Közművek kategória bejegyzései

PR a vízellátásban

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: PR

 PR fogalmai és szerepe az üzemeltetésben

személyes kapcsolaton alapul, koordinál, vezetési funkció, konfliktuskezelésre alkalmas, tervezett és irányított

 

Lépcsői, fejlődése:

 1. manipuláció (burkolt reklám), 2. információ (egyirányú), 3. kommunikáció (kétirányú), 4. konfliktus menedzsment (összhang teremtés), 5. környezeti integrálódás

 

Használata:

kommunikációs feladatok: közvélemény formálás (imázs kialakítása), közvélemény visszacsatolás, tájékoztatás, tájékozódás

 

A PR szakember feladatai:

kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikáció, program tervezés, szervezés, koncepció kidolgozása, értékelés

 

PR politika:

 


A PR szakember külső kapcsolatkörei, célcsoport meghatározás:

  • funkcionális = fogyasztók
  • szakmai = beszállítók
  • társadalmi szervezetek
  • nemzetközi
  • tömegkommunikáció (média)

 

PR terv:

1. feladat meghatározás, 2. szervezet pozicionálása, 3. kommunikációs célok meghatározása, 4. célcsoport meghatározása, 5. üzenet meghatározása, 6. kommunikációs csatorna meghatározása, 7. akcióterv kidolgozás, 8. költségterv, 9. visszacsatolás elemzése

Terv

Terv

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 nem PR:

reklám, marketing

Informatika a vízellátásban

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: Informatika a vízellátásban

 Információs rsz fajtái és szerepe az üzemeltetésben

 

Közműirányítási rendszer kialakulása:

  • GIR: számítástechnika fejlődése a gazdasági oldalról indult
  • MIR: Műszaki Információs Rendszer
  • VIR: Egységes Vízmű Irányítási Rendszer
  • HIR: Humán erőforrásokkal kapcsolatos Információs Rendszer

 

Objektum a MIR-ben:

a típus meghatározása, felsorolása egy adott működési rsz-en belül, azonosítás, térbeli elhelyezés, térképi megjelenítés

 

 

Információs rsz:

származtatott adatok, egyes munkakörök információigénye, az ezekhez tartozó jelentési kötelezettségek, a jelentések az információs rsz-en belül valósulnak meg, külső jelentések.

 

Controlling:

a döntéshozók számára speciális információkat tartalmaz, a végrehajtói szervezet jelentéseiből származik, objektumrsz-en keresztül valósul meg, vezetői munkakörnek magasabb szintű hozzáférés, feldolgozás a vezetőknek.

 

Az informatika az ismeretek megszerzéséhez, elrendezéséhez, kezeléséhez szükséges.

 

Rendszerépítés lépései:

1. adatok és összefüggéseik feltárása, 2. objektumrsz kiépítése, 3. hibaelhárítás

 

Adatbázis rsz kiépítése:

1. meglévő adatok felmérése, 2. adatigények, 3. adatok típusai, 4. adathozzáférés, 5. felhasználói adatok, 6. adat a keletkezés helyén kerüljön az adatbázisba, 7. adat-,

A vízveszteség

Közzétéve Szerző:
Válasz

Vízveszteség

Veszteség fogalma, csökentésének módszerei

 Veszteség csökkentése:

  • vízkészlet-gazdálkodás
  • csökken a javítások száma
  • csökken az összköltség
  • környezetkímélés
  • a szolgáltatás minőségének javulásával nő a fogyasztók elégedettsége

 

Veszteségcsökkentés módszerei:

aktív v. passzív. Aktív: periodikus, folyamatos, 0 ponti, korrelációs mérés

 

Veszteség:

a hálózatba táplált víz útja: termelőtelepàelosztórszàfogyasztó. Mindhárom lépcsőben veszteség mutatkozik.

  • klasszikus értelemben: lyukadás, repedés, tömítetlenség
  • valójában: létezik hasznosan felhasznált és haszontalanul elfolyt víz, ami maga a veszteség
  • gazdaságilag: veszteség=termelés ára-eladási ár

 

Látszólagos veszteségek okai:

tűzoltóság, mérőleolvasási hibák, saját felhasználás, átalánydíjas kutak (ivókút, közcélú kút, szökőkutak), illegális felhasználás

 

Valódi veszteségek okai:

apró hibák, melyek évi költségvonzata több 100ezer forint, tározómedence tisztítása, vizuálisan észlelhető hibák, üzemeltetési hibák

 

Veszteségcsökkentés területei:

  • fogyasztásmérés fejlesztése: fogyasztókör vizsgálata, számuk meghatározása, fogyasztásmérők lecserélése
  • elosztóhálózat sérülései: megfelelő kivitelező, korszerű anyagok használata, korrózió- és fagyvédelem

 

Veszteség elhárítása:

  • statisztikai elemzés fontossága: hibaelhárításnál, rekonstrukciónál, rejtett szivárgás feltárásánál
  • közműnyílvántartás szükséges statisztikai adatokkal

Vízveszteség közgazdasági szempontból:

 a veszteségre eső kapacitások feleslegesen épülnek fel, a kitermelt és szolgáltatott víz egy része veszendőbe megy. Költség-haszon fv.

 


Veszteség okai és formái:

  • rejtett: felszínen nem megjelenő. Oka túlterhelés, korrózió, fagy, tömítési hiba
  • észlelhető: a felszínen vízkiáramlással jár. Oka kereszt- v. hosszirányú törés, a felület egy részének kiszakadása.

