Címszó: Vízdíj fajták

 Vízdíjak fajtái, meghatározásuk és az azt befolyásoló tényezők

Vízi közművek problémái: közgazdasági és jogi problémák merültek fel. A közművek eleinte állami tulajdonban voltak, később a vízi közműveket átadták az önkormányzatoknak, akik nem voltak erre felkészülve.

1996: vállalatok átalakultak és változott a tulajdonviszony, a politikai- és gazdasági helyzet. Szétaprózódtak az üzemeltető szervezetek. A rendszerváltás előtt 32 szervezet volt jelen, utána 320.

Vízdíjak időbeni alakulása: országosàterületiàtelepülésiàzóna.

• Országos: az állam finanszírozta a szolgáltatás ára és a vízdíj közti különbséget (dotációs rsz)
• Területi: rendszerváltás után (támogatási rsz) az állam 4-5 mrd Ft-nyi vízdíjat finanszírozott, a többit nem (megpróbál kivonulni)
• Települési: azok a települések alacsonyabb vízdíjat fizetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak a vízkészlet szempontjából
• Zóna: szolgáltatás zónákra osztása 1-1 településen belül. Ez csak ötlet volt, egyelőre elvetették. Pl.: 1. fizetési zóna: Bp-en a Duna vonala……4. fizetési zóna: külső területek.

Az önkormányzat feladata a szolgáltatás, rövidtávú felelőssége az olcsó vízdíj biztosítása (a), hosszú távon az innovatív vízdíj tulajdonosi szemlélet (b).

Az önkormányzat dönti el, hogy ki legyen az üzemeltető, tehát ő felel annak hibáiért.

A vízdíj állandó részeinek megoszlása: 1. bér + TB, 2. igazgatás, 3. energia, 4. amortizáció

Vízdíjat befolyásoló tényezők: 1. munkabér, 2. automatizálás (drága), 3. humán munkaerő (olcsó), 4. profiltisztítás (az alap tevékenységektől leválasztjuk az egyéb tevékenységeket).

Önkormányzat időzített bomba, ha olcsó, de nem megbízható megoldást választ, ha rosszul választja meg az üzemeltetőt, vagy ha felelősségvállalás nélkül vállal anyagi és erkölcsi kockázatot.

Fajlagos fogyasztás [liter/fő/nap]: 70liter/fő/nap=víz árától független fogyasztás. A higiénia miatt az átlagember ennyit mindenképpen elfogyaszt. A víz árának növekedésével egy bizonyos szintig csökken a vízfogyasztás.