Senioratus

Címszó: SENIORATUS

forrás: http://mek.niif.hu/01900/01992/html/index675.html 

Olyan öröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, még vezetésre alkalmas férfi örökölte a hatalmat: rendszerint a báty, az öcs, vagy az unokaöcs. A steppei népeknél szokásos volt, az Árpád-ház tagjai esetében főleg a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg István rendeletei szerint Koppány leverése után fel nem váltotta a primogenitura. István e rend megszakításával törvényesítette magát.

—–

A szeniorátusz a Turulok nemzedékeiben ahonnan a Magyarok származtatják magukat jellemző, hatalmi a magyarok esetében Fejedelmi, Nagyfejedelmi, Királyi öröklési forma.  Az öröklés pillanatábana a korban legidősebb vezetésre alkalmas férfi jogosult a trónra.

Figyelem!

Nem ellentéte az Ultimogenitura ami a család alapításától számított legfiatalabb férfi tagja a családnak.

Lehet olyan férfi tagja  a családnak amelyik megfelel mindkét elvárásnak.

Ez a mindkét feltételnek megfelelő öröklési rend törvényként működött az Árpádtól Gézáig. Géza után e szerint a rend szerint. Koppány következett. Adott esetben Árpád mind család alapító.

 Senioratus (2), a protestáns. →egyházmegyének leggyakrabban előforduló latin neve.

—–

Senioratus (3) v. Idősbiség és Hitbizomány.

A bejegyzés kategóriája: Koppány, senioratus, Szótár
Kiemelt szavak: Címszó.
Közvetlen link.

Senioratus bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Kromek Blog » Koppány és sorsa