A szó

A szó

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik a gyöknyelv, a másik a tanított magyar nyelv. Ma Magyarországon az emberek többsége a gyöknyelvet beszéli. Az állami oktatás már a nyelvújítás óta folyamatosan kitanít bennünket a gyöknyelvből, mégis mivel a gyöknyelv magában hordozza az indoeurópai nyelveket is, ezért, viszonylag könnyen megtanulja a magyar ember ezeket a nyelvidegen szabályokat, sőt egyes szavakat gyököket visszailleszt a helyére a gyöknyelv rendszerében és megjelenik a visszaillesztett gyök régi-új szóképe. Például a nyelvünk ős régen természetéből adódóan, ismeri a ViL, ViL -an, ViL -ám, ViL -ágos, ViL -ágit, szavakat. Az elektromosság feltalálása során, csak használatba kellett venni a villany szavunkat. És láss csodát, fel –ViL -ant, nem csak a szó jelentése, hanem a szóképe is megegyezik a feltalált villany szóval. A kettős nyelv addig fog élni a magyar nyelvben, amíg a jelenlegi magyar nyelvtant, és finnugor szemléletet tanítják. A tudományos körök bármilyen erőlködése, a nyelvújítás, azért felesleges, mert bármelyik élő, indoeurópai nyelvrendszer, vagy feltalált „modern” nyelvelméletet vetik be, és próbálják „megregulázni” a mi nyelvünkben az a kitalált, megalkotott elmélet már bent van! A része, sőt működik, mint valami vegetatív[1] rendszer. Mindenki számára világos, hogy egy rendszer legyen az bármilyen, egy részével nem elemezhető, főleg nem szabályozható. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Blog, Blogkönyv, Szó | Címke: Nyelv | Szóljon hozzá most!

Az Arvisuráról

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről.

A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem.

A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz viszonyítva kiemeli a magyarságot, a hivatalos történelembe tanított szerepéből.

Nekem egy eredeti gépelt kézirat másolata van meg „A Palócok regevilága” címmel 1972. évi dátummal.

Ebben Paál Zoltán leírja, hogy kitől és hogyan kerültek hozzá „a régi regék” és a történeteket. A kéziratot Ózd város fennállásának 700. évi évfordulója alkalmából adta át, a városnak.

Az átadásról így ír:

„Az évforduló alkalmából szeretnék átnyújtani kedves városunknak és a palócságnak egy csokorra valót e régi történetekből, tisztelettel adózva egykori bajtársaim emlékének.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Arvisura, identitás, Legenda, Magyar | Címke: Arvisura | Szóljon hozzá most!

Ősiségünk

A Magyar nyelv és a magyar történelem, kérdései.

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Blog, Mag, Magyarság, Ősmagyar | Címke: Blogkönyv, Jegyzet, Nyelv, Ős magyar nyelv, Ősmagyar, Ősnyelv | Szóljon hozzá most!

Fanni

Fanni név.

Egyik unokám keresztneve. Nem én választottam, hanem a szülei. A tanárai nem ismerik a név eredetét ennek némelyik hangot is adott.

Mivel a szavak elemzésével foglalkozom évek óta, ezért kifejtem a név eredetét.

Történelmi elnevezéseinek alakulása.

A Fanni név ősi Kárpát-medencei név.  Mondhatjuk ősmagyar eredetű újkori névnek.

Leegyszerűsítve, áthallásos becézett alakja az AN> Anna> Panni neveknek Fanni formában.

Panni> Fanni.

AN
Az Egyiptomi Ó-birodalomban, Ré napisten lánya, a népek ősanyja.  A Gilgamesi Eposz szerint a Sumír Nimród[1] teremtője. Bál Isten társa, aki az özönvíz előtt, a Balkánon és a kárpátok közt, Bál- kánjaként[2], uralkodott és a Balaton környékén élt. Ezt a területet Pannóniának hívták ebből a névből adódott An nevének másik Kárpát medencei változata, a Panni, és a Panka. Ahol „P” a pannon, an” pedig az „An” istennő nevét jelenti. Sőt megkockáztatom, hogy maga a „Pannon” szó, mint terület később ebből a névből származik. Érdekes megjegyezni, An nevének alakulását. A Hettiták Hanna alakban, (megjelölve, hogy ez a hettita „Anna”), a Pannonok Panna (megjelölve, hogy ez a Pannon „Anna”) alakban jelenítik meg. Hasonlóképen a Hettita „Hana (S)” megfelel az „anya” szavunknak.
Az An későbbi változata az Anna.

Anna:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Bál, Blog, Blogkönyv, Családom, N-Gyökhang | Címke: Címszó, Fanni | Szóljon hozzá most!

Magyar népek, és nevük

Magyar népek, és nevük:

  • Magyarok
  • Kunok
  • Jászok
  • Lófejüek
  • Palócok
  • Pártusok

Ezek a népek együtt a Szittyák leszármazottjai.

——————————————————————-

Magyarok: 

A magyarok[1] „mageresztők[2]népszaporítók. A szittyák.

Görögül: Scythae.

Magyar> Scythae Georgii

Magyar> Scythae Gergithae

Magyar> Scythae Aroteres

Magyar> Scythae Chorasmii

Magyar> Scythae Agriani

Magyar> Scythae Argiui

Magyar> Scythae Agriaspae

A „Magyar” nevet más népek görögből a következőképpen fordították: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Blog, Blogkönyv, Magyar, Magyar, Magyarok nevei, Meghatározás, Scythae, Szittya, Szótár | Címke: Blogkönyv, Jegyzet, Nyelv, Ős magyar nyelv, Ősmagyar, Szótár, Történelem | Szóljon hozzá most!