A parlament szocialista-liberális többsége név szerinti szavazással tegnap elfogadta a Bajnai-csomag első elemeit. Júniustól változnak az adószabályok és nincs 13. havi nyugdíj. Ha az Alkotmánybíróság nem dönt másként, adóalapnövelő lesz a családi pótlék, kevesebb nyugdíjért tovább kell majd dolgozni, és a táppénz is csak a munkabér 60 százalékát éri majd el.
Átment az első, jön a második adócsomag
Az Országgyűlés tegnap elfogadta az adó- és nyugdíjszabályok változásáról szóló törvényt. A szocialista és a liberális frakció szavazott igennel, valamint a Fideszből Ágh Péter. A szocialisták közül egyedül Warvasovszky Tihamér tartózkodott.
A döntés szerint július 1-től 20-ról 25 százalékra nő az általános forgalmi adó, de a pékáru, a tej, a tejtermékek és a távfűtés adója 18 százalék lesz. Öt-hat százalékkal nő a szesz, a dohányáru és az üzemanyag jövedéki adója. A táppénz hetven százalékról hatvanra csökken. Az előző kormány javaslatából megtartották a jövedelemadó sávhatárának 1,9 millió forintra emelését egész évre, tehát visszamenőleges hatállyal. Akinek az éves jövedelme eléri ezt a határt, az a változás révén 36 000 forinttal kevesebbet fizet Ugyanakkor szeptember 1-től a családi pótlék beleszámít a jövedelemadó alapjába, vagyis bár e juttatás után nem kell adót fizetni, megnőhet az egyéb jövedelem utáni befizetés. A munkáltatók által fizetendő járulékok öt százalékkal csökkennek, de egyelőre csak a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelmeknél.
Végleg megszűnik a 13. havi nyugdíj, már az idei második részt sem fizetik ki. A nyugdíjkorhatár 2014-től fokozatosan évente fél évvel nő. Ez legelőször az 1952-ben születetteket érinti, és az 1957-es évfolyam lesz az első, amely már csak 65 évesen mehet el. Előrehozott nyugdíjba; néhány év átmenet után; csak csökkentett összeggel lehet majd menni. Az éves nyugdíjemelés alapja általában az infláció lesz, a gazdasági növekedés akkor számít bele, ha három százaléknál nagyobb, 3,5 százalékos növekedés fölött pedig nyugdíjprémium jár.
Az előbbiekhez képest kevesebb embert érint, de a borforgalmazók többségének kisebb forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie augusztus 1-től. Az eddigi, literenként nyolc forintos összeget ugyanis a drágább, minőségi boroknál tíz forintra emelték, a többinél viszont öt forintra csökkentették. A szakma kérésére a befolyó összegnek továbbra is 60 százalékát költik a bor marketingjére, 40 százalékot pedig az ellenőrző intézmények kapnak.
Megugranak az árak
Az öt százalékpontos áfaemelés jó négyszázalékos fogyasztói áremelkedést jelent, ha az adóalapot változatlannak tekintjük. A csökkenő kereslet miatt az általános áremelkedés ennél valószínűleg kisebb lesz. Persze nem a jövedéki termékeknél, amelyeket az áfa, s a jövedéki adó megemelése egyszerre sújt. Annál is inkább többszörösen „adósújtott” termékekről van szó, hiszen magát a jövedéki adót is áfa terheli.
Például a benzin
A 95-ös benzin ára például nagyjából 7 forinttal drágul majd literenként a jövedéki adó megemelése miatt. A 95- öst literenként 103,5 forint helyett 109 forint terheli majd. Ehhez társul még persze az áfaemelés teljes adóalapra vetülő hatása, ez még (ha 264 forintos jelenlegi árral számolunk) még 11 forinttal drágítja majd az üzemanyagot, a végösszeg tehát 18 forint körül jár.
A gázolaj jövedéki adójának emelése kisebb mértékű, literenként 90,5 forint lesz 88,9 helyett, így itt az autósok inkább csak az áfaemelést szenvedik meg.
A teljes drágulás tehát itt 12 forint körül lehet. Mindez természetesen csak a megváltozó adók hatása a jelenlegi árakon számolva, az üzemanyagok árára számos egyéb tényező hat.