A keresztről

Címszó: Kereszt.

A kereszt a keresztény kultúrkörben Jézus megváltó szenvedésének és Isten tökéletes szeretetének a jele. A kereszt nyelvünkben, a magyarban egy adott pont meghatározásának jele. Olyan egyszerűen, mint amikor a térképen elhelyezünk, manapság egy X et, régebben egy keresztet. A tévedések, és később a meggyőződésből elsajátított megtévesztéseken alapuló tudományok egy része, erről másként tanít.

Még talán manapság is, de gyerekkoromba, amikor azt mondta valaki, hogy vettem egy földet a Makrai körösztné, és elraktam szőlővel, akkor pontosan meghatározta a szőlő helyét. Látom helymeghatározásra ma is használják: pl. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyarul?

Ellentmondások.

 

A világunk, olyan mély válságban van, hogy a mondanivalónkat csak az ellentétek, együttes kihangsúlyozásával tudjuk megfelelően nagy nyomatékkal kifejezni.

 

A minap autóba ülve bekapcsoltam a rádiót.

Egy zenei csatornán, meghívott vendéggel beszélgetett a riporter. A beszélgetés tartalmáról elterelte a figyelmem valami. Nem tetszett, ellenszenves volt, ahogyan beszélnek. Eleinte nem tudtam mi az oka, az ellenszenvemnek. Később egy ismerősöm által használt számomra visszatetsző kifejezés miatt rájöttem. Brutálisan finom. Szokta mondani a paradicsomra. Hát ebben a riportban is, a hasonló kifejezések sora jelent meg, némelyik mondatban több is.

Ilyenek:

Borzasztóan gyönyörű. Irtózatosan kívánatos. Kegyetlenül engedékeny. Féktelenül gyöngéd. Elrettentően vonzó. Borzalmasan szép. Vérszomjasan szelíd. Vadul jámbor. Szörnyen szexis. Brutálisan kíméletes. Finoman erőszakos. Szemtelenül gyengéd. Pofátlanul tapintatos. stb. Nem is jegyeztem meg mindet.

A mondanivalónk hangsúlyozása ilyen módon számomra „finoman ellenszenves”. A német kalitkába zárt nyelvünk, kitanít bennünket, a magyarból. A fenti kifejezések nem elég, hogy megcsúfolják a nyelvünket, a szavainkat, azok jelentését, hanem beillesztik, a jelentéstartalmától eltérő környezetbe elfogadhatóvá teszik, a hallgató számára. Ezen túl, a magyart beszélők, értők számára világossá teszi, hogy a kifejezést használó ember, vagy nem magyar anyától tanulta a nyelvet, vagy igyekszik letagadni, igyekszik más lenni, mert szégyelli az eredetit.

A fenti kifejezések a nyelvünk alapját a gyökrendszert támadják. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Magyar.

Úgy gondolom, még ebben a multikulturális világban is, alapvető, és elengedhetetlen, a nemzeti hovatartozás értelmezése mindenki életében.

Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.

Az évezred első éveinek szociálliberális kormányzatai, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális, jól fizető tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek, ellehetetlenülnek. Magyarországon már ezer éve, a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Ebből a háborúból napjaink politikája sem képes kimaradni.  Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ebéd az öregnél

Címszó: Teremtés

népének teremtése">A mag népének teremtése

Ebéd az öregnél:

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenrű.

Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten fiai legyüttek a hetedik mennyországbú a fődre, akkor azok heten vótak, itt a fődön meg nem vótak emberek. Gondúták, hát itt is maradnak, mer eférnek. Mivel az isten fiai nem járnak magukba, ezér velük vót az asszony is. Mer az istenfia se ember egyedű, csak félisten, az asszonya, mán más, ketten az egy egész. Így vót ez akkor is, ezér monták, hogy isten kezet, meg lábot adott nekönk, mégse úgy beszétűk, hogy a kétkezemme megfogom, hanem, „foggmá meg, azza a mocskos kezedde!” Sose monták, hogy kettő van belüle, ha az egyik hiányzott, akkor is csak úgy monták, hogy fékezű, meg hogy fészemű, azt, hogy féleszű csak kitanáták utánna mások, ez abbú is láccik, hogy azt nem is lehet úgy mondani, ahogyan kő, hogy hallana a féeszű. Mive kettő vót mindbű, ami egy, ezér mindennek vót két fele, az egyik, az egyik ódalon, a másik, a másik ódalon. Így lett jobb ódal meg bal ódal. Aztán ezeknek az isteneknek így lett a neve bal, az asszonyé meg, aki a másik fele vót tüle jobbra a lett a jobb, az lett a jobbanya, vagy másként a jobbasszony. Eleinte csak úgy monták, hogy bal az egyik isten ana a másikfele.

Csak e ne haggyam öregapámat, azt beszéte, Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bál

Bál

Bálról, a mitológiáról, arról, hogy mégis mit jelentett a magyarságnak sokkal többet tudunk, mint bárki is gondolná. Ő az, aki Jézus előtt legyőzi a halált. Egy mitológia szerint feltámadt a halálból, mint később Jézus. A HURI területről kiáramló népek Bál és Ana (anya) isten gyermekei a világ négy égtája felé indultak. Talán ez a hetvenhetes szám jelenti azt a meghatározhatatlanul sok embert, aki ezt az istenhitet tovább viszi. Talán a nyelvünkben ezért használjuk a sok meghatározására a hetvenhetet. Pl. hetvenheten voltak. Ezek a kiáramlások, a szemiták, később a zsidók üldözése elől eljutottak többek között, egészen a Kárpát medencéig, ahol mentségre leltek.

A Kárpátok által átölelt földrész a Balti tengerig, a Balkán. Bál-Kán-ja uralja, azaz a Bál által uralt terület a Kánaán. Bál nem más, mint a vízözön elötti Jégkorszak alatti első, Északi, Kánaáni Birodalom Királya. Rengeteg bizonyítékkal rendelkezzünk ezzel kapcsolatba. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 7. részében, a Duna-medence népessége a bronzkor végén, a Magyarország területén előforduló helynevek vizsgálata során talán több száz erre a HURI mitológiára visszavezethető Bár isten névvel történő egyezést bizonyít be. Többek között ilyen: Bál (Béla), a, Bél, Pál, Pél, a Balaton = Bál- Otthon szóból ered, középpontja,  Bál-ványos – Bál hona.3

Egy kattintás ide a folytatáshoz….