Vasúti és közuti közlekedés

Címszó: Közlekedés

 Közlekedésösszehasonlítás környezetvédelmi szempontból.

 

A XX. század elején a vasúti közlekedés sokkal jelentősebb szerepet játszott. Magyarországon is jó vasúthálózatot alakítottak ki. A világháborúk óta a közúti közlekedés fejlődött. Kimerült a közúti közlekedés kapacitása, jelentőssé vált a közúti járművek szennyező hatása (CO, CO2, NO).

 

Fajlagos energiaigény (árutonna/km):

 vízi: 1 egység, vasút: 10 egys., közút 100 egys., légi 1000 egys.

 

Károsanyag kibocsátás (g/szállított szmély/km):

a közúti forgalmi szennyezés mértéke többszöröse a vasútinak mind a személy, mind a teherszállítást tekintve.

 

Védekezés:

ólommentesség, katalizátor, fogyasztás csökkentése, a vasút helyigénye is sokkal kisebb (2 villamosított vágány, kis helyen, nagy tömeg szállítására)

 

Balesetek, biztonság:

a közúti balesetek száma többszöröse a vasúti balesetekének.

 

Használat:

 Sokkal többen használják a közutakat, mint a vasutat.

 

Légszennyezés:

a levegőbe jutó CO 75%-át a közlekedés adja, amiből 96%-ot tesz ki a közúti közlekedés. 1 autóüzemóra 760 embernyi levegőt használ, a repülőgép 600 autónyit (456000 embernyi, vagyis 1 órányi repülőgépüzem egy ember több mint 52 évi levegőszükségletét használja fel).

 

Vasút előnyei:

 1. nagy szállítási kapacitás,

2. alacsonyabb zajkibocsátás,

3. kisebb energiafelhasználás,

4. kevesebb az időjárás okozta akadály,

5. gyorsabb,

6. nagyobb szintkülönbség győzhető le általa,

7. nagyobb biztonság, 8. kisebb tájromboló hatás

Hátrányai:

1. adott időben indul,

2. rugalmatlanabb,

3. vasúti szervezet bürokratikus üzemeltetése,

4. állomások kötöttsége,

5. kihasználtság csökkenése esetén nő az önköltség,

6. útipoggyász kényelmetlen szállítása.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .