Attila

Címszó:Attila

AttilaMagyarul a mai nyelven.

Atilla -HUN nyelven

Atil – Kazár eredetű Ősmagyar név

Etele – Németül (Az ETELE>> Etelköz- Eredetileg Ősmagyar név. A németek vették a Hun- Magyar nyelvből)

Névnapok:

  • Attila, Atilla: január 7., október 5.
  • Etele: január 7. ,március 10., június 2., október 5.
  • Ete: augusztus 1., augusztus 17.

Attila

HunMagyar fejedelem neve.

Eredeti Ős – Magyar (Ősmagyar) név az őshaza Etelköz egy határ folyójának a neve a besenyők szomszédságában.

A folyó neve Atil, később ebből lett az Etele > Etelköz. A Hunok elhozták Így lett a Vezér Atilla neve.

Ő a nagy folyó, ami válogatás nélkül, mindent elmos, ami az útjába kerül.

Az emberek támasza. Életfeladatában megjelenik környezetének a segítése és támogatása. Mindig lehet rá számítani. Szorgalmas és kitartó azokban a helyzetekben, ahol céljai vannak. Szívósan küzd az anyagi sikerekért, de sokszor rugalmatlan és makacs. Habzsolja az életet. Igazán egy olyan hivatásban tud kiteljesedni, ahol megfelelő feladatokat és felelősséget kap. Gyakran idősebbnek hat a koránál, mert mindent komolyan vesz. Tehetsége a munkában jelenik meg igazán. Ha nem talál megfelelő célokat, elbizonytalanodik, és befelé fordulóvá válhat. Állandó függésben van az anyagi lehetőségektől. Ha sikertelen, akkor túlságosan merev és mogorva lehet. Amivel mindig meg kell küzdenie, az a birtoklás és a magány.

A sok Germán utód, és utódnév miatt később a név el németesedett.

A hazugságok nem most kezdődtek?

Vérbulcsuról kezdtem keresgélni a netten. Így futottam bele dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu című művébe. Beleolvastam az írásba és utána néztem a szerzőnek amit én találtam róla az számomra meggyőző.

Később beidézek pár Magyarországon jelenleg is elérhető szélső jobb oldalinak egyáltalán nem mondható, fórumot, médiát, ahol az életrajzát olvashatod. Számomra  egy hiteles, az átlagnál, a kortársainál műveltebb, bátor  emberrel, álunk szembe. Hánya vetett információimból arra, következtetek, hogy életében mint annyi kiváló élettársának is a Trianon  okozta tragédia jelentette a végső indítat tást.

Sajnos mindig belefutok a gondolataim olyan végső következtetésébe, ami a magyar embert az agónia láttára szólítja meg. Lehet, hogy ebben a gazdasági válságban a magyarság végső küzdelméről van szó? Akkor vigyázzanak a vezetőink, a kultúrát irányítóink legyenek a politika bármely oldalán, mert a magyar ilyenkor olyan mind a kos, ha kell fejjel megy a falnak.

Padányi Viktorról igazán nem lehet elmondani azt amit a Magyar Tudományos Akadémia „Mítoszok a magyar nyelv eredete körül” kiadott nyilatkozatában olvashatók részben általánosságban részben finoman megfogalmazott hozzá nem értést sejtető célzásokban, helyenként azt konkrétan  megfogalmazva.  Az eredeti anyag HTML változatás itt olvashatod: Az igazság másik oldala címmel.  Nem kívánok véleményt fűzni ehhez az anyaghoz, mert nem vehetem a bátorságot, hogy fikázzam a tudományos életünk színe javát. Ezt nem engedhetem meg a  műveltségem és a képzésem miatt sem, én csak egy Somogyi kanász, vagy paraszt ivadékaként mondhatnám el a véleményem.

Nem is folytatom mert szerző munkássága magától beszél. Rólunk a magyarságról a magyar nyelvről  Magyar történelemről, amit az utóbbi pár évszázadban véglegesen elvettek tőlünk.

Vagy talán a hazugságok nem most kezdődtek?

.

Küldetésünk az évezred első  évszázadában a történelmünk visszahódítása, az úgynevezett hagyományos paraszti szavaink visszafoglalása. Ez az első feladat Magyarország és az új magyar jövő irányában. Szégyen, hogy a Word nem ismeri ezt a szót „Vérbulcsu” aláhúzza mert nem a Magyar tudományos akadémia által meghatározott helyesírás szerint íródott.

Vérbulcsutól kezdtem és eljutottam Dentu-Magyariáig. Ezt eddig eltitkolták előlem ? Vagy Te már hallottál róla?

>>>>  olvasd el Te is. Érdemes .

Egy könyvkereskedő ajánlása: http://www.hadakutja.hu/?q=node/71

Dr. Padányi Viktor – Dentu – Magyaria

A magyar történettudományi szakirodalom ide s tova már 200 éves, és kétszáz esztendő után ez a könyv az első, amely népünk honfoglalás-előtti történetét összefüggően tárgyalja.
Ennek okát, részletesen és kímélet nélkül kielemezve, meg fogja találni az olvasó e mű lapjain.dentu_magyaria
Ez a könyv, bármilyen hosszadalmas előkészülettel s szinte legyőzhetetlen nehézségek árán készült is, hiányos és sok-sok kívánnivalót hagy hátra. A szakember előtt szolgáljon azonban mentségül két nehéz körülmény. Az egyik az, hogy a szakmunka és a művelt közönséget is érdeklődő szintézis két merőben különböző és összeegyezhetetlen műfaj, s mivel az emigrációban ú. n. szakmunkát kiadni lehetetlen, egy népszerűsítő összefoglalás pedig szakalátámasztás nélkül nem érdemel hitelt, ezt a munkát kétféle szempont szerint kell megírni s a kétféle szempont széttépte a feladatot. A másik az, hogy ezt a könyvet a szerző nem egy egyetem magyar történelmi intézetének kellőképpen felszerelt tanári szobájában s szakképzett fiatal kutatók segédletével írta, hanem egy merőben más természetű kenyérkereseti munkája mellett a pihenéséből elrabolt idejében, elmondhatatlanul nehéz, teljesen magánosan végzett és igen szűkreszabott lehetőségű kutatómunka alapján.
Hogy ily körülmények között egyáltalán szabad volt-e ezt a munkát megírni, arra annak a kétszáz meddő esztendőnek szemrehányása felel, mely alatt ezt a könyvet a magyar történettudomány elmulasztotta létrehozni.
A könyv anyaga, anyagkezelése, felfogása és kunkluziói egyaránt merészek és forradalmiak, a tökéletlen emberi ész minden jószándékú alkotásának kijáró elnézés határain belül azonban, a szerző harmincöt éves történészi múltjával vállalja a felelősséget értük.
A könyv anyagának kiegészítése, a tévedések kiigazítása egy, a múlt nagy tévedését bátran felszámoló s a jelen kísérlettel tört új ösvényen bátran elinduló új magyar történész-nemzedék feladata lesz, akik remélhetőleg kedvezőbb körülmények között fogják folytatni azt, amit az itt következő mű szerzője olyan kedvezőtlen körülmények között indított el.
E sorok írója hittel hiszi, hogy a nemzetünket ért szörnyű katasztrófa után a nagy és közömbös világ száz egyetemén készülődő új magyar történész-nemzedék egy a múltban otthon – sajnos – meg nem értett, egyszerű, két tömör mondatban kifejezhető hivatási metafizika alapjáról fog elindulni:
Egy egyetemes történettudomány, amelynek a puszta igazságkeresésen kívül más célja is van, abszurdum. De egy nemzeti történettudomány, amelynek a puszta igazságkeresésen kívül más célja nincs, szintén az.
Idegenben, a hontalanság tizenkilencedik esztendejében:

dr. Padányi Viktor

>>>>  olvasd el Te is. Érdemes .

A szavak eredete.

Ma reggel halottam a rádióban. Amerikai tudósok szerint az angol nyelv az „én”, „mi”, „kettő”, „három”, szavakra épül állítólag ez a család alapja.

Az jutott eszembe, hogy érdemes lenne összehasonlítani a magyar én, te, ő-vel.

 

Erről már híres nyelvészek is írtak pár gondolatot:

A magyar nyelv

Sir John Bowring* neves angol nyelvész és államférfi sok nyelvet beszélt, többek között magyarul is. Sok magyar költeményt fordított angolra, s egy irodalmi szöveggyűjteményt is kiadott. Könyvének előszavában a következőket írja:

„A magyar nyelv messze áll magában. Egész sajátos módon fejlődött és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődő nyelv, melyben ésszerűség és számtan van, sőt hajlékonyságával és alakíthatóságával erős a hangzatokban. Az angol ember legyen büszke arra, hogy nyelve az emberi történelem korszakát tünteti fel. Ki lehet mutatni az eredetét, kivehetők, szétválaszthatók benne az idegen rétegek, melyek a különböző népekkel való érintkezés során rávakolódtak. Ezzel szemben a , magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtenek. Nem az idők változásától függő naptár. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad és nem vesz senkitől! Ez a nyelv a nemzeti felsőbbrendűségnek, szellemi függetlenségnek legrégibb, legdicsőbb műemléke… Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. A nyelvészetben éppúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padozatát sem tudják megmagyarázni. Senki nem tudja honnan jött, melyik hegyből vágták ki a csodálatos tömeget. Miként szállították oda, miként emelték fel a templomok tetejéig…

A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény, sokkal csodálatosabb.! Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni; valójában annak is az első tételét: „Kezdetben vala az Ige, és az Ige az Istennél vala, és Isten vala az Ige.”

* Sir John Bowring (1792-1872): Sok nyelven beszélt és olvasott. Többek között Petőfi verseket is fordított.

A magyart – a legrégibb élő írott nyelvet, melynek őshazája a Kárpát-medence Közép-Európában és nemzeti nyelve Magyarországnak – világszerte 15 millióan beszélik. Páratlanul szép fővárosát – Budapestet – 2 millió magyar népesíti be.

Vérbulcsu

Senioratus

Címszó: SENIORATUS

forrás: http://mek.niif.hu/01900/01992/html/index675.html 

Olyan öröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, még vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat: rendszerint a báty, az öcs, vagy az unokaöcs. A steppei népeknél szokásos volt, az Árpád-ház tagjai esetében főleg a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg István rendeletei szerint Koppány leverése után fel nem váltotta a primogenitura. István e rend megszakításával törvényesítette magát.

—–

A szeniorátusz a Turulok nemzedékeiben ahonnan a Magyarok származtatják magukat jellemző, hatalmi a magyarok esetében Fejedelmi, Nagyfejedelmi, Királyi öröklési forma.  Az öröklés pillanatábana a korban legidősebb vezetésre alkalmas férfi jogosult a trónra.

Figyelem!

Nem ellentéte az Ultimogenitura ami a család alapításától számított legfiatalabb férfi tagja a családnak.

Lehet olyan férfi tagja  a családnak amelyik megfelel mindkét elvárásnak.

Ez a mindkét feltételnek megfelelő öröklési rend törvényként működött az Árpádtól Gézáig. Géza után e szerint a rend szerint. Koppány következett. Adott esetben Árpád mind család alapító.

 Senioratus (2), a protestáns. →egyházmegyének leggyakrabban előforduló latin neve.

—–

Senioratus (3) v. Idősbiség és Hitbizomány.

Jó reggelt

Címszó: Jó reggelt

.

hajnal2" src="http://blog.kromek.hu/wp-content/uploads/2009/03/hajnal2.jpg" alt="hajnal2" width="400" height="300" srcset="https://i0.wp.com/blog.kromek.hu/wp-content/uploads/2009/03/hajnal2.jpg?w=400&ssl=1 400w, https://i0.wp.com/blog.kromek.hu/wp-content/uploads/2009/03/hajnal2.jpg?resize=300%2C225&ssl=1 300w" sizes="(max-width: 400px) 100vw, 400px" />

Régi magyar szó.
Magyarázata: Kovács András
Amikor a Nap ébred, a Napot úgy hívták Ra régi egyiptomi fáraók nevében is találkozunk Ra a fáraó Ré a fáraó, amikor Ra fölkel akkor azt mondjuk „Ra” a Napisten az egy Isten fia az egy Isten jelképe, fölkel, köszöntöm Őt: Ra kel , jó ra kel , a jóra kel, nem a félelmetes „Ra” vagy a gonosz „Ra” a jó „Ra” föl kel. Jó reggelt.

Küld el képeslapként

Jó reggelt elektronikus  képeslapok

.

Republic – Jó reggelt kívánok

 

További Jó reggelt videók itt.

Weball toplist