Meghalt a Jézuska!

Így hatvan körül egyre nehezebb. Gyerek koromba amikor jött a Jézuska, előre készülődtünk, a fenyőfa díszítésre, vásároltuk, a fa alá való ajándékokat. Együtt volt a család ez volt az év ünnepe. Talán ez az első év amikor valamiért ez elhúzódik vontatottan megy. Nem nagyon érdekli a feleségem sem. Elfásultunk.
A globalista szellem az angolszász kultúra ami áthatja az egész nemzetet, minden napjainkat, elfeledteti, a Jézuskát. Ma Mikulás, vagy Télapó jön karácsonykor, nem is tudom, de talán nem is lényeges melyik kultúrából melyik elnevezés szerepel. