A Vajda

Vajda.

Határozottan ősmagyar eredetű szó!
Nézzük csak. A „Vajda” a török hódoltság előtti Magyarországon, az adott országrész feje, országnagy, kiskirály, fejedelem. Később a török hódoltság utáni kialakult szláv, cigány, népek „törzsi vezetője”. Mondják, hogy a középkori szláv, bolgár, havasalföldi, moldvai területek feje. Ez igaz, csak azt felejtik el, megmondani, hogy az adott területek főleg magyar királyi, területek, vagy hódoltságok, az adott korban. És azt is elfelejtik, hogy a bolgárok, a havasalföldi, és a moldvai vajdákat mindig keletről jött törzsfőnökök családjai adták, pl. kunok, bolgárok. Ezek a keleti törzsek, mind ragozó nyelvű törzsek, még a bolgárok is, és hozzák a HUN örökséget.

Régi magyar szavunk, mára nem nagyon használják. Mégis, a Google kereső több mind egy milliót talál belőle.

Ki is a vajda: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A gyökökröl II.

A gyökökröl II.

Marácz László szerinti:

Meghatározása:
A gyök az a minimális szótári egység, amely ragok, képzők, jelek nélkül rendelkezik saját hangtani és jelentésbeli önazonossággal.

Czuczor és Fogarasi szerint a nyelv „rokon fogalmakat rokon hangokkal” szeret kifejezni.

A magyar nyelv képes szerves szócsoportokat előállítani. Például: a K-R teremtő gyök, amelynek alapértelme „a görbe, kerek, magába visszamenő vagy maga felé visszahajló vonal, vagy ily vonalban mozgás”, a következő szerves csoportokat eredményezi:

A teremtő gyökök:

  1. K-R
    1. KAR: KAR, KAR-aj, KAR-é, KAR-ika, KAR-ima, KAR-ing[1]
    2. KER: KER-ek, KER-ék, KER-ül, KER-ít
    3. KOR: KOR-ong, KOR-ona, KOR-lát, KOR-mány KÖR: KÖR, KÖR-ös, KÖR-öz, KÖR-ny, KÖRnyez
    4. KUR: KUR-kál
    5. KÜR: KÜR-t
  2. Képlet: C(x)-C(y) > C(x)-C(z) vagy C(z)-C(y), ahol minden gyök hasonló jelentéssel bír.[2]
  3. G-R:
    1. GUR: GUR-ul, GUR-ít
    2. GÖR: GÖR-be, GÖR-nyed
    3. GOR: GOR-nyad
  4. GY-R: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

P-gyökhang

„P” Gyökhang.

Kiejtve: pé, pö.

Jelentése: Patina, pikkely.

A Székely magyar rovás jele:

P hang

P hang

A rovás alakja hűen tükrözi a lefedést, a felületfedést. Így rendeződik el a természetben a hal, hüllő, PIKKELY, a madár TOLL. Ami angolul: plume, Kínai: pihi. Az emlős bőr. Ezt utánozza az ember által megalkotott fedél, a cserép, a pala, a zsindely, a zsupp. Ez a fedés, védő felületként alakul ki az élő és a halott anyagok felületén. Az értékes, a tartós, az eredeti, az igazi, fedés fogalma, meghatározza, a lefedett dolog, jellemző felületét, a PATINÁT.

Kolumbán Sándor a következőket írja a PATINA, szóképekre:

PATINA – Réz-, bronztárgyon levegő hatására keletkező zöldes, barnás réteg. [MÉKSZ: nk: olasz]

 PATINA szó a PA ősgyökből indul, amelynek takar, borít értelme jelen van a szóban.

Az olasz nyelv is csak az ősi anya-nyelv gyökkészletéből gazdálkodhat, ha egyáltalán olasz nyelven képződött a szó. A PATINA olyan rozsdaréteg, modernül oxidált réteg, amely lePATTINtható a felületről. Meglehet, hogy ez még az ősmag(yar)-nyelvből a latin nyelv által megörökölt szó, amelyet az olasz nyelv továbbvitt. 

 

Kéthangú gyökei: aP, Pa, áP, Pá, eP, Pe, éP, Pé, iP, Pi, íP, Pí, oP, Po, óP, Pó, öP, Pö, őP, Pő, uP, Pu, úP, Pú, üP, Pü, űP, Pű.

 

Háromhangú gyökei: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A szellem korszaka

A szellem korszaka

A szellem, az emberi fejlődés, ember által felfogható végső csúcsa. A gondolkodó ember által felhalmozott, a szaporodás során felgyűlt, közős tudat, továbbá az emberek lelki összeolvadásának kiteljesedése. A szellem az emberiséget minden időben átszövő, annak, egyesített tudása. A szellem az emberrel, együtt, az emberiségben létezik, az emberiség közös lelke.

A lélek

Nagy lelke van, szokták mondani felénk gyerekkoromba. Azokat az embereket illették ezzel a jelzővel, akik, mindenüket, ha kell az életük egy darabját is feláldozzák másokért. Meg azokat, akik képesek arra, hogy lelket verjenek a másik emberbe, szinte új életet adva neki. Ilyenkor voltak, akik lelkendeztek ezen a tevékenységen örömüket kifejezve.  Ha rossz emberre mondták, akkor csak megfordították, rosszlelkű egy ember. Az gonosz mindenre elszánt ember, ha kell még gyilkosságra is képes, elveszi a másik lelkét. A rosszlelkű ember, arra is képes, hogy elvegye mások életét. Az egy lelketlen ember, mondják arra, aki gondolkodás nélkül öl, vagy károsít meg másokat. Azt is mondták a gyenge beteges emberre, hogy csak hálni jár belé a lélek, vagy jön-megy, mint a bűnös lélek. Érdekes, hogy gyakori a lélekjárással kapcsolatos kifejezések sora. Ilyenek: bolyong, kóborol, bódorog, jár, kel. A lélekkel kapcsolatos kifejezéseink szinte mind a leheletre, annak mozgására, valamilyen tulajdonságára utalnak. Nagyon ritka a lélek elvont tartalmú megfogalmazása a nyelvünkben, ha mégis előfordul akkor ezek a megfogalmazások mind visszavezetnek más idegen nyelvekből, hiedelmekből fordított fogalmakra vagy egyházi forrásokkal rendelkeznek.

A magyar ember a nyelvében racionális. Minden szava a valóságot tartalmazza. A lélek szavunk is egy racionális szó. Igaz sok évszázadon át szerették volna velünk az ellenkezőjét elhitetni. Mégis az eredetforrás az, amit jelent. A lélek nem más, mint az a levegő, ami az ember száját levegő vétel során elhagyja, a lehelet.

A H-gyökhang

 „H” Gyökhang.

leh > lehel > lehelet

léh > lég > léhlek > lélek > lélegzik > levegőt vesz

A Székely magyar rovás jele a

H Rovásjel

Rovásjel

h > ahogy mondjuk >  a há vagy hö

A H hang gyökei:

  1. Kéthangú gyökök: aH, Ha, áH, Há, eH, He, éH, Hé, iH, Hi, íH, Hí, oH, Ho, óH,Hó, öH, Hö, őH, Hő, uH, Hu, úH, Hú, üH, Hü, űH.                                                                                                                                                                            Hű
  2. Háromhangú, jelentősebb gyökök:
    1. Testel kapcsolatos gyökök: haj, has, hág, hev, héj, hév, híg, hím, hős, húg, húgy, hús, húg, huny, húr, hűt, hall.
    2. Szaporodással kapcsolatos gyökök: hág, hál, hev, hév, hív, hím, hit, hon, húg. Érdekes a rovásjel és a DNS jele közötti hasonlat.
      DNS

      DNS

      Talán nem is véletlen.

    3. Hevességgel kapcsolatos gyökök: had, heg, hev, hév, híd, hír, hisz, hon, hopp, hoz, hol, hős, hőn, huh, hun, huj, húz, hűt, hüv.
    4. Élettel, halállal kapcsolatos gyökök: had, hal, heg, hím, hír, hős, huny. lásd:DNS
    5. Szám (mennyiségi) gyökök: hány, hat, hét, húsz, húz, hossz, hoz, hez, höz.
    6. A hittel kapcsolatos gyökök: hal, higgy, hin, hisz, hit, hiv, hir, hísz, huny.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bog

Ágas bogas.

Mondják felénk arra a fára melynek szanaszét állnak az ágai. Azt hogy miért ágas tudjuk, mert a kelleténél, a vártnál, több ága van. Miért is bogas? Ennek is van pár oka. Talán azért mert az ágak egymást kerülgetve tekeregnek körbe-körbe, össze vissza. Egyenes ágakkal is lehet a fa bogas. Ha tele van csomóval, ami elvágva a fa erezetében majdhogynem centrikus körözést mutat. Lehet a szarvas agancsának a helyén is bog. Itt a huncut gyökünk a „bog”. Más szavainkba is megjelenik.

Czuczor ilyesmiket mond:

BOG: önálló gyök

Általán csomóalaku dudorodás, kinövés, nevezetesen a fákon s más növényeken, göcs. A növények feje már buga. Közvetlen származékai: bogos, bogács, boglár, boglya, bogár, bogoz, stb. Mennyiben valami gömbölyűt, dudorút jelent, rokonai: bod, bogy, bok, pog, poh; vékonyhangon: bög, bögy, böd; fordítva: gob, göb, gub, güb. Rokonokúl tekinthetők a török bagh (a többek közt nodus jelentéssel), német biegen, Bug, góth bjugan, szanszkrit bhuj (meghajt, görbít), hellen ptussw (öszverakom, redőzöm) stb.

Én a BOG gyök közvetlen rokonai közé sorolom a bogy > bogyó; a boj, vagy boly > hangyaboly; feltétlen rokona a bodz > bodza; a bigy> bigyó; begy; bögy; bugy > bugyelláris, bugyi; bok > bokor. pl. bim, bam, bor, stb. Nem sorolom, több mind százat találtam, ami egy szóbokorba van a „BOG” gyökkel. Lényeges a nyelvünkben megjelenő elvonás ragjai (ma határozó rag, szerintem a kivonás gyökszavaink) is ide tartoznak, ból, bel, ből. Lehet itt nyelvújítás, a gyökeink állnak, mint a cövek, legfeljebb csak rá kell mutatni. Érdekességként a bon > bon-bon, szó gyöke is egy szóbokorba tartozik a bog gyökünkkel. Még a BUG angol szakszót is azért értjük. Érdekes a Bécs is ide tartozik, talán közlekedési csomópont, bogpont, bogas pont, bog, bécs volt. A bogaras is azért bog-aras, mert köröznek a legyek körülötte.

A bog németül esztergált felület (kerekített), aminek a képe ugyanaz, mint a magyar bog képe magyarul.

bog

Másik átvitt értelmű magyar jelentése a BOG gyöknek a csomó, és ez megegyezhet a kötélen kötött csomóval, a képe a kilátástalan helyzetet jelenti (csomó van a gyomromban, persze az is bog), ami lehet a tehetetlen helyzetből, a mocsárból való menekülés hiábavalósága. Angolul a BOG= mocsár. Érdekes a szó angolul kimondva Bőg=sir.

A bognizik:

Bog-ni ahol a NI indulatszó. A bogni jelentése: köt, kötni, csomózni, bog-ot csinálni.

Bogniz-ik az ik egy rag, ami azt jelenti, hogy többször elvégzi a feladott bogot köt, vagy farag, vagy alkot, vagy éppen, köröket rajzol, az eredménye a folyamatnak a bog. A bognár görbe kése a bognizó kés. Igen és a korcsolyázó is bognizhat.

 

2013. Június
Kromek Pál