Címke: Jegyzet

II. Rákóczi Ferenc

Közzétéve Szerző:
Válasz

II. Rákóczi Ferenc

Lengyelországba menekült II. Rákóczi Ferenc 1703-ban jött haza.
1703-ban II. R. F. a tiszaháti fel-kelők élére áll.
A felkelők győzelmet győzelem-re halmoztak. Felszabadulás re-ményében Rákóczi a jobbágyok ezreit állította a kuruc zászlók alá. A kuruc csapatok győzelmei, arra késztette a magyar köznemeseket, hogy ők is a szabadságharc mellé álljanak.A nemesek közül választotta főtisztjeit, őket küldte Rákóczi szerte Európába, hogy a szabadságharchoz külföldi segít-séget szerezzenek. Rákóczi he-lyes politikája következtében a nemesség és a jobbágyság össze-fogott. Ahhoz, hogy a jól szerve-zett császári erőkkel, sikerrel megküzdhessenek, a kuruc kato-nákat is:- fegyelmezett sereggé kellett formálni
-Rákóczi megtiltotta a portyázó katonáknak a bor és az élelem zsákmányolását a falvak lakói-tól
-egységes ruházatot kaptak
-fegyverzetet kaptak
-élelmet kaptak
-Rákóczi a katonai kiadások fe-dezésére rézpénzt veretett
A Rákóczi szabadságharc legsi-keresebb hadi vállalkozása a Du-nántúl felszabadítása.
A hadjárat vezetését Bottyán Já-nosra bízta.
Vak Bottyán 1705 novemberében rohammal bevette Dunaföldvárat fölszabadította a dunántúli várakat.
1707 tavaszára Erdély is a kuru-coké lett. Ilyen körülmények kö-zött nyílt meg az ónodi mezőn a szabadságharc legnevezetesebb országgyűlése. Megszavazták az általános adózást és kimondták az ország függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását.
A Rákóczi szabadságharc az ónodi országgyűléssel érte el te-tőpontját 1707 őszétől a nehézségek egyre súlyosbodtak.
Pl.: – a rézpénz elértéktelenedett
– megszaporodtak az árulások
 Rákóczi még mindig bízott ab-ban, hogy Nagy Péter orosz cár-tól kérjen segítséget. Károlyi Sándor 1711-ben megkötötte a szatmári békét.A szatmári béke büntetlenségét biztosított a felkelés valamennyi résztvevőjének, ha leteszi a királynak a hűségesküt.
Rákóczi visszautasította és hívei-vel Törökországban, Rodostóban telepedett le.
1735 halt meg.

közúti-vasúti kombinált áruszállítás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: Áruszállítás

A közúti-vasúti kombinált áruszállítás megjelenési formái és jellemzői

 Főbb típusok:

 

I. Huckepack forgalom

 

A forgalom jellege A kombinált forgalom megnevezése szállítási egységek vasúti kocsik A járműátmenet módja
kísért Ro-La (Rollende Landstrasse) tehergépkocsik, nyerges szerelvények kis átmérőjű, kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű vasúti kocsik Roll-on, Roll-off: a közúti járművek homlokrakodó
kon át fel-, ill. lehajtanak a vasúti kocsikra(-ról)
kíséret nélküli csereszekrényes cserefelépít
ményes		 csereszekrények normál pőrekocsik vagy konténerszállító vasútikocsik Load-on, Load-off: speciális fogókerettel felszerelt rakodógépek
kel, darukkal
félpótkocsis, daruzható daruzható nyerges félpótkocsik zsebes vasúti kocsik Load-on, Load-off: speciális fogókerettel felszerelt rakodógépek
kel, darukkal
félpótkocsis, nem daruzható nem daruzható nyerges félpótkocsik lengőhidas vasúti kocsik Roll-on, Roll-off: a félpótkocsikat homlokrakod
ón át felfogják a vasúti kocsikra

 

 

II. Konténeres:

a konténeres árufuvarozás alapeleme a konténer, amely műszaki előírások szerint épített, legalább 1m3 térfogatú, áruk befogadására, ismételt felhasználásra alkalmas csomagolási és szállítási eszköz. Előnyei:

  • vonaton, teherautón, hajón is alkalmazható
  • gépesíthető az árurakodási munka
  • helytakarékos
  • biztosított az áru védelme (időjárás, lopás ellen)
  • csökken az áruval végzett műveletek száma

 

III. Bi-modális forgalom:

félpótkocsis szállítás (a pótkocsik alkotják a szerelvényt és azokat forgóvázas szerkezettel (vasúti forgóvázzal) kötik össze. A félpótkocsi odatolat, felemeli a fenekét és rárakják a forgóvázra). Magyarországon nincs ilyen.

 

Kombinált szállítások összehasonlítása:

  • súlykérdés: 1500 t a vonat, Csereszekrény 812 t, Konténer 840 t, Félpótkocsi 952 t.
  • költség: közút 100%, huckepack: 75%, konténer 80%, trailer 70%

Nagysebességű vasút

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: Nagysebességű vasút

 A nagysebességű vasúti közlekedés kialakulása és fejlődése

 

A vasúti közlekedés nagy számú személyek és nagy tömegű áru kötött pályán történő szállítása.

 

Nyugat-Európában a vasút fejlődésnek indul, ebben látják a jövőt.

 Fajtái:

 1. nagyvasút,

2. városi vasút (közúti villamos vasút, földalatti gyorsvasút, elővárosi gyorsvasút, függővasút),

3. hegyi vasút (fogaskerekű vasút, sikló, kötélpályás)

 

1830: Liverpool – Manchester 47 km/h (személyszállítás)

1846: Budapest – Vác vonal (Európában a 9.)

