A fluidum latin eredetű szó. Az Istenből vagy emberi testből kisugárzó szellemi erő, amely áramlat formájában befolyásolja más emberek, istenek létét.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A fluidum latin eredetű szó. Régies kifejezése a folyadéknak, de egyes idealista filozófiai áramlatok elképzelése szerint láthatatlan szellemi áram, amely az istenségből vagy az emberi testből sugárzik ki.

Geológia: A folyadékoknak, gázoknak, gőzöknek egy közös elnevezése. A geológiában fluidumnak számít minden olyan anyag, amelyik képes viszkózus áramlásra. Fluidumok pl.: víz,kőolaj, földgáz. Ezen áramlás történhet a felszínen vagy akár a konszolidálatlan kőzet pórus terében is.

Fludiumnak nevezték a régi fizikusok azt a hipotetikus anyagot, mellyel a különböző fizikai jelenségeket magyarázták. Szerintük a nehézsége mérhetetlenül kicsi, úgyhogy a testekbe belejutva nem okoznak súlyváltozást. Létezett hő-fluidum, amely a testbe be- illetve kilépve azok hőmérsékletét nagyobbítja, vagy csökkenti. A fényjelenségeket is a testekből kiáramló fluidumra vezették vissza.

Mágneses fluidum: a mágneses állapotot hozta létre. Megkülönböztettek északi és déli fluidumot.

Elektromos fluidum: Kétféle fluidum szolgált az elektromos jelenségekre: 1. Fluidum\fluid: a gyógyszerészetben híg, folyékony állapotot jelent és különösen a higított kivonatoknak a sűrűtől és száraztól való megkülönböztetésére szolgál. E híg kivonatoknak a sűrű és a száraz fölött az az előnyük van, hogy könnyebben készíthetők, a hosszas besűrítés nem veszélyezteti a hatóanyagtartalmat, ami súlyszázalékban mindig ugyanannyi, mint az eredeti drógban volt és így adagjuk is ugyanolyan, mint magáé a nyers drógé. Amerikában már rég elterjedtek és hivatalosak. Az európai államok gyógyszerkönyvei (köztük a miénk II. kiadása is) több ilyen kivonatot tettek hivatalossá. A nálunk hivatalosak közül néhány: a cascara sagrada, a china,condurangó, a hydrastis canadensis, a kola-dió, és a secala cornutum fluid extractuma.

A HÍR TV egyik kora délutáni híradásában értesültem arról, hogy az ellenzék legfontosabb csatornája közvetíti a Gyurcsány beszédet. Gondoltam, ha Ők, akkor én is végig nézem. Megtettem. Miközben beszélt végigkapcsolgattam, kik is közvetítik. A HIR TV mellett, az ATV természetesen sugározta.

Hát az igazat leírva elérzékenyültem, olyan szép emlékeket idézett bennem ez a beszéd. Talán még a könnyeim is folytak volna, ha nem szégyellem magam, a korom miatt. A fiatalságomra emlékezetett ez a beszéd, azokra a szép KISz es, közösségi összejövetelekre, ahol egy egész birodalmat vezetett meg ez az altató, érzelgős stílus. Olvass tovább…

Az ember, társas lény.

Több ezer éve szervezett, több százezer éve, spontán kialakult családban él. A genetikánkban, a tudatunkban mélyen be van ágyazva, onnan ki, nem verhető. Az élet lényegének első kérdése minden élőlény számára a túlélés. A fajfenntartás, ösztöne, ami a szaporodásban testesül meg. Az emberi továbbélés alapja és helye a legkisebb közösség, ez a család. A szaporodás a kétneműségre épül, a társas emberi kapcsolat, az utód nemzés, a jutalma. Az utód gondozásának a helye az emberi közösségekben legalább 400 000 éves. Ez a család mind fogalom, mélyen beágyazva él a genetikánkban, a tudatunkban. Egy férfiből, egy nőből, gyerekekből, és nagyszülőkből áll. Amikor valamikor ez a család csonka lett, mer a vadászat során balesetben meghalt az apa, vagy a következő szülésben elhalt az anya, akkor az a család szétesését okozta.  Az öregek elpusztultak, mert nem volt, aki gondoskodjon róluk. Az utódokra, a gyerekekre mély szomorú benyomást tett, ez a tragédiasorozat. Az egész életüket örökre megnyomorította egy ilyen esemény. Persze mindig voltak más családok, akik befogadták az életképes túlélőket, de azok soha nem váltak az új család teljes jogú tagjává. Gondolataikban, emlékeikben, amit később léleknek neveztek megjelentek az elmúlt szép közös évek, megjelent a vágy annál szebbet-jobbat teremteni. Ezekből a csonka családokból származó emberek megkeseredve, lelküket sanyargatva próbáltak kitörve bizonyítani. A rátermettségüket, állandóan bizonyítva vakmerő tettekre ragadtatták magukat. Ezek a vakmerőségek vezettek a háborúk kialakulásához, a vezérek, a tudomány megszületéséhez. Olvass tovább…

Mondja a szólás.

Igaz ez egy kitalált mondat. Más találta ki. Manapság szállóige. Vannak, akik egyszerű mondatokból értenek. Így folytatják ezt a mondatot: „Nyelvében él a nemzet, de nyelvével még senki sem nemzett… „Tetszik ez a mondat?, akkor NE olvasd tovább ezt a blogot. Nem ajánlom. Talán itt folytathatod. Ez a Te oldalad! http://www.rajtmester.hu

Nyelvében él a nemzet.

Talán többen tudják, Széchenyi mondta először.

Nem szeretem ezt a szót „először” pedig magyarnak tűnik. A nyelvújítás gyermeke. Sokkal szebb az elsőször. Ez olyan somogyias. Az előző mondatot így mondanám: Első alkalommal Széchenyi mondta.

Pedig ez már kicsit bonyolultabb mondat. Mondhatnám úgy is,

Széchenyi mondta elsőször.

Így jobban mutat a kedvenc szavammal. Csak a magyar nem így beszél! Ez a szabatos megfogalmazás, idegen a magyarban. Tehát meg kell maradnom annál a mondatnál, ami így hangzik:

Első alkalommal Széchenyi mondta.

Ide már kívánkozik a keresztnév is:

Első alkalommal Széchenyi István mondta.

Ennek a használata esetén pedig egy összetett mondatot kapunk:

Talán többen tudják, első alkalommal Széchenyi István mondta.

Csakhogy ebben az esetben további bővítményre van szükség a mondatban, mert az így nem kerek.

Talán többen tudják, első alkalommal Széchenyi István mondta ki ezt a szállóigét.

Igen ám, de a szállóige az előző mondatban előfordul ezért nem illik, leírni és emiatt írok helyette egy hasonló jelentésű szót, mondhatnám azt is, hogy szinonimát. Én nem szeretem, az idegen szavakat ezért a

szinonima

kifejezés helyett azt írom,

hasonló jelentésű szót,

Így pedig a mondatom hosszabb, de az én érzelmeimet, az én gondolataimat, fejezi ki.

Olvass tovább…

.

Címszó: Rezignáció

.

rezignáció = belenyugvás

rezignáció= reménytelenség

Rezignáció, lehet egy személy, kisebb csopor, közösség, nép, nemzet, faj, közösségi belenyugvása az elkerülhetetlenbe, a reménytelenségbe.

Magyar Katolikus Lexikon > R > rezignáció

rezignáció (lat. resignatio): 1. a középkor jogi nyelvében hivatalról vagy tulajdonról való →lemondás. – 2. a lelki életben a tárgyaktól és személyektől való elszakadást, önmegtagadást, önfegyelmezést, önfeláldozást magában foglaló lemondás. Átmeneti állapot a pozitív tartalmú →közömbösséghez, a →lelki szegénységhez az Isten akaratával való megegyzéshez vezető úton. – 3. A 20 sz. köznyelvben többnyire negatív jelentésű: →kétségbeesés, az akarat apatikus-fatalista tétlensége, ami valójában érzelmi reakció vélt vagy valódi kiúttalanságra. Különböző erősségű lehet. Okai: depresszív adottság, külső kényszer, csalódás. Gyógyszere a segítőkész környezet, a bizalomteljes imádság, a →remény. **