Az előbbi eszmecserét folytatom. Lehet, hogy nem tisztességes, de most, hogy végeztem annak a két tüke szőlőnek, a két tő paradicsomnak, a két szilvafának, meg a négy almafának, a permetezésével kifejtem kicsit bővebben a véleményem. Bár ez is csak addig fog tartani amíg az asszony haza nem ér.
Sok gondolatot ébresztett bennem az a pár szó amit a Messengeren váltottunk az előbb.
A szembeköpésről az utcán. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
1970-ben húztam fel a kádárista mundért! Persze nem önként,mint ahogy a kortársaim sem, : kényszerből (közismert tény). Ma már sem államtitok,sem hadititok amit elmondanék, és senkinek az érdekeit nem sérti! (ez fontos ) Ez csak egy fikció vagy ha úgy tetszik véletlen nincs,vagy mégis,? Műszaki katona voltam, és egy Gordon György nevü elemi iskolai végzettségü szakaszvezető volt a felettesem!
Másfél évtized múltán a polgári életben a verbális fölényem okán én voltam ennek a volt dölyfös,arrogáns katonának a kenyéradója és a léte, a családja léte, az én empátiámon,és toleranciámon múlt, mivel fent említett dolgozni nem,de lopni annál inkább szeretett .Gordon Gyuri néhány éve meghalt . Hajléktalanként , néha volt ismerősöktől kuncsorgott egy kisfröccs árát,emberhez méltatlan körülmények közt,egy hajléktalan szállón végezte be. Sok-sok embernek ártott,ameddig”hatalma”volt. Ma már ártalmatlan. Ő Gordon György volt,nem györgygordon. Azért érdekes, vagy nem?Ez csak egy szösszenet az én életemből, és lehet hogy tévesen asszociálok,de a sors ,az sors.
—
Türgyei János