Ősmagyar kategória bejegyzései

Kimondottan a -Blogkönyv-be megjelenő írások, melyek az ősmagyarsággal kapcsolatosak.

URU

Közzétéve Szerző:
Válasz

Uru és huru

 

Ha a magyar nyelvben találunk egy számunkra ma már bugyutának tűnő, vagy a gúny tárgyát képező, esetleg szégyenünkben rég elfelejtett, talán értelmetlennek tűnő mondást, akkor bátran gyanakodjunk, nézzünk, utána mi lehet mögötte. Keresgéljünk a történelembe, más népek történetében és előbb utóbb meglepődünk!

 

URU

Az első ilyen, amit megemlítenék Peruban a Titicaca tónál élő kis létszámú Uros nép legendájában él. A tóról annyit kell tudni, hogy a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. 3.812 méter magasan fekszik. 195 km hosszú és átlagban 60 km széles. Érdekessége, hogy a tavon a saját maguk által nádból készített úszó szigeteken élnek. Úgy 50 sziget lehet még, szigetenként 20-50 ember él. Manapság sajnos a turizmusból tartják fenn magukat, napelemes TV rádió, hűtő, van az úszó nádból és kákából tákolt kunyhókba.

A perui mítosz szerint, Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

A görög az magyar

Közzétéve Szerző:

A hit és a törvény.

A világ jelenlegi társadalmai, ideértve a keleti és afrikai országokat is, harmonikusan illeszkednek, a Zsidó tanok, az azt követő, vallások, pártok, filozófiák, elméletek, tudományos képébe.

A zsidó vallás alapja az egyistenhit, valamint a Tóra, az általuk nevezett isteni törvények megtartása. A zsidó vallás a judaizmusra épül. A Judaizmus az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti viselkedésen kívül, az emberek egymás közötti törvényeit, a lelki, a szellemi, az erkölcsi tevékenységét, magatartását. A Judaizmus, az azt követő társadalmak törvénykezéseibe beépül.

A modern világ törvénykezéseinek alapja az ókori hit és a vallás. Az ókori ember, és az ókori törvényalkotók gondolkodásában, nehezen különíthető el a vallásban rögzült hit és a jog. Ez a vallásokban megalapozott hit szövi át még napjainkban is a törvénykezést.

A zsidók egy vallást követő emberek csoportja, zsidónak lenni hit. Elnevezésük szerint lehetnek héberek, izraeliták. A zsidó név a héber Júda vagy Jehuda törzsnévre vezethető vissza. A zsidó lehet közel keleti nép, vagy önmagát ettől a néptől származtató ember. Zsidó lehet még, a vallást felvevő, kulturálisan és nyelvileg eltérő személy. A zsidó hagyomány szerint, a vallásban megjelenített első, ősapától, a Mezopotámiai Ábrahámtól származnak, mégis, a kulturális örökségük alapja, a Kánaáni folytonosság. Hagyományaikat a vallásukban megőrző nép. A hagyományaikat igyekeznek nagy részben, régészeti leletekkel, nyelvészeti kutatásokkal, és örökléstani vizsgálatokkal is alátámasztani. Igazoltnak látják a Közel-Keleti Levante térségéből való származásukat. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Góg és Magóg Arvisura utalások.

Közzétéve Szerző:
Válasz

1. kivonat.

Bálvány hegyének másik oldalán az agabák kőfaragó és állatbőrkészítő törzsei telepedtek meg; a Tigris folyam másik oldalán Góg hun fejedelem népe telepedett le; a Kosztromával szemközti síkság dombos oldalán pedig Dorozsma városa épült. Góg fejedelem családjának a tagjai Anina istenasszony hívői voltak, de azért mindenben kész volt nővére férjének, Armogurnak a megsegítésére. Ezért legidősebb fiának, Magyának meghagyta, hogy a közös Anahyta-Anina kegyhely felavatására hozza el Magóg hun törzsbeli lovas seregét az ünnepség fényének emelése végett. Buda fejedelem 30 holdtöltéig építette Anahyta istenasszony kegyhelyét az ataiszi Bálvány-hegy faragott köveiből. A felesége, Suhan, az édesapja, Sute névnapi ünnepén meghalt; két lányuknak-Arannak és Enéknek-a nevelését Eridő hajósvezér leánya, Mari vállalta el. A 208. holdévben érkezett meg Magya ifjúsági fejedelem Magóg leányának, Ildunak 576 lovasle-gényével és Góg furmányosaival. Két holdtöltéig végezték Anahyta-Anina istenasszony kegyhelyének építkezésén az utolsó simításokat. A felavatási ünnepséget arra az időre tűzték ki, amikor a jéghegyek aljáról majd megérkeznek a nagyvizek. Buda hálaadással fordult az égiek felé. Fején egy kosárban vitte a kegyhely zárókövét az Anahyta szobrocskával, amikor egyszerre csak megrendült a föld, felháborodott a tenger, messzi vulkánok tüze pirosra festette az esti égboltot és Ráten napistenből óriási tűznyelvek csaptak ki. Élám kőfaragói félelmükben elfutottak. Közben megeredt az eső: a Nagyvíz elborította a termőföldeket; a szennyes hullámok tajtékozva verték az Anahyta-Anina közös kegyhely lépcsőzetét. Buda fennhangon kérte az égiek segítségét. 3 napi fohászkodás után lassankint el is állott az eső. Eridő visszatérő hajójával eljutott Úr városáig. Itt, ekkor járult hozzá, hogy Mari nevű leányát fele-ségül vegye az özvegy Buda nagyfejedelem. A Nagyvíz lassan lehúzódott az istenasszonyok kegyhelyétől. A Nagyvízből újra előtűnt Anina-óm kereskedőváros nevét az elsüllyedt Uruk város után ennek a nevére változtatták. Az istenasszonyok kegyhelye alatti város pedig felvette az Úr város nevét.. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ebéd az öregnél

Közzétéve Szerző:

Címszó: Teremtés

népének teremtése">A mag népének teremtése

Ebéd az öregnél:

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenrű.

Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten fiai legyüttek a hetedik mennyországbú a fődre, akkor azok heten vótak, itt a fődön meg nem vótak emberek. Gondúták, hát itt is maradnak, mer eférnek. Mivel az isten fiai nem járnak magukba, ezér velük vót az asszony is. Mer az istenfia se ember egyedű, csak félisten, az asszonya, mán más, ketten az egy egész. Így vót ez akkor is, ezér monták, hogy isten kezet, meg lábot adott nekönk, mégse úgy beszétűk, hogy a kétkezemme megfogom, hanem, „foggmá meg, azza a mocskos kezedde!” Sose monták, hogy kettő van belüle, ha az egyik hiányzott, akkor is csak úgy monták, hogy fékezű, meg hogy fészemű, azt, hogy féleszű csak kitanáták utánna mások, ez abbú is láccik, hogy azt nem is lehet úgy mondani, ahogyan kő, hogy hallana a féeszű. Mive kettő vót mindbű, ami egy, ezér mindennek vót két fele, az egyik, az egyik ódalon, a másik, a másik ódalon. Így lett jobb ódal meg bal ódal. Aztán ezeknek az isteneknek így lett a neve bal, az asszonyé meg, aki a másik fele vót tüle jobbra a lett a jobb, az lett a jobbanya, vagy másként a jobbasszony. Eleinte csak úgy monták, hogy bal az egyik isten ana a másikfele.

Csak e ne haggyam öregapámat, azt beszéte, Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Bál

Közzétéve Szerző:
Válasz

Bál

Bálról, a mitológiáról, arról, hogy mégis mit jelentett a magyarságnak sokkal többet tudunk, mint bárki is gondolná. Ő az, aki Jézus előtt legyőzi a halált. Egy mitológia szerint feltámadt a halálból, mint később Jézus. A HURI területről kiáramló népek Bál és Ana (anya) isten gyermekei a világ négy égtája felé indultak. Talán ez a hetvenhetes szám jelenti azt a meghatározhatatlanul sok embert, aki ezt az istenhitet tovább viszi. Talán a nyelvünkben ezért használjuk a sok meghatározására a hetvenhetet. Pl. hetvenheten voltak. Ezek a kiáramlások, a szemiták, később a zsidók üldözése elől eljutottak többek között, egészen a Kárpát medencéig, ahol mentségre leltek.

A Kárpátok által átölelt földrész a Balti tengerig, a Balkán. Bál-Kán-ja uralja, azaz a Bál által uralt terület a Kánaán. Bál nem más, mint a vízözön elötti Jégkorszak alatti első, Északi, Kánaáni Birodalom Királya. Rengeteg bizonyítékkal rendelkezzünk ezzel kapcsolatba. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 7. részében, a Duna-medence népessége a bronzkor végén, a Magyarország területén előforduló helynevek vizsgálata során talán több száz erre a HURI mitológiára visszavezethető Bár isten névvel történő egyezést bizonyít be. Többek között ilyen: Bál (Béla), a, Bél, Pál, Pél, a Balaton = Bál- Otthon szóból ered, középpontja,  Bál-ványos – Bál hona.3

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →