Nem akarok ásózni!

Vörös katasztrófa!

Már többször leírtam, pár éve elküldtek nyugdíjba. Ebből a kevés pénzből csak tengődni lehet. Kénytelen az asszony dolgozni, még van egy-két éve nyugdíjig – most a választások, meg minden-, ezért sokat vagyok egyedül. Idős korom ellenére állandóan bújom az Internetet, rengeteg olyan információhoz jutok, amiről eddig nem volt tudomásom.

Ezeket a gondolatokat már több bejegyzésemben megfogalmaztam. Mivel a „szocialista korszak” gyermeke voltam, ezért teljesen más értékrendel ítélkezem, mint a mai ifjúság. De, ahogy mondani szoktam, az időm annyi mint a tenger. Habzsolom az összeesküvés elméleteket, a különféle pártok nézeteit, ideológusaik eszmefuttatásait. Néha azon veszem magam észre, hogy ez már így nem mehet tovább, a képtelennél képtelenebb gondolatok ki-ki ugrasztanak a székemből, ilyenkor kirohanok, jobb híján megfogom az ásót, és forgatom a földet. Azt hittem, a választások után, kicsit megnyugszanak a kedélyek, és letehetem az „ásót”. Nem így lett! Tényfeltárások, a „pirosszemüek” jogos vagy jogtalan üldözése, de a lényeg a kirakat. Elhibázott, vagy éppen jól megtervezett, már gyanús főhivatalnoki nyilatkozatok, intézkedések, melyek alá ássák a magyar nép és az ország tekintélyét, és a pénzünket. A „sárgaszemű” kígyó egyre „gyakrabb” (ilyen szó nincs is) erőszakos felbukkanása, hibás, káros döntések sűrű sora, hozzáértés nélküli erőfölény érvényesítése az új szakmai vezetésekben.

Nem jó jelek!

És most itt van ez a vörös katasztrófa!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

2010 Választottunk

Manapság amikor megrendülni látszik a bizalom a magyar ember gondolkodásában, a Nép erejében, a Haza jövőjében, az Ősök szavaiban, a legendáink biztatásában, a túlélésre való vágy hitében, akkor erőt kell meríteni első sorban a szavainkba és mondatainkba rejtett tudás, a származásból eredő hűség, az Ősmagyar Hit és a remény forrásából. Ennek a bejegyzésnek nem célja, hogy megcáfolja azokat az idegenek által pénzelt próféciákat, amiket úton útfélen terjesztenek a magyarról, az sem törekvése, hogy szembe szálljon a magyar embert lejárató ellenségek által terjesztett szólásokkal, ezt majd máskor megteszem.

A célom ezzel a bejegyzéssel az, hogy rávilágítsak, pár tényre, ami a mai korban igen erőteljesen látható, hogy a magyar újra és újra megújul, és a kor szellemének megfelelően átformálja a világot. Ez a hatalmas tudás három pilléren nyugszik az első a Magyar nyelv, a második az emberiség nyelvünkben kódolt sorsa, és a harmadik az a megbújó újra és újra előretörő genetikai mag, ami minden más nép génjén áttörve felülkerekedik.

Ezt régóta tudjuk. Aki benne él nem kell, hogy megfogalmazza, tudja. Tudták az őseink már 1000 -2000 éve. Egyik ilyen legendánk a Székely ember nyelvén megmaradt Csaba legenda. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hetvenéve Budapesten

Svéd turisztikai film 1936-ból

 
Érdekes!

 
Egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A *Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek, Halászbástya, díszőrség, Lánchíd, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.

A minősége nagyon jó, a képek hihetetlen frissességükkel azt a benyomást keltik, mintha ott, vagy inkább AKKOR itt lennénk! Valóságos időutazás! Régi Böske-híd, régi autók, régi fürdőruhák, régi hullámfürdő(!), régi falombok régi szélben, stb. OH!

Megjegyzendő még, hogy tök üresek a dombok! Ahhoz képest ma már hogy teleépült . 

Érdemes látni, másoknak megmutatni!

Budapest 1936 légifelvétel, életképek, fürdők a svéd archívumból megjegyzés: az eredeti video 10 perc 38 másodperc.

Egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmre bukkantak a svéd közszolgálati tévé archívumában. A Bada i Buda*, azaz Fürdőzz Budán című, tíz és fél perces alkotás 1936-ban készült, és van benne minden: légifelvételek (külön érdekesség, hogy a svéd filmesek még a budaörsi mátyásföldi repülőtérre érkeznek), Halászbástya, díszőrség, néptánc (kötelékben végrehajtott borospalack-szlalom, már ezért érdemes megnézni!), Hősök tere, Nagy-Magyarország virágokból, Vajdahunyad vára a Városligetben és persze fő attrakcióként Budapest fürdői, melyeket a riporter a világ legszebb fürdőinek nevez Európa legszebb városában.

 

Szüreti felvonulás és bál Kehidakustányba!

Ahogy az előbbi bejegyzésemben olvashattad Kehidakustányba jártam. Egyik este elmentünk az asszonnyal sétálni és az egyik épületen egy felhívást, vagy talán meghívót láttunk. Szüreti mulatságra invitálnak mindenkit. Az én szülőfalumtól eltérően itt nem egészen úgy zajlik a mulatság. Már a meghívó is azt sugallta, hogy itt valahogyan másként folynak ezek a dolgok. Azt írta, hogy gyülekező a sportpályán. Már ez is furcsa volt, nem tért ki a meghívó arra, hogy kinek kell gyülekezni ezért arra gondoltunk, hogy a felvonulóknak. Persze ezt a kérdést a későbbiekben sem sikerült tisztáznom.


Amire mi megtaláltuk a szóban forgó futball pályát már nem volt ott semmi felvonulásra utaló jel. Bár a pálya szélén, egy sátor volt felállítva, de nem láttunk mozgást. Egy személyautó ugyan jött arra, de az is megfordult, és elment, mint kiderült később Ö is olyan érdeklődő volt mind mi.
A település neve is érdekes, mikor rákerestem a netten megtaláltam a hivatalos honlapját, ott egybe írták a nevét, később bele lapoztam, egy régebbi fotón, az lehetet talán egy vasútállomás, netán a Községháza, nem tudom de kötőjellel volt a írva. Érdekes láttam egy régi képet melyen a gyerekkorom elevenedett meg, valaki olyan széles csíkos pulóver viselt amilyet nekem is vettek gyerek koromba, a szocializmus terméke, szerettem azt a pulóvert. Szóval kerestük a helyszínt. Kitartóak voltunk, be is jártuk mindkét településrész alsó felső, és Kelet, Nyugati, utcáit mire ráakadtunk a menetre. Azért annyi eredménye volt az autózgatásunknak, hogy végig járhattuk az utcákat Kehidától -Kustyánig.
A menet, első ránézésre olyan szervezetlennek tűnt. A csapat elején jó előre, pár száz méterrel egy kismotoros fiatalember „Rendező” feliratú mellényben vezette fel a csapatot. A menet elején egy kackiás ostorpattogató, vonult, nagyokat sederített az ostorral, na és mással és csattogtatta. Mire megközelíthettük a felvonulókat, már volt egy megállójuk. Meg is kérdeztem a felvezető rendezőt, hogy merre tájon állnak meg legközelebb, hogy hol várjam be őket. Az útbaigazítás után, megálltunk és vártuk, hogy oda érjen a menet. A felvonulás több lovasból, hintóból, azon egy bíró, netán kisbíró a kocsis mellett, nem tudom azt, hogy hívják erre felé, mert nálunk kisbírónak azt aki beszél, itt talán bírónak. Itt a hintón hátul ülő hölgyet menyasszonynak hívják, felénk hátul ül a Bíró és a Bíróné, Ők csak pöffeszkednek, míg a kisbíró beszél, kidobolja a bíró rendeleteit. Na szóval mind látható a képen a „menyasszonynak pöcse van” kiabálta a Bíró és előadta beszédét.

Ez a beszéd gyökeresen elütött a számomra megszokottól. Bár tetszett. Felénk, több bent a helyi politika, most utoljára még Gyurcsányt is bele keverték, itt csak a szüretről szólt. Egy kicsit furcsának tűnt és számomra rontotta az értékét a felvonulók összetétele, olyan idegen volt a számomra, a lovasok Német nyelvű beszéde. Bár ez csak dicsérni tudja a rendezőket, hogy be tudták vonni a gondolom helyi Német nyelvű tulajdonost a lovaival. Talán nem lehet sok lova a helyieknek, egy szüreti felvonulás meg azért csak a lovakkal az igazi. Na és akkor a német beszéd mellett megjelenik a tegezes magyar íjász is. Lehet, hogy az EU hatására elfeledjük a nyelvünket is ? Nem csak a hagyományainkat, meg a lovainkat, meg a földjeinket, …? Na nem erről akar ez az egész szólni, hanem a szüretről, a szüreti bálról, felvonulásról. Bár az is igaz, ha a Szerbek sajátjuknak tekintik Petőfit, akkor a Sógoroknak oda adhatjuk a szüreti mulatságot. Majd jönnek és megrendezik.
Apropó a rendezés. Most értettem meg amikor láttam a szinte spontán beöltözött, fiatalokat, a menetet, hogy azért ez egy saját Önálló kezdeményezésnek tűnik, tele amatőr mozdulatokkal. Engem meglepett, és a nemzetközisége ellenére csodával teli érzésekkel árasztott el.

Rengeteg képet készítettem, lesz belőle egy fotóalbum pár napon belül elérhető. Majd teszek ide is egy linket.

Közben kaptam egy kiigazítást, egy hölgytől az IWIW-en Ő írta, hogy „a lovarda tulajdonosa magyar, aki a német barátaival vett részt a rendezvényünkön! Az íjászok szintén magyarok, akik a helyi íjász klub tagjai!” A település neve pedig Kehidakustány.

Szüreti mulatság Tabon.

A múlt hét végén 2008 Szeptember 6.-án szüreti mulatságot rendeztek nálunk. Volt felvonulás bál meg minden. Ott voltam én is a felvonulást megnéztem készítettem sok fotót meg három kisebb videó klipet többek között a Kisbíró beszédét is rögzítettem.

Videó, a felvonulás képeken 2008.

Részletek:

 

2008 a Kisbíró beszéde.

2008 Kisbíró beszéde 2. Szüreti felvonuláson. Tab.

Tabon Szüreti fesztivál 2011. Kisbíró beszéde.

 

2012. Tabon Kisbíró beszéde