URU

Uru és huru

 

Ha a magyar nyelvben találunk egy számunkra ma már bugyutának tűnő, vagy a gúny tárgyát képező, esetleg szégyenünkben rég elfelejtett, talán értelmetlennek tűnő mondást, akkor bátran gyanakodjunk, nézzünk, utána mi lehet mögötte. Keresgéljünk a történelembe, más népek történetében és előbb utóbb meglepődünk!

 

URU

Az első ilyen, amit megemlítenék Peruban a Titicaca tónál élő kis létszámú Uros nép legendájában él. A tóról annyit kell tudni, hogy a világ legmagasabban fekvő hajózható tava. 3.812 méter magasan fekszik. 195 km hosszú és átlagban 60 km széles. Érdekessége, hogy a tavon a saját maguk által nádból készített úszó szigeteken élnek. Úgy 50 sziget lehet még, szigetenként 20-50 ember él. Manapság sajnos a turizmusból tartják fenn magukat, napelemes TV rádió, hűtő, van az úszó nádból és kákából tákolt kunyhókba.

A perui mítosz szerint, ami természetesen már nem lehet azonos az Uros nép legendájával, Wiracocha teremtő istenség parancsára a tóból kiemelkedett a Nap, a Hold és a csillagok, hogy eloszlassák a sötétséget. A kiemelkedett égiek a Nap és a Hold gyermekeket nemzettek, akik szintén a tóból szálltak fel. E szerint az első Inka is a Nap fia volt. A teremtéstörténet magyarázata szerinti egy repülő csészealj tűnt fel az égen, majd a Titicaca tóban leszállt. A delfinszerű lények a tóba ugrottak, feljöttek a víz színére, majd elmesélték az embereknek, hogy honnan jöttek. A halszerű lények félig kiemelkednek a vízből, jelezve ezzel, hogy tüdővel lélegeznek. Igen bensőséges kapcsolatba kerültek Uros népével, az Inkák őseivel. A történet szerint az égi emberekkel való kapcsolat indította meg az Inka birodalom kibontakozását.

Történetüket a mai napig mesélik Peruban. Érdemes belehallgatni az ősi kihaló beszédükbe, zenéjükbe ahol a magyarhoz hasonló szavakkal találkozunk. A Titicaca szó portugál kiejtése: „csicsikáká”, káka, azaz nád, vagy vízbe élő, nádszerű növény, csicsí, az altató, fektető, itt mondhatnám nádfektető, de talán jobb a nádúsztató.

Tehát, van Dél-Amerikában egy rendkívül magasan elhelyezkedő tó, ahol megjelenik az ősi magyar legenda, egy változata. Ezen túl, a tónak van magyar neve, ez a név a nádfektető, nádúsztató. Hogy fokozzam a kételkedőknek akkor a jelentése ennek a szónak, az, amit magyarul hallunk az őslakóktól. Tovább megyek, a mai napig azt csinálják az ott élő, emberek, amit a szó magyarul jelent.  Elfektetik, a nádat összerakják, úsztatják, altatják és élnek rajt, manapság a turizmusból.

A legendák az Inkákban éltek tovább. Az Inkák is a Nap Istent imádták. Intiilapa – a mennydörgés, a jégeső, a záporeső istene.

In= Nap ti= Ő il=a apa= apa

Jelentése = Ö a Nap apa

Különös tisztelet övezte. Inti – a Nap, az inka dinasztia őse, a birodalom istene. Az Inka név egy uralkodó neve, melyből később népnév lett. Maga az első uralkodó a Kecsua törzs egyik törzsfőjének a fia, a nap gyermeke.  A neve In-ka, úgy, mint a kicsinyítő képző az apja után.

A nap, ami nem más, mint N > ( e )N > portugálul kiejtve (ei)N azaz iN mivel az uralkodó a Nap ezért a fia (ka) kicsinyítő képzővel In-ka.

 

Nap > N > (ei)N > (i)N > In > In-Ka

 

Érdekes a Kecsua, saját népnevét portugálul így ejti : Hunasmi ebből aztán következik egyenesen HUN (as) MI, megmondják -HUN az Mi- úgy mint, HUN az mi vagyunk. Véletlen egyezés? Véletlenül jelent valamit magyarul ez a népnév?  Az alábbi térkép 2012. évben készült a terület egy Web lapjáról. Nyilvánvaló, hogy HUN lakta térségről beszélünk

 

Ezek után érthető az istenük neve és kiejtése a Nap apa. Érdekes még a ház nevük, ami most eszembe jutott, amit így ejtenek „uszi”, talán azért mert úszik, úsztatják a nádon. A nyelv, amit beszélnek Ő szerintük az URU. Igaz a mai világ elkereszteli, pláne Magyarországon. Nehogy megértsük a nyelvet is kecsuának mondják, és így fonetikusan ejtetik ki a magyar emberrel. Pedig mondhatnák Hun-nak, azt értenénk.

Intirájmi ünnep

Torreon = torony

Összefoglalva. A teremtéselmélet szerint a csillagokból származó lények, tanították sok hasznos dologra a népet. Ők az Istenek. (Hasonlít az Arvisura teremtéselméletére.) A második legjelentősebb isten az nő „Mama Quilla” megegyezik a magyar Boldogasszonnyal.

 

 

A Nap és a természet gyermekeinek tartják magukat. Ők a Nap hangja, a Nap gyermekei. Mint a magyar hagyományok. Nyelvi egyezések: Ragozó szerkezet (agglutináció). Mint a magyarban. Határozott névelőt nem ismer. Mint a magyarban. Nyelvtani nemek nincsenek. Mint a magyarban. Egyes szám és többes szám a magyarhoz hasonló. A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban. A tízes számrendszert használja. Mint a magyarban. Az eredeti kiejtés szerint magyar fonetikával leírt, egyes szavaik visszavezethetők a magyarra. A nép neve Uru hasonló az Úr, Uruki népnevekkel, és magyarul érthető. Elterjedt köreikbe a Pentaton zene. Mint a magyarban. A zászló, amit használnak piros fehér piros csíkos. Mint a magyarban. Döbbenetesek ezek a hasonlatok.

 

A HUARI népek az URU -k ők a magyar népek elfelejtett rokonai.

Kromek Pál
2013. Február

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .