Ebéd az öregnél

Ebéd az öregnél:

 

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenű.

Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten fiai legyüttek a hetedik mennyországbú a fődre, akkor azok heten vótak, itt a fődön meg nem vótak emberek. Gondúták, hát itt is maradnak, mer eférnek. Mivel az isten fiai nem járnak magukba, ezér velük vót az asszony is. Mer az istenfia se ember egyedű, csak félisten, az asszonya, mán más, ketten az egy egész. Így vót ez akkor is, ezér monták, hogy isten kezet, meg lábot adott nekönk, mégse úgy beszétűk, hogy a kétkezemme megfogom, hanem, „foggmá meg, azza a mocskos kezedde!” Sose monták, hogy kettő van belüle, ha az egyik hiányzott, akkor is csak úgy monták, hogy fékezű, meg hogy fészemű, azt, hogy féleszű csak kitanáták, utánna mások, ez abbú is láccik, hogy azt nem is lehet úgy mondani, ahogyan kő, hogy hallana a féeszű. Mive kettő vót mindbű, ami egy, ezér mindennek vót két fele, az egyik, az egyik ódalon, a másik, a másik ódalon. Így lett jobb ódal meg bal ódal. Aztán ezeknek az isteneknek így lett a neve bal, az asszonyé meg, aki a másik fele vót, tüle jobbra a lett a jobb, az lett a jobbanya, vagy másként a jobbasszony. Eleinte csak úgy monták, hogy bal az egyik isten Ana vagy manapság anya a másikfele.

Csak e ne haggyam öregapámat, azt beszéte, hogy akkortájt a fődön minden vót. A gabona egyre termett, csak enni köllött, csipegetni. A méz a gyümőcs csak úgy Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el.

Kedves Géza.

Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a közzétett anyagaid alapján. Eleinte idegenkedve fogadtam, még a neve is elutasítónak tűnt. Hosszabb ismerkedés után jutottam el oda, hogy más nevet nem is lehet adni ezeknek a kép-jel sorozatoknak, melyek magyarul olvashatók. Nyelvi elemzéseimből tudom, hogy a hieroglifák szó és mondatjelek, más- más nyelveket „tájnyelvet” beszélők számára is érthető olvasatot adhatnak.

Szembe minden mai tudományos nézettel, a feltalált nyelvek család elméletével, nem értek egyet. A magam részéről én a nyelvek osztályozása közben egyszerűen megfeledkezem a nyelvcsaládosításról. Tehát számomra genetikus osztályozás nincs azt egy kitalált nyelvi osztályozásnak tartom, ezért a gondolkodásom energiáit nem kötöm le az ide tartozó fogalmak cáfolatával, a szóhasználatukkal. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A helységneveinkről

A helységneveinkről röviden:

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcsaládosítás használata, a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, ennek a vizsgálata kínos eredményekhez vezetne. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település, keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések, melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] a hivatalost követő, nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány.

A helységnevek sokszor tájékoztatnak bennünket a település keletkezéséről, jogi helyzetéről, úrbéri viszonyairól, első birtokosáról, a lakosság egykori nemzetségéről, foglalkozásáról, vallásáról, társadalmi helyzetéről.[2]

Ezeken a tulajdonságokon túl Egy kattintás ide a folytatáshoz….

L-gyökhang

Az élet.

Ez az a pont, amikor azt kell mondanom, hogy ez már nem véletlen. Ezt a nyelvet megtervezték!

Az (L)

Amennyiben figyelembe vesszük, a Székely-magyar rovásírás betűit akkor láthatjuk, hogy az L betű egy háromszög alakú alsó részen nyitott kúp, ami átlósan balról jobbra (vagy fordított írás iránynál) jobbról ballra, lentről felfele három rovással meg van osztva. Ez a rovás maga hordozza az Isten megjelenését, ábrázolja a szentháromságot, és az ember célját, az Isteni utat.

Vizuálisan ez a biztos alapokon nyugvó felfelé irányuló kúp, a három felfele irányuló rovással meghatározva a szentháromság visszaútja, a már szinte végtelenbe tűnő egy közös célhoz az Istenhez. Ez a kúp a piramisok meghatározó, vizuális jele.

Az ékírás (rovásírás) jele a (kúp) olvasva az L hang, kimondva EL, azaz Él, ami nem más, mint maga az ÉLET, az ÉLET az Isten mag(y)a.

Kételyeknek nem lehet helye. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Igazság, Valóság, Hazugság

Zsolt!
A világ gondjainak megoldásában a magyar ember feladata a magyar nyelvbe lévő ismeretek feltárása, a nyelvünkbe ágyazott hatalmas erő bemutatása.

Ezt tömören így írod[1]:

ÉRT-ÉK mérő…
Vajon miért van az, hogy a törvény, a hatalmat és befolyást szolgálja, és nem az IGAZ-SÁGOT?
Ez csak azért lehet, mert a hazugságot terjesztők kezében van a hatalom, és számukra az lenne a végső csapás, ha FÉNY DERÜLNE az IGAZ-SÁGRA!
Mert minden ember SZÍVÉBE bele van vésve az IGAZ-SÁG IS-MERETE! De amíg a hazugságot szolgálod, te rejted el saját magad elől a legfontosabb IS-MERETEKET! Azt hogy tudod, érzed mi az igazság, de te mégis a hazugságok szolgája vagy!

Egy kicsit kibontom:
Úgy van, ahogy mondod. A mai világban, a hazug mondja meg, hogy mi az igazság, ez magával ragad. Visszás egy helyzet. A valóság, a hatalmasok igazsága, ami maga a hazugság.

A magyar nyelv ezt elmondja, bemutatja:

A nyelvünk ősi, eredetű felépítésének, szerkezetének, gyökeinek, azok rendszereinek, képi megjelenítésének, hangulatának, elemzése ad erőt, a valóság feltárásához, az igazság érvényesítéséhez.

Az, a „való”, ami nem „igaz”, nem lehet valóság, az csak megtévesztés.

A nyelvünkbe rejtett valóságot, annak igazság tartalmát, az én korosztályom még jobban felismeri. A nyugati jellegű oktatás ezt a tulajdonságot elnyomja. Egy kattintás ide a folytatáshoz….