II. Rákóczi Ferenc

Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferenc 1703-ban jött haza.
1703-ban II. R. F. a tiszaháti fel-kelők élére áll.
A felkelők győzelmet győzelem-re halmoztak. Felszabadulás re-ményében Rákóczi a jobbágyok ezreit állította a kuruc zászlók alá. A kuruc csapatok győzelmei, arra késztette a magyar köznemeseket, hogy ők is a szabadságharc mellé álljanak.A nemesek közül választotta főtisztjeit, őket küldte Rákóczi szerte Európába, hogy a szabadságharchoz külföldi segít-séget szerezzenek. Rákóczi he-lyes politikája következtében a nemesség és a jobbágyság össze-fogott. Ahhoz, hogy a jól szerve-zett császári erőkkel, sikerrel megküzdhessenek, a kuruc kato-nákat is:- fegyelmezett sereggé kellett formálni
-Rákóczi megtiltotta a portyázó katonáknak a bor és az élelem zsákmányolását a falvak lakói-tól
-egységes ruházatot kaptak
-fegyverzetet kaptak
-élelmet kaptak
-Rákóczi a katonai kiadások fe-dezésére rézpénzt veretett
A Rákóczi szabadságharc legsi-keresebb hadi vállalkozása a Du-nántúl felszabadítása.
A hadjárat vezetését Bottyán Já-nosra bízta.
Vak Bottyán 1705 novemberében rohammal bevette Dunaföldvárat fölszabadította a dunántúli várakat.
1707 tavaszára Erdély is a kuru-coké lett. Ilyen körülmények kö-zött nyílt meg az ónodi mezőn a szabadságharc legnevezetesebb országgyűlése. Megszavazták az általános adózást és kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.
A Rákóczi szabadságharc az ónodi országgyűléssel érte el te-tőpontját 1707 őszétől a nehézségek egyre súlyosbodtak.
Pl.: – a rézpénz elértéktelenedett
– megszaporodtak az árulások
 Rákóczi még mindig bízott ab-ban, hogy Nagy Péter orosz cár-tól kérjen segítséget. Károlyi Sándor 1711-ben megkötötte a szatmári békét.A szatmári béke büntetlenségét biztosított a felkelés valamennyi résztvevőjének, ha leteszi a királynak a hűségesküt.
Rákóczi visszautasította és hívei-vel Törökországban, Rodostóban telepedett le.
1735 halt meg.