1896: millenniumi földalatti vasút

 

Rekordok:

  • 1829: Rocket 47 km/h
  • 1846: gőzmozdony sebességrekordja 124,8 km/h (London – Bristol)
  • XIX. sz. vége 180 km/h
  • 1903: 200 km/h
  • 1955: 331 km/h
  • Franciao. az abszolút rekorder: 513,3 km/h

 

1964 Japán: Tokyo – Osaka 5 nagysebességű vonal

Franciao.: Párizs – Lyon az első nagysebességű vonal

1980-as évek: Németo.

Olaszország: Róma – Firnze

 

Franciaország:

  • TGV: flexibilis vonalvezetés
  • Madrid – Párizs (Spanyol nyomtáv 1674 à szerelvény nyomtávot tud tartani)
  • sebességexport: Franciao.-ból Spanyolo.-ba, várhatóan az USA-ba és Dél-Koreába
  • franciák tartják a sebességi és átlagsebességi világcsúcsot is

Németo.: IC, nagysebességű vasút, 1970-80-as évek, Hannover – Würzburg között, túlelektronizálták

Olasz, svájci, svéd: domborzat miatt bedőlő szerelvény, új megoldást kellett keresni

Skandináv félsziget: Stockholmot és az É-Német városokat összekötő vízalatti alagút.

Anglia: élen járnak az átlagsebesség növelésében

Japán: a leghosszabb tengeri alagút (a „Csalagút” néhány km-rel rövidebb)

 

Az elmúlt 25 évben 5 nagysebességű járművet fejlesztettek ki. Gyorsvasutak alkalmasak lehetnek közepes távolságok összekötésére, mint pl. Japánban Tokyo és Osaka közt. Több európai és amerikai állam tervezi új vonalak létesítését, amelyen a szerelvények 250-300 km/h átlagsebességgel közlekednének. Franciao.-ban a TGV Párizs és Lyon közti szakaszát 1983-ban adták át és 1991-ben megnyitották az Atlanti-vonalat. Németországban 1991-ben két nagysebességű vonalat is átadtak. 1992-ben Spanyolországban épült az első ilyen vasútvonal Madrid és Sevilla között.

Vasúti és közuti közlekedés

Közzétéve Szerző:
Válasz

Címszó: Közlekedés

 Közlekedésösszehasonlítás környezetvédelmi szempontból.

 

A XX. század elején a vasúti közlekedés sokkal jelentősebb szerepet játszott. Magyarországon is jó vasúthálózatot alakítottak ki. A világháborúk óta a közúti közlekedés fejlődött. Kimerült a közúti közlekedés kapacitása, jelentőssé vált a közúti járművek szennyező hatása (CO, CO2, NO).

 

Fajlagos energiaigény (árutonna/km):

 vízi: 1 egység, vasút: 10 egys., közút 100 egys., légi 1000 egys.

 

Károsanyag kibocsátás (g/szállított szmély/km):

a közúti forgalmi szennyezés mértéke többszöröse a vasútinak mind a személy, mind a teherszállítást tekintve.

 

Védekezés:

ólommentesség, katalizátor, fogyasztás csökkentése, a vasút helyigénye is sokkal kisebb (2 villamosított vágány, kis helyen, nagy tömeg szállítására)

 

Balesetek, biztonság:

a közúti balesetek száma többszöröse a vasúti balesetekének.

 

Használat:

 Sokkal többen használják a közutakat, mint a vasutat.

 

Légszennyezés:

a levegőbe jutó CO 75%-át a közlekedés adja, amiből 96%-ot tesz ki a közúti közlekedés. 1 autóüzemóra 760 embernyi levegőt használ, a repülőgép 600 autónyit (456000 embernyi, vagyis 1 órányi repülőgépüzem egy ember több mint 52 évi levegőszükségletét használja fel).

 

Vasút előnyei:

 1. nagy szállítási kapacitás,

2. alacsonyabb zajkibocsátás,

3. kisebb energiafelhasználás,

4. kevesebb az időjárás okozta akadály,

5. gyorsabb,

6. nagyobb szintkülönbség győzhető le általa,

7. nagyobb biztonság, 8. kisebb tájromboló hatás

Hátrányai:

1. adott időben indul,

2. rugalmatlanabb,

3. vasúti szervezet bürokratikus üzemeltetése,

4. állomások kötöttsége,

5. kihasználtság csökkenése esetén nő az önköltség,

6. útipoggyász kényelmetlen szállítása.

Útdíjgyüjtő

Közzétéve Szerző:

Címszó: Útdíjgyüjtő

 Elektronikus útdíjgyűjtő rsz-ekkel szemben támasztott követelmények

 

Legyen automatikus:

a forgalom zavarása nélkül a díjbeszedés minden lépését automatikusan hajtsa végre (alkalmi úthasználóknak is)

 

Díjgyűjtés végrehajtható legyen:

 többsávos pálya esetén szabad forgalmi sávváltás, előzési folyamatok; különleges forgalmi helyzet (torlódás, alacsony forgalmi sebesség a megállásig)

 

Rugalmas illetékstruktúra kialakítása.

 

Műszaki megbízhatóság és rendelkezésre állás az alábbiak mellett is:

  • elektromágneses zavaró hatások
  • műszaki manipulációk
  • egyéb manipulációk
  • normális és extrém környezeti feltételek
  • adatátviteli utak ködösödése és árnyékolása

 

Nem műszaki követelmények:

  • elfogadható költség-haszon arány
  • magánszféra védelme, adatbiztonság
  • európai interoperabilitás

 

A rsz összes infrastruktúrális elemének alkalmazhatónak kell lennie.