Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el.

Kedves Géza.

Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a közzétett anyagaid alapján. Eleinte idegenkedve fogadtam, még a neve is elutasítónak tűnt. Hosszabb ismerkedés után jutottam el oda, hogy más nevet nem is lehet adni ezeknek a kép-jel sorozatoknak, melyek magyarul olvashatók. Nyelvi elemzéseimből tudom, hogy a hieroglifák szó és mondatjelek, más- más nyelveket “tájnyelvet” beszélők számára is érthető olvasatot adhatnak.

Szembe minden mai tudományos nézettel, a feltalált nyelvek család elméletével, nem értek egyet. A magam részéről én a nyelvek osztályozása közben egyszerűen megfeledkezem a nyelvcsaládosításról. Tehát számomra genetikus osztályozás nincs azt egy kitalált nyelvi osztályozásnak tartom, ezért a gondolkodásom energiáit nem kötöm le az ide tartozó fogalmak cáfolatával, a szóhasználatukkal.

A nyelveket két rend szerin vizsgálom ezek a tipológia osztályozás és a gyökrendszer.

A gyökrendszeren belül a Cz.F. féle megközelítés az alapja a gondolkodásomnak. Ezt több mai hasonlóan gondolkodó meglátásaival bővítem, azt sok esetben összefoglalom. Az alapgondolatom az, hogy az emberiség ősnyelve, a ma magyarnak hívott nyelv. Ebben a kérdésben nem változhat a véleményem, hiszen kellő bizonyítékkal alátámasztható. Amit nyelv fejlődésnek említettetek az nem más, mint az ősnyelv butítása.

Pár rövid gondolat a nyelvünk felépítéséről:

Hang, egyedi hang, gyökhang, gyök, gyökszó, szómondat, mondat, végtelen hosszúságú mondat.

Mivel a fenti cikked témája, már többször is felkeltette az érdeklődésemet, ezért most pár gondolattal reagálok.

Amennyiben a mai magyar nyelv betűivel, és szavaival vizsgáljuk az N betűnket, és ezt a vizsgálatot a magyar nyelvterületeken gyakori eN és Nö kiejtéssel elemezzük akkor belátható, hogy az N betű jelentése a nyelvünkben a NAGY szóval azonosítható. Belinkelem lejjebb egyik blogom, ahol ezt kifejtettem részletesen, konkrétan azért, hogy felhívjam rá az olvasó figyelmét a fent elemzéshez.

A kialakult jelek történetével, nem foglalkozom nem is ismerem őket, de a fenti elemzésemben szerepelnek az “N” kezdetű magyar szavak melyek a MAGASSÁG, FENSÉG, FENTSÉG, EMELTSÉG kezdetű vagy végű szavakat tartalmazzák. Ezek a szócsoportok, melyeket részletesen felsorolok, mind az említett gyökszóképre vonatkoznak.
Ezek a ma is bármilyen jellel, betűvel, magyarul olvasható, szavak szóképe összefügg a NAGY szavunk jelentésével.
Számomra ennél kézzel foghatóbb bizonyíték nem kell, ahhoz, hogy a fenti NAGY szó ősmagyar eredetét bizonyítsam.

Végezetül egy gondolat a félrevezető many szóra létezett a Kárpátmedencébe, urali nyelvterületről származó szó.

  • Ma már csak képző, a NAGY dolgok „főnevek” képzője:
    • alkot-mány, talál-mány, ragad-mány, eredmény, keres-mény, zsák-mány, tok-mány.
  • Több ige után:
    • ad-o-mány, hagy-o-mány, tud-o-mány, költ-e-mény, süt-e-mény, szerz-e-mény.

Ezt a hozzászólásom közzé teszem a blogomba, a cikked linkjével.

Ősiségünk

A Magyar nyelv és a magyar történelem, kérdései.

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar népek, és nevük

Magyar népek, és nevük:

  • Magyarok
  • Kunok
  • Jászok
  • Lófejüek
  • Palócok
  • Pártusok

Ezek a népek együtt a Szittyák leszármazottjai.

——————————————————————-

Magyarok: 

A magyarok[1] „mageresztők[2]népszaporítók. A szittyák.

Görögül: Scythae.

Magyar> Scythae Georgii

Magyar> Scythae Gergithae

Magyar> Scythae Aroteres

Magyar> Scythae Chorasmii

Magyar> Scythae Agriani

Magyar> Scythae Argiui

Magyar> Scythae Agriaspae

A „Magyar” nevet más népek görögből a következőképpen fordították: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A „Magyar” szavunk elemzése.

A szó által hordozott tartalom jelenlegi formája, olyan sok ismeretet rejt magában, hogy a teljes magyarázat több kötetnyire rúg.

A „Magyar” szó, a mai világban még mindig megjeleníti népnevünket, és formálja a nyelvünket. A sokrétűsége, összetettsége, jelenlegi alakjában meghatározza az ország nevünk, és a benne élő embert (magyarok, magyar). Lehet személynév, így, vezetéknév és keresztnév, vagy melléknév. Felépíti, értelmezi és magyarázza a nyelvünket, a nyelven keresztül többet mond, mint a mai tudományok. A megértésének a feltétele, szavaink eredeti jelentése. A Magyar szavunk gyökei, megjelenek mindennapi szavainkban, beszédünkben, a nyelvünk magját, magát a nyelvet alkotják!

A „Magyar” szavunk jelenlegi megjelenési formája hordozza a saját kialakulásának a történetét. A történelmileg létrejött szóképéből, meghatározza, a beszélő saját magát, legyen az a fenti előfordulások, nép, ország, személynév (Magyar), vagy fogalom (magyaráz) bármelyike. A magyar szó története, bemutatja saját útját, leírja a szót megjelenítő személyeket, meghatározza azok gondolkodását, tudatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tamás név jelentése

Tamás.

 

Ta-Más, Te-Más, a T, az MÁS.

Te-Más.

Tamás, az Más. Lehet az élet minden területén eltérő. Az eltérés megjelenhet az átlagtól elütő személyi jegyekben, kövérebb, soványabb, alacsonyabb, magasabb, világosabb sötétebb. A Tamás a megszokottól eltérően gondolkodik, a világ dolgairól, amit megkérdőjelez.
Felénk, szokták mondani, Tamáskodik valaki. Aki tamáskodik, az kételkedik. Lehet kételkedni egy konkrét dologban, de lehet kételkedni mindenben.  Ha mindenben kételkedsz, akkor azt mondják, olyan tamáskodó vagy. Ennek már lekicsinylő (nemszeretem szó: pejoratív) jelentése lehet.

Mondják a mai tudomány állása szerint, hogy Tamás nevünk, bibliai eredetű, Tamás apostol nevéből származik.  Ugyanis Tamás apostol volt az, aki kételkedett Jézus feltámadásában. Ez csak egy része az igazságnak, mivel, már akkor létezett ez a szó, ezért, már akkor az volt a jelentése, mint manapság, amennyiben nem létezett volna, akkor hogyan akasztják rá az apostolra, utólag, vagy hogyan nevezik el erre a névre, előtte!
En úgy gondolom, hogy a Tamás szó, abban az időben, a jelenlegi formájában, már létezett, használatba volt, és ezt a lekicsinylő tartalmat is hordozta, azért, akasztották arra az emberre, aki megmerte kérdőjelezni Jézus feltámadását.

Mélyebben beleásva:

A Tamás szavunk, a TMS mássalhangzókból tevődik össze.

Mai nyelvjárási változatokkal kimondva: TöeMöeS rögtön megjelenik a régies kiejtési formája.

Számomra nyilvánvaló, hogy a három gyökhang, a T az M és az S leírja a szó jelentésének alapvető magyarázatát.

T = TUDÁS, TANÍTÁS. Tanítók, tudósok, táltosok tanítanak, tökéletesítenek, terjesztik a tudást. A táltos, testi, lelki gyógyító, földsugárzások, ásványok, növények ismerője, a jog, a történelem tudója és nem utolsósorban művész is.

M = MELL, EMLŐ. A táplálás, a nevelés jelképe. Testi és szellemi táplálék átadását egyaránt jelenti.

S = SÁNC, azaz a fedezék, töltés, szekérvár rokon szavakkal együtt a földi, emberi, külső ellenség elleni védekezésre utal. Alakjában a sátor képére is emlékeztet, amely szintén a védekezés, óvás egy formája. (Friedrich Klára után)

Tovább:

A Tamás két gyökszóból a Ta és a Más szavainkból származik.

A „Ta” gyökszó:

Mai jelentése, a „távoli”, szavunkkal fejezhető ki a legjobban.  Elment tá-tá, mondták valamikor, a kisgyerek is tá-tába megy, amikor altatják, a tata mind, (mind[i]) nagyapa ma is élő szavunk, áthallással egyszerűen papa. Azt is látjuk, tudjuk, hogy a Tata egy bölcset a távolból az idő távolából hozott tudást is jelenti, csak nem szoktuk kibeszélni. A Ta gyök meghatározója a magyar nyelvnek a tavasz, tanár, tavaly, talaj, tart, tányér, tag, tart, társ, távoli, stb. A Ta, szavunk, mint távolsággyök megjelenik a ragozás során egymástól messzebb levő azonos elemek kifejezésekor, pl. tó > Tavak. Hordozza a rámutatást a dolgokra, csata[ii], írta, itt is megjelenik a távolság, a térben és időben.  Mégis a nyelvújításnak „köszönhetően”, talán legjelentősebb megjelenése áthallással a TE gyökben fordul elő. A TE értelmes magyar szó. Főnév, Személyes névmás.  Több szavunk megjelenítésére használatos gyökszó. Hordozza rámutatással a TA gyökszavunk jelentését. A TE meghatározza ősidőktől, a te, tél, tenger, tesz, temető, templom, test, terület szavaink jelentését. Beépül az új, akár átvett szavainkba meghatározó elemként, gyökszó formában, televízió, telefon. Mind ugyanazt a szóképet, a távolit, tartalmazza.

Ősi gyökszavunk.

A „Ta” gyök a Tamás szavunkban a térben vagy időben való távolság meghatározója.

A „Más” gyökszó:

Eredeti jelentése az „egy másik” fogalommal írható le. Nem én, hanem más, vagy másik, de az is olyan minőséget hordoz, mint az eredeti, legyen az személy, fogalom, vagy tárgy.

A Más szavunk mondják, hogy határozószó.

Meghatározza azt, ami azonos minőségben, de a meghatározó számára eltérő formában jelenik, meg. Mivel a „Más” gyökszavunk jelentése eltérést jelent ezért a meghatározása, fordítva is igaz. Meghatározza azt, ami azonos formában, de a meghatározó számára eltérő minőségben jelenik meg.

A másik, lehet a második, akkor már számnév, meghatározza az időt, a másodpercben, de lehet az eredeti másolata, továbbá lehet a másik hangjaink meghatározója, a mássalhangzó. Az eredetitől eltérő új minőséget hordoz és ezért különböző.

Ősi gyökszavunk.

A „MÁS” gyökszavunk, a Tamás szavunkban az eltérőt jelenti, de megmondja az eltérés újabb minőségét vagy formáját.

Tamás
A magyar nyelvű ember számára, tudatosan, vagy anélkül, a Tamás név; a megszokott eredetitől, térben vagy időben, egy adott távolságon túli eltérést jelent.

Tudjuk, minden emberre hat a környezete, ezért hatással van ránk a nevünk is, a nyelvünkbe ágyazott jelentése miatt.

 

Kromek Pál
2014 március 29.



[i] Rámutatás a „mind” és „mint” eredeti jelentés tartalmának azonossága.

[ii] Csitt-csatt, szóból ered, ahol a ta gyök a csattogás távoli helyére utal.

 Letöltés.pdf. formátumban.