ADÁS

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

ADÁS

 (ad-ás) fn. tt. adás-t, tb. ~ok. Általán cselekvés, mely által valamit adunk, ezen ige minden érteményét véve, nevezetesen 1) Nyújtás, odanyújtás, leginkább igekötővel: átadás, kiadás, föladás, leadás. 2) Ajándékozás különféle nemei. 3) Bizonyos árért való átengedés: adás-vevés. Leginkább összetételekben fordúl elő: kézbeadás, bérbeadás, egybeadás, hálaadás, hozzáadás, jeladás, tanácsadás, számadás, melyeket és hasonlókat l. saját rovataik alatt.
*ADÁSVĚVÉS
 (adás-věvés) ösz. fn. melynek mindkét tagja ragozható: adást-věvést, adással-věvéssel, adási-věvési. Általán, minden vásári csereberélés, áruváltás, sokadalmi közlekedés. A kereskedők, kalmárok foglalkodása adásvevésből áll.
*ADÁSVĚVÉSI
 (adás-věvési) ösz. mn. tt. adásvevési-t, tb. ~ek. Adásvevést illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Adásvevési tárgyak, czikkek, áruk. Adásvevési szerződés, ügyesség.

A bejegyzés kategóriája: adás, Ösnyelv, Szótár
Kiemelt szavak: Címszó, Nyelv, Ősnyelv.
Közvetlen link.