Keresztény tragédia

Az egyház és a szekták

  Ambrus Pál

    A XX. század második felében a római pápa, II. János Pál a II. Vatikáni Zsinat teológiai irányadása alapján aláveti a Jézus tanításán felnevelt keresztény közösséget a zsidó messianizmus érdekeinek, amikor kijelenti: a kereszténység „fattyú-hajtás, mely beoltatott a zsidóság nemes fájába”.

 

    Tragédia, keresztény tragédia ha összevetjük a fenti mondatot Kenessey Csaba dolgozatával. Én nem akarok annak a „nemes fának” a hajtása lenni, mely nép önző, féltékeny istene gyűlöletre, véres áldozatra biztatja „választott” népét. Nekem elég az egy, igaz Teremtő Isten, Jézus Urunk tanítása s Boldogasszony anyánk népünk feletti oltalma, mivel nem zsidó, hanem magyar vagyok.

 

    Minden embernek joga van vallást választani magának, s ezért nincs jogom a keresztény egyház ügyeibe beleszólni, viszont a minket magyarokat érintő vatikáni dolgok azonban elgondolkoztatnak. II. János Pál avatta püspökké a zsidó, magyar-gyűlőlő Paskai Lászlót, kinek tevékenysége ezért nem a magyar hívek érdekében történt. Utódja, akit szintén a pápa szentelt püspökké Erdős Péter ugyancsak zsidó. Nem elég nekünk a szidó uralom gazdasági-, politikai- kuturális életünkben, még hitéletünkön is a zsidók uralkodnak. Totális megszállás, s ameddig ez így marad, a magyarnak nem marad más hátra, mint sírgödrének csinosítgatása, meg-ismerve a fenti dolgozatból a zsidó mentalitást. Aztán itt van a csángó magyarok ügye, akik évek óta esedeznek azért, hogy istentiszteleteiket magyar nyelven hallhassák, de eddig a kutya sem törődött velük, pedig a pápa tett egy romániai láto-gatást (hiszen ő „utazó pápa” volt), az ortodox pópáknál, de báránykáira már nem maradt idő, amin még Temfli József is felháborodott. Aztán a felvidéki és kárpátaljai magyar testvéreink is hiába kérték a pápát, hogy nevezzen ki magyar püspököt számukra, mert így ki vannak téve a keresztény szellemiséggel is ellenkező tót, ill. ukrán klérus soviniszta elnyomásának.

 

    Egy laikus is, ha figyelmesen elolvassa az Ószövetséget, s elgondolkozik rajta, akkor bizonyos kérdéseket feltesz magának. Először is, a katolikus papok tanult emberek, mégpedig teológiát tanultak, s nem veszik észre, vagy nem akarják észrevenni a benne rejlő ellentmondásokat. Nem hiszem hogy nem tudják, hogy az Ószövetség a zsidók Tórája, vallási könyve. Természetesen lehet erre is alapozni egy vallást, de akkor vegyék ki a Bibliából az Újszövetséget, mert így legalább megszüntetik a kettő közti ellentétet, hiszen Jézus urunk, kinek tanítására alapítot-ták a keresztény egyházat, teljesen háttérbe szorult. Ő a szeretet vallását hirdette, míg az Ószövetség istenéről már fentebb írtam.

 

    S hogy a Bibliát még mire lehet felhasználni csak két példát említek. Az egyik a Hit gyülekezet, a másik a Jehova tanúi. Mind a kettő a keresztények Bibliáját for-gatja hívei lelki életének ápolására, nagy szívességet téve ezzel a zsidóknak. Mind a kettő zsidó szeretetre, majdnem azt montam imádatra nevel, nem beszélve a hívők anyagi hozzájárulását s két szekta működéséhez. A Hit gyülekezete hatalmas csarnokot emeltetett hívei fogadására, míg a Jehova tanúinak gomba módra szaporodnak az országban a gyülekezetnek helyt adó épületek. Ez utóbbi a mai gazdasági helyzetben komoly „emberhalászatot” folytat, mert az elégedetlen emberek valamiben hinni akarnak, ha már a politikusokból kiábrándultak. A Jehova tanúi szektája rombolóbb az előbb említett Hit gyülekezeténel, mert a családban kezdi bomlasztását azzal, hogy nem engedi a névnapok és születésnapok megünneplését, valamint a Karácsonyt sem ismeri el ünnepnek, mert szerintük Jézus nem akkor született, pedig ők is a keresztények Bibliáját forgatják. Itt még meg kell említem, azokat a szép műbőrbe kötött kiadványokat, amiket térítésük következtében osztogatnak, aminek előállítása sok pénzbe kerülhet, s amit szintén a hívektől oroznak el.

 

    Az éves adóm 1 %-ának odaítélése kapcsán munkahelymen kaptam egy prospek-tust, amin a hazánkban hivatalosan bejegyzett egyházak nevei szerepeltek, akiknek felajánlatom adóm 1 %-át. Döbbenet, ma Magyarországon 175 egyház folytat tevé-kenységet,  hiszen „hivatalosan” be vannak jegyezve. Megint a régi igazság jut az eszembe az „Oszd meg és uralkodj”,  ezen az egyházdöppingen elgondolkodva. (A szekták is egyházként szerepelnek rajta, ami ellen nem hallottam tiltakozni az itthoni keresztény egyházak vezetői közül senkit.) Pedig, amíg hitéletünket nem tesszük rendbe, addig ne is számítsunk komoly változásokra hazánkban, mert a hitnek erkölcsi nevelő, és visszatartó ereje van, s ezért rendbe kellene tennünk, és van is mihez igazodnunk. A több ezer éves ősi vallásunkhoz, az igazi ősi egyistenhitű kereszténységünkhöz. Meg kell keresnünk gyökereit, hogy aztán a magyar újra visszataláljon az elhagyott útra, melyről Róma kegyetlen hittérői taszítottak le bennünket.

     Úgy legyen!

 

 2005.05.21.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .