Jó és a Rossz

A villanykörte és az elektromos izzó.

Az ember élethosszával számolva, a semmibe tűnik a földi élettér adta lehetőségek hossza. Mondhatnám azt is, hogy a végtelen határait súrolja, de nem mondom, mert a gondolataim meghatározzák a szavaimat is, és szeretném kihangsúlyozni a nyelvünk eredeti lehetőségeit. Szeretném elmondani a magyar beszéd mai értelembe vett tudományos tartalmát, amit arra képzett „tudósaink” igyekeznek elfelejtetni velünk, akik ezt a nyelvet beszélik a magyarokkal. Igen azt állítom, hogy nyelvünk a magyar nyelv, jobban ismeri a világmindenséget, mint ahogy azt a világon előforduló, szánalmas tudósok sora. Ezek után, hogy helyesen használom e, semmi szavunkat a végtelen helyett? Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a semmi ürességet jelent, aminek a mélysége végtelen. A semmi alap esetben csak valaminek a hiányát, míg a végtelennel kiegészítve, már a világmindenséget, annak zsúfolt tartalmát jelenti. A világ, vezető tudósai évszázadokon át próbálják ezt a két fogalma a primitív nyelvek egyikén megmagyarázva, aztán magyarra lefordítva eladni a hat éves magyarul beszélő, nagyon rossz oktatási rendszerünkbe kényszerített gyermekeinknek. Kár ez az igyekezet. A nyelvünk ezt jobban tudja. A magyar hivatalos nyelvtanítás, igyekszik kiverni a gyerekből azt, amit eredendően tud. Állítom, a legtöbb értelembe elvesz, a helyett, hogy hozzáadna. Állítom, hogy a mai oktatás Magyarországon elveszi a gyerekeink eredendően megszerzett tudását, amit a nyelv adott neki. Amikor Stephen Hawking elgondolkodik, a világegyetemről nem tud annál többet mondani, mind, amikor elfantáziálunk a két fogalom, a semmi és a végtelen szavaink jelentésének összetettségén. Mert ez a két fogalom együttesen jelenti a magyar nyelvben a végelláthatatlan üres űrt, az ürességben lebegő égitesteket, bolygókat, holdakat, napokat, a naprendszereket, de ha ismerjük, és ma már tudjuk, hogy létezik sötét anyag akkor azt is tartalmazza ez a két magyar szó, sőt a felfedezett és a felfedezésre váró objektumokat is. Úgy tűnik, vannak szavaink, melyek jelentése olyan alapfogalmakat hordoznak magukban, amit az indoeurópai kultúra, csak félremagyarázva érti meg. Ilyen a katolicizmus kezdetén kialakult, a nyelvünkben már rég óta élő hit, vallás, egyház szavaink, vagy ide sorolhatók a mai tudományos körök közreműködésével, kialakuló új fogalmak, amit, az emberiség manapság fedez fel, vagy még el sem jutott a felfedezés határáig. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Gyurcsány

A HÍR TV egyik kora délutáni híradásában értesültem arról, hogy az ellenzék legfontosabb csatornája közvetíti a Gyurcsány beszédet. Gondoltam, ha Ők, akkor én is végig nézem. Megtettem. Miközben beszélt végigkapcsolgattam, kik is közvetítik. A HIR TV mellett, az ATV természetesen sugározta.

Hát az igazat leírva elérzékenyültem, olyan szép emlékeket idézett bennem ez a beszéd. Talán még a könnyeim is folytak volna, ha nem szégyellem magam, a korom miatt. A fiatalságomra emlékezetett ez a beszéd, azokra a szép KISz es, közösségi összejövetelekre, ahol egy egész birodalmat vezetett meg ez az altató, érzelgős stílus. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

nép

Címszó: nép

A nép az emberi csoportok azon része, ami a többi csoporttól az emberre, a csoportra jellemző egységes tulajdonságok alapján jól elkülöníthető. Az elkülönülés lehet, az emberré válás útja, az ember származása, a beszélt nyelve, nyelvjárása, eltérő magatartásforma, jellemző szokás, erkölcs, műveltség, szerint összetartozó öröksége.

Az állam egyik konkrét alapító része a nép. Az állam létének a másik valóságos fele a terület. A nép és a terület összetartozása adja az állam alapját.

Állam nem létezhet nép nélkül, míg a nép létezik állam nélkül.