Jövevényszó és idegen szó

A MAGYARSÁG MÁS NÉPEKKEL VALÓ
ÉRINTKEZÉSÉNEK NYOMAI SZÓKÉSZLETÜNKBEN.
JÖVEVÉNYSZÓ ÉS IDEGEN SZÓ

 

          Az egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek a legközvetlenebbül. Az ősi finnugor alapszókincs mai szókészletünk nagyságához viszonyítva elenyésző.

          A magyarság a honfoglalás előtt török népekkel érintkezett. Ez az érintkezés számára gazdasági, társadalmi és művelődési hatást, sőt műveltségváltást jelentett.

          E műveltségváltást jelzik az átvett szavak is, pl. az állattartásból: ökör, tyúk, túró, sajt, karám, kantár; a vadon élő állatok neveiből: oroszlán, béka, turul; a földművelésből: búza, csalán, alma, szőlő, eke; a lakóhely és berendezés szavaiból: sátor, kapu, kút, ács, gyárt; az öltözködéssel kapcsolatban: gyöngy, gyűrű, valamint a társadalmi és szellemi tevékenységgel kapcsolatban: törvény, betű, szám, tolmács stb. Török eredetű testrész-nevek, tulajdonságokat jelző szavak pl. nyak, öreg, bátor stb., de természeti nevek is, pl. tenger, homok, nyár stb.

          A magyarság szlávokat a honfoglalás előtti időktől szinte napjainkig érintkezik. Szláv kölcsönszavaink száma – ennek megfelelően – néhány ezerre rúg. Például: pap, karácsony; szerda, csütörtök, péntek, szombat; király, nádorispán, megye, pénz; barázda, mezsgye, rozs, gabona, bab, paprika, kapál, kasza, málna, cseresznye, jászol; galamb, bolha; udvar, konyha; asztal, ebéd, vacsora, kolbász; ruha, takács, kovács, vödör, munka; német; szabad; drága stb.

          Viszonylag korai német átvétel a polgár, püspök, herceg, hiszen maguk a fogalmak jelzik a korai kapcsolatokat. A középkori városok kézműiparának és kereskedelmi életének összefüggésében kerülnek át német szavak a magyarba egészen a múlt századig, pl. kalmár, hóhér, pék, suszter, drót, zsindely. A főúri társaság nyelvhasználatából következnek a kastély, torony, erkély, herceg, gróf, tánc, biliárd, frakk, gyémánt szavak. Az étkezés kölcsönszavai pl. koszt, cukor, nokedli, pucol. A katonai nyelvhasználat is átvett szavakat pl. páncél, pisztoly, zsákmány, zsold, ostrom, zsandár. Kultúrnövényzettel kapcsolatosan meghonosodott szavak pl. krumpli, spenót, ribizli.

          Nyelvünk latin jövevényszavai elsősorban a középkori latinból valók, pl. musica (muzsika), sors (sors), ostia (ostya), scola (iskola), petrosilium (petrezselyem) citrum (cirom). Legtöbb latin jövevényszavunk egyházi körben honos, így: templom, oltár, orgona, próféta, mártír, prédikál, legenda, paradicsom stb. Mellettük elég jelentős az iskolai életben használt efféle szavak csoportja, mint pl. professzor, tábla, tinta, kréta, ceruza, vakáció, diktál, stb. Tudományos műszóként kerültek át a magyarba növénynevek (akác, cédrus, pálma, ibolya stb.), állatnevek (elefánt, vipera, páva stb.). Külön jelentősége van az orvosi latin közérthető jövevényszavainak, pl. patika, pirula, diéta, kúra stb. Nyelvünkben latin eredetűek a hónapnevek, pl. január (vö. latin januarius – Janus ‘kétarcú isten’, majd janua ‘ajtó’ – e szó utal az év nyitó hónapjára). Csaknem változatlanul vettük át őket – legfeljebb az -us-t elhagyva, pl. január, február -, illetve kiejtésben magyarítva (latin ‘-usz’ magyar ‘-us’), pl. július.

          A kora középkori kapcsolatokból került nyelvünkbe a franciából a lakatm kilincs, szekrény szó, míg a XVIII-XIX. Században német közvetítéssel számos francia eredetű nemzetközi műveltségszó, pl. limonádé, rezsó, lavór stb.

          Az olasz jövevényszavak száma nem túl nagy, de viszonylag sok érintkezési körre utal, pl. a katonai életre (pajzs, pálya stb.), a színházi, zenei világra (tréfa, opera, cselló), kereskedelmi körökre (piac, kandalló, bárka), déligyümölcs-nevek, pl. narancs, mazsola stb. Ételnevek: torta, spagetti, makaróni. Német közvetítéssel került nyelvünkbe az olasz eredetű piskóta, primadonna, eszpresszó stb.

          Az emberi művelődés történetének sajátos termékei a nemzetközi műveltségszavak. Egy részük az antik kultúrából indult el, s a technika fejlődésével járta be az utat korunkig. Más részük a modernebb kultúra terméke és elsősorban a tudomány körében hatottak, forrásuk a görög és a latin volt.

          A vándorszavak a régi kultúrákra való termékek megnevezései – ruházat, ételek, fegyverek, foglalkozásnevek, pl. köntös, selyem, paplan, paripa, bolt stb.

          Az úgynevezett modern nemzetközi szavak a felvilágosodás korától áramlanak a magyarba. Görög eredetűek, pl. technika, atom, baktérium, telefon, lexikon stb.; latin kiindulásúak, pl. motor, rádió, vitamin, luxus. Francia eredetű a hotel, szerviz, kabaré; német forrású a lóden, giccs; az angolból ered a meccs, futball, tenisz; az olasz kölcsönözte a lottó, rakéta, a spanyol a torreádor; az arab a trafik szót.

          A tükörszavak olyan szavak, amelyek az átvevő nyelv hangalakjával fejeznek ki kölcsönvett idegen tartalmat – mintegy szó szerint ,,lefordítva”. Pl. a világnézet szó szerinti megfeleltetése a német Weltanschauung-nak. A magyar sok nyelvből vett tükörszavakat, pl. a latinból anyag (metéria, vö. mater ‘anya’), egyetem (universitas, vö. unus ‘egy’) stb.

          Jövevényszó és idegen szó között nem mindig vonható pontos határ. Napjainkban is tanúi lehetünk idegen szavak jövevényszóvá válásának : hangzásuk még kissé idegenes, de beilleszkedtek a magyar nyelvtani rendszerbe, képzőket, jeleket, ragokat vehetnek fel. (pl. computer, sőt: komputer, komputeres, komputerizál stb.).

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .