A szó

A szó

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik a gyöknyelv, a másik a tanított magyar nyelv. Ma Magyarországon az emberek többsége a gyöknyelvet beszéli. Az állami oktatás már a nyelvújítás óta folyamatosan kitanít bennünket a gyöknyelvből, mégis mivel a gyöknyelv magában hordozza az indoeurópai nyelveket is, ezért, viszonylag könnyen megtanulja a magyar ember ezeket a nyelvidegen szabályokat, sőt egyes szavakat gyököket visszailleszt a helyére a gyöknyelv rendszerében és megjelenik a visszaillesztett gyök régi-új szóképe. Például a nyelvünk ős régen természetéből adódóan, ismeri a ViL, ViL -an, ViL -ám, ViL -ágos, ViL -ágit, szavakat. Az elektromosság feltalálása során, csak használatba kellett venni a villany szavunkat. És láss csodát, fel –ViL -ant, nem csak a szó jelentése, hanem a szóképe is megegyezik a feltalált villany szóval. A kettős nyelv addig fog élni a magyar nyelvben, amíg a jelenlegi magyar nyelvtant, és finnugor szemléletet tanítják. A tudományos körök bármilyen erőlködése, a nyelvújítás, azért felesleges, mert bármelyik élő, indoeurópai nyelvrendszer, vagy feltalált „modern” nyelvelméletet vetik be, és próbálják „megregulázni” a mi nyelvünkben az a kitalált, megalkotott elmélet már bent van! A része, sőt működik, mint valami vegetatív[1] rendszer. Mindenki számára világos, hogy egy rendszer legyen az bármilyen, egy részével nem elemezhető, főleg nem szabályozható.

A szavak egymástól való megkülönböztetése, csoportosítása, a szójelentésen kívül, a tudományos nyelvészetben, többféle szempont alapján történik.  A jelenlegi nyelvészeti vizsgálatok a magyar nyelvben, a szójelentés-szóalak összefüggéseit, az alak-jelentés viszonyt tárgyalja. Ez a vizsgálati forma nem teszi lehetővé a gyökelemzést, mivel a gyöknek, nem jelentése[2], hanem szóképe van. A magyar nyelv gyöknyelv, ezért nem alkalmazható rá a más nyelvekben használatos „morfémák” elvonása, mert ebben az esetben legfeljebb szótövet, s nem gyököt kapunk! A szótőnek pedig nincs szóképe, csak jelentése.

A magyar nyelvben a gyök szóképe határozza meg a szó jelentését, és a szóképét. Minden magyarul beszélő ember kialakít a beszéd elsajátítása során a kezdeti szavacskákról egy szóképet. Teljes értékű magyar nyelvet csak így beszélhet! Ezt csecsemő korában[3] sajátítja el.

Ezek alap szóképek, megjelennek a gyermek száján, kezdeti szavacskához kötődve, amit gyöknek hívunk.

Gyökszóképnek, több jelentése, árnyalata létezik!

Tévedés, amikor azt mondják, hogy a gyermek első szava a „mama” vagy a „papa”. Nem. Minden gyermek első szava, egy egyedi-hang[4].  Ilyenek: a[5], aa, á, aá, o, oá, stb. Ezeknek az egyedi hangoknak a birtokába tanulják meg a többi hang kiejtését, és megszületnek kiejtve, a gyökhangok. Azt is meg lehet figyelni, hogy ezekkel az egyedi hangokkal már kommunikál a gyerek. Rámutat> „a”, ha nem tetszik, akkor> „á” aztán „oÁ”. A gyermeki beszéd első kommunikációja egyedi hangokkal történik. A gügyögő gyermek, használja az egyedi hangok, minden elérhető változatát, nyitott-zárt, magas-mély, hosszú-rövid, az átmenetekkel a teljes leírható egyedi hangrendet.  Később az anyja, a mama szó hajtogatásával, megtanítja a „Ma-Ma”, MaMa, szavakra. Látható ennél az egyszerű példánál, miként sajátítja el a gyerek, a „Ma[6]”, ami a gyermeknek a mama, fogalomban, első sorban az anya fogalom képét.  A MA[7] gyök, gyökszó képe a gyermek gondolkodásában rögződik. Az „anya” szókép mellett elsajátítja a szó többi jelentését is. A magyar nyelvben a „Ma” gyök az egyik legtöbbet előforduló gyök. Legalább egy hangrendi változata szinte minden mondatunkban megjelenik. A gyermekben így alakul ki a gyökről alkotott kép. A „Ma” szókép, már tudatosul a gyerekben és megtanulja a „Ma” Ősgyök fogalmát. A „Ma” ősgyök, az előfordulásának gyakorisága miatt, a magyar nyelv meghatározó Ősgyök képe. Mondhatnánk azt is a „Ma[8]” Ősgyök, a magyar öntudat anyai jelképe! És ez a világ legtöbb nyelvén így van. Legfeljebb nem tudják. A hiányos, a szójelentés tanulására épülő nyelvek nem rendelkeznek, a szótő képével mert a szótő nem gyök, és ezért az egyedi hangzók hangsúlyozását nem értik, mert nem tudják a hozzá kötődő szóképet azonosítani. A szókép hiányában beérik, a Ma szótő, „anya” fogalom tanult, néha idegen nyelvű jelentésével, melynek már a lefordított jelentésen kívül semmi köze sincs a Ma gyök, szóképéhez.