 

Veszteségi index:

qv={Qv*L}/8760, ahol qv: vízveszteségi index [m3/hkm], Qv: éves vízveszteség [m3/év], 8760: egy év óraszáma, L: csőhálózat hossza [km].

 

Egyéb mutatók:

demográfiai fogyasztási index [m3/nap*fő], felületi veszteség [m3/m2*év], vonalmenti javítások [db/km*év]

 

Veszteséggel foglalkozunk:

  • környezetvédelem miatt
  • ha a szolgáltatás minősége a lehetségesnél alacsonyabb
  • egészségügyi szempontok miatt

Vízdíj fajták

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: Vízdíj fajták

 Vízdíjak fajtái, meghatározásuk és az azt befolyásoló tényezők

 

Vízi közművek problémái: közgazdasági és jogi problémák merültek fel. A közművek eleinte állami tulajdonban voltak, később a vízi közműveket átadták az önkormányzatoknak, akik nem voltak erre felkészülve.

1996: vállalatok átalakultak és változott a tulajdonviszony, a politikai- és gazdasági helyzet. Szétaprózódtak az üzemeltető szervezetek. A rendszerváltás előtt 32 szervezet volt jelen, utána 320.

 

Vízdíjak időbeni alakulása: országosàterületiàtelepülésiàzóna.

  • Országos: az állam finanszírozta a szolgáltatás ára és a vízdíj közti különbséget (dotációs rsz)
  • Területi: rendszerváltás után (támogatási rsz) az állam 4-5 mrd Ft-nyi vízdíjat finanszírozott, a többit nem (megpróbál kivonulni)
  • Települési: azok a települések alacsonyabb vízdíjat fizetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak a vízkészlet szempontjából
  • Zóna: szolgáltatás zónákra osztása 1-1 településen belül. Ez csak ötlet volt, egyelőre elvetették. Pl.: 1. fizetési zóna: Bp-en a Duna vonala……4. fizetési zóna: külső területek.

 

Az önkormányzat feladata a szolgáltatás, rövidtávú felelőssége az olcsó vízdíj biztosítása (a), hosszú távon az innovatív vízdíj tulajdonosi szemlélet (b).

Az önkormányzat dönti el, hogy ki legyen az üzemeltető, tehát ő felel annak hibáiért.

 

A vízdíj állandó részeinek megoszlása: 1. bér + TB, 2. igazgatás, 3. energia, 4. amortizáció

 

Vízdíjat befolyásoló tényezők: 1. munkabér, 2. automatizálás (drága), 3. humán munkaerő (olcsó), 4. profiltisztítás (az alap tevékenységektől leválasztjuk az egyéb tevékenységeket).

 

Önkormányzat időzített bomba, ha olcsó, de nem megbízható megoldást választ, ha rosszul választja meg az üzemeltetőt, vagy ha felelősségvállalás nélkül vállal anyagi és erkölcsi kockázatot.

 

Fajlagos fogyasztás [liter/fő/nap]: 70liter/fő/nap=víz árától független fogyasztás. A higiénia miatt az átlagember ennyit mindenképpen elfogyaszt. A víz árának növekedésével egy bizonyos szintig csökken a vízfogyasztás.

Viz minősítés

Közzétéve Szerző:
Válasz

6. Mi a vízminőség és a víz minősítése során milyen paramétereket kell vizsgálni?

 

A vízminőség a víz tulajdonságainak összességét jelenti. Meghatározására nincsenek módszerek vagy jellemző mutatók. A vízhasznosítási szempontok szerint vizsgáljuk, melyek

  • ivóvízellátás
  • felszíni víz üdülési célú felhasználása, pl.: Tisza nincs kiépítve, fontos ilyen helyen az ivóvíz minősége (ciánszennyezésàvízbázist érintettàvédekezés ellene iszappal)
  • öntözés
  • ipari felhasználás

 

A vízminősítés paraméter szempontjai:

  • fizikai jellemzők: sűrűség, viszkozitás, illóanyagok, elektromos vezetőképesség, oldott anyagok, lebegő anyagok, radioaktív sugárzás (atomerőművek mellett mérik)
  • kémiai jellemzők: ammónia, ammónium, pH érték keménység, Ca, Mg, Na, K, Fe, Mn,klorid, CO2, hidrogén-karbonát koncentráció, BOI, KOI, nitrát, szerves és összetett nitrogén, klór
  • biológiai jellemzők (az élettelen környezet és az élővilág közti anyagcsere): trofitás (a vizi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének mértéke), szaprobitás (a vizi ökoszisztéma szerves anyag lebontó képessége), halobitás (szervetlen kémiai jellemzők összessége), toxicitás (víz mérgezőképessége)
  • bakterológiai jellemzők
  • toxikológiai jellemzők

 

A vízkészletek mennyiségének megőrzése mellet gondot kell fordítani azok minőségére is. 1993-as adatok szerint a felszíni vizek 5%-át ráfordítás nélkül, 90%-át elfogadható költséggel használatra alkalmassá lehet tenni. Vízminőségi adatok elemzése alapján a vízfolyások minősége az országon áthaladva nem romlik, sőt egyes folyókon még javul is.

 

Az ország állóvizeinek vízminőségi helyzete kedvezőtlen, javulás vízutánpótlással érhető el. A talajv1z csaknem az egész ország területén szennyezett.