rezignáció

.

Címszó: Rezignáció

.

rezignáció = belenyugvás

rezignáció= reménytelenség

Rezignáció, lehet egy személy, kisebb csopor, közösség, nép, nemzet, faj, közösségi belenyugvása az elkerülhetetlenbe, a reménytelenségbe.

Magyar Katolikus Lexikon > R > rezignáció

rezignáció (lat. resignatio): 1. a középkor jogi nyelvében hivatalról vagy tulajdonról való →lemondás. – 2. a lelki életben a tárgyaktól és személyektől való elszakadást, önmegtagadást, önfegyelmezést, önfeláldozást magában foglaló lemondás. Átmeneti állapot a pozitív tartalmú →közömbösséghez, a →lelki szegénységhez az Isten akaratával való megegyzéshez vezető úton. – 3. A 20 sz. köznyelvben többnyire negatív jelentésű: →kétségbeesés, az akarat apatikus-fatalista tétlensége, ami valójában érzelmi reakció vélt vagy valódi kiúttalanságra. Különböző erősségű lehet. Okai: depresszív adottság, külső kényszer, csalódás. Gyógyszere a segítőkész környezet, a bizalomteljes imádság, a →remény. **

A bejegyzés kategóriája: rezignáció, Szótár
Kiemelt szavak: Címszó.
Közvetlen link.