A Pozsonyi csata című animációs film és én.

A Pozsonyi csata című animációs film és én.

Elég sokat vártam, hogy leülepedjen bennem minden, a filmmel kapcsolatos élményem.

Alapvetően csalódtam a filmben.

Itt nem kívánok túlságosan elmerülni a részletekbe, elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a csalódásom oka az animáció figuráinak megjelenése, kinézete, a magyarság tudatába ágyazott eltérő kultúra megjelenítése, az eltérések hangsúlyozása. Egy szegényes, elszomorító, lejárató filmet láttam. Elfelejtették megjeleníteni, az őshonos Kárpát-medencei népeket a harcos honfoglalók mellett, az itt maradt hunok leszármazottjait, a székelyeket és egyéb ősi magyar, rokon, itt élő népcsoportjainkat. Úgy tűnt mintha a magyarság ellenségeinek a kezébe szeretnének adni szinte tudatosan, egy olyan anyagot, ami könnyen kigúnyolható, ami könnyen elutasítható, amivel a népünk továbbra is sárba tiporható, gyalázható.  Talán szerencsére eddig nem sikerült az alkotóknak eljutni, viszont ahhoz elegendő volt ez a film, hogy a Magyarságkutató intézetet és a kormányt lejárassa, és hosszú időn keresztül negatív példaként emlegessék. Nem néztem meg kinek milyen szerepe volt a film elkészítésében, ki mennyire végezte őszintén hazaszeretettel ezt a munkát, ki tekintette csak a felemelkedésnek, vagy megélhetésnek. Abba reménykedem, hogy a film kezdeményezői őszinte szándékkal és tiszta szívvel szorgalmazták és nem anyagi vagy politikai meggondolásból. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el.

Kedves Géza.

Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a közzétett anyagaid alapján. Eleinte idegenkedve fogadtam, még a neve is elutasítónak tűnt. Hosszabb ismerkedés után jutottam el oda, hogy más nevet nem is lehet adni ezeknek a kép-jel sorozatoknak, melyek magyarul olvashatók. Nyelvi elemzéseimből tudom, hogy a hieroglifák szó és mondatjelek, más- más nyelveket „tájnyelvet” beszélők számára is érthető olvasatot adhatnak.

Szembe minden mai tudományos nézettel, a feltalált nyelvek család elméletével, nem értek egyet. A magam részéről én a nyelvek osztályozása közben egyszerűen megfeledkezem a nyelvcsaládosításról. Tehát számomra genetikus osztályozás nincs azt egy kitalált nyelvi osztályozásnak tartom, ezért a gondolkodásom energiáit nem kötöm le az ide tartozó fogalmak cáfolatával, a szóhasználatukkal. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ősiségünk

A Magyar nyelv és a magyar történelem, kérdései.

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar népek, és nevük

Magyar népek, és nevük:

  • Magyarok
  • Kunok
  • Jászok
  • Lófejüek
  • Palócok
  • Pártusok

Ezek a népek együtt a Szittyák leszármazottjai.

——————————————————————-

Magyarok: 

A magyarok[1] „mageresztők[2]népszaporítók. A szittyák.

Görögül: Scythae.

Magyar> Scythae Georgii

Magyar> Scythae Gergithae

Magyar> Scythae Aroteres

Magyar> Scythae Chorasmii

Magyar> Scythae Agriani

Magyar> Scythae Argiui

Magyar> Scythae Agriaspae

A „Magyar” nevet más népek görögből a következőképpen fordították: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A „Magyar” szavunk elemzése.

A szó által hordozott tartalom jelenlegi formája, olyan sok ismeretet rejt magában, hogy a teljes magyarázat több kötetnyire rúg.

A „Magyar” szó, a mai világban még mindig megjeleníti népnevünket, és formálja a nyelvünket. A sokrétűsége, összetettsége, jelenlegi alakjában meghatározza az ország nevünk, és a benne élő embert (magyarok, magyar). Lehet személynév, így, vezetéknév és keresztnév, vagy melléknév. Felépíti, értelmezi és magyarázza a nyelvünket, a nyelven keresztül többet mond, mint a mai tudományok. A megértésének a feltétele, szavaink eredeti jelentése. A Magyar szavunk gyökei, megjelenek mindennapi szavainkban, beszédünkben, a nyelvünk magját, magát a nyelvet alkotják!

A „Magyar” szavunk jelenlegi megjelenési formája hordozza a saját kialakulásának a történetét. A történelmileg létrejött szóképéből, meghatározza, a beszélő saját magát, legyen az a fenti előfordulások, nép, ország, személynév (Magyar), vagy fogalom (magyaráz) bármelyike. A magyar szó története, bemutatja saját útját, leírja a szót megjelenítő személyeket, meghatározza azok gondolkodását, tudatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….