Az egyedi hangok itt csecsemőkorban, alakulnak ki. Ezért változatos a magyar magánhangzók listája. A magas-mély a rövid-hosszú, valamint az időt jelentő egyedi hangok. Általánosságban elmondható, hogy a gyökökben megjelenő magas hangok a jövő, és az isteni szintet, a mély hangok a múlt és a földi szint, fogalmak megjelenítéséhez kötődnek.

A magyar nyelvoktatás másik nagy hibája a mondatszerkezet, hibás tanítása. A nyelvtan szófaji és mondatrész kategóriákba sorolja a szavakat. Ezek a kategóriák a magyar nyelvben nem alkalmazhatók. A magyar nyelv ennél több!  A tanított magyar tudományos nyelvészet a szavakat kétféle módon elemzi, először meghatározza a szó fogalmát ez, az „egyszerű szó”, ezeket összeadva alakítja ki az „összetett szó” fogalmát. A mai nyelvszerkezet vizsgálat elfogadott rendszere, a szavak meghatározott szerkezeti elemeire történő bontása. A szerkezeti elemekre történő bontás, egy előre közös megegyezéssel[9] meghatározott jelentéssel rendelkező szó, felépítésének, elemeinek a definiálását jelenti. Ez a szabályrendszer a ragozó gyöknyelvre nem alkalmazható!  Az alkalmazása téves, hiányos következtetésekhez vezet. Talán úgy néz ki, mint amikor nem ismerjük egy épület elemeinek a nevét, tégla, fal, ablak, és elbontjuk a házat majd bontás közben adunk nevet az egyes elemeknek. Nyilvánvaló ez hibás módszer, főleg akkor, ha tudjuk, hogy a nyelv már a fal építése előtt, sőt az adott szerkezeti elem feltalálása előtt, megalkotta a legjobban ráillő gyököt, és szót.

A magyar nyelv, ragozó gyöknyelv, mivel a szó jelentése nem a szavak előre történő megtanulása során jön[10] létre, hanem a gyökrendszer szóképével, és a szavak ragozásával. A tudatosan kitanító, vagy eltanult jelenleg alkalmazott, szerkezeti vizsgálatok nem ezt az elvet követik[i]. A mellékelt tudományosnak leírt elképzelés helyett a magyar ragozó gyöknyelvben a szavak felépítése az alábbiak szerint néz ki:

A szavak felépítése

  • Szó felépítése
    • Gyök: A gyök hangokból áll.
      • Egyedihang
      • Gyökhang
    • Gyökök összekapcsolódása[11]. Gyökfüzérek. Szóalkotás.
      • A gyökkapcsolat lehet elavult és csonka gyökkel is[12]
      • A gyökök összekapcsolása többféle lehet.
        • Kiejtés szerinti kötődés
        • Gyökkapcsoló kötődés
      • Gyöksorrend: A gyökök, legyen az teljes, vagy csonka gyök, a szóban elfoglalt helye.
        • Hangsúlyos gyök. Általában a szó elején helyezkedik el
        • Képmódosító gyök a hangsúlyos gyököt követi.

Tehát a gyöknyelvészetben a szó, a gyökök egymás után történő rakosgatása[13]. Összefűzése.

Minden szó önálló szóképpel és szótári jelentéstartalommal rendelkezik.

A hangsúlyos gyök gyökképe, a meghatározó, kép és jelentésalkotó, ezt a képet és jelentést módosítja a hozzáfűzött gyök szóképe. Az így létrejött szó képe, és jelentése, már egy új szóképpel és jelentéssel rendelkezik. További gyökök hozzáfűzése, a meglévő szóképet és jelentést módosítja, és újból új kép és jelentéstartalom jön létre.

[1] A rendszer fenntartásához szükséges. Magától működő folyamat.  Az esetek többségében nem is tudjuk, hogy létezik.

[2] Az indoeurópai nyelvészet úgy tartja, hogy a szó a nyelv, a beszéd elkülöníthető egysége, mégis a szó nyelvészeti tartalomként nem használható. Azt állítja, hogy amire a nyelvhasználók képzelőereje is támaszkodhat, az négyféle szót különböztet meg: a hangnyelvtani, a szótári, az alaktani és a mondattani szót. A szó írott, tanulható tartalma a szó jelentése, ez szóképpel nem kell, hogy rendelkezzen.

[3] Valószínű ez minden nyelvben így van, csak a nyelvek nagy többsége már nem érti meg ezeket a kezdetleges szócskákat, amit gyöknek hívunk.

[4] Olvasd, az egyedi-hang fejezetben.

[5] Közbe ne felejtsük el, hogy az egyedi hangok, nem betük, és nem magánhangzók. Az egyedi hang a gyökhangról levált kísérőhang. A gyermek száján is ott van ez a kísérőhang, igaz még nem alakult ki a fogalomképe, de megjelenik, meghallható a halk, „H” hang, ah, áh, ha, többféle képen sírnak, haáh, ahháá, oháh. Csak figyeljünk.

[6] Olvasd: Blogkönyv 2. „B”, „N” Gyökhang című fejezeteket.

[7] Olvasd: Blogkönyv 2. A magyar szavunk elemzése.

[8] Példák: ma, mai, maga, makk, magyar, magas, maga, fogalmak, származás, madár, ima.

[9] A nyelvek többsége, a szó előre körbeírt, jelentésére vonatkozó, egyezményes nyelvtani szabályokban elfogadott, tartalomra, jelentésre vonatkozik. Ezek az elsődleges egyezmények, eleinte kisebb csoportokban, családokban, törzsekben, népekben alakult ki. Mivel a beszéd csak az előre megtanult jelentéstartalmú szavakkal volt lehetséges ezért alakultak ki a szigorú rendre épült nyelvi rendszerek, szabályok. A magyar nyelv nem ilyen. A magyar nyelv gyöknyelv.

[10] A kevés szókinccsel rendelkező gyerek, kapásból megérti, majd használja azokat a gyökökre épülő új szavakat, amit még soha nem hallott. Egy szó jelentését akkor kell megtanulnia, ha az újonnan halott idegen gyökszó, elavult gyököt tartalmaz. A magyar nyelvet, az anyjától megismert gyermek hat éves koráig, megtanulja gyök magyar szóképét! Később elsajátítja a ragozást.

[11] A modern nyelvészetben ez az összetett szó.

[12] Ez a ragozás-toldalékolás, a nyelvészetben.

[13] A gyökök összerakásával új szavak keletkeznek, ezek az új szavak az eredeti gyökök szóképének egyik, másik változatával alakulnak ki és egy újonnan megformált szóképet hoznak létre.

[i] A tanított nyelvszerkezet

A szavak felépítése

  • A Szó
    • Egyszerű szó
      • Szótő (A szótő nem gyök)
        • A szavak legegyszerűbb alakja.
        • Könyv, asztal, alma, szerelem, boldog.
        • Az egyszerű szó szótári alak
      • Toldalékos szó
    • Összetett szó
      • Összetett szó
        • Két önálló szó összekapcsolása[i]
        • Két szóból egy harmadik jelentés keletkezik[i]
      • Többszörösen összetett szó
        • Három vagy több szó összekapcsolása
      • Toldalék[i]
        • Rag
        • Jel
        • Képző
      • Kötőhang

 

A bejegyzés kategóriája: Blog, Blogkönyv, Szó
Kiemelt szavak: Nyelv.
Közvetlen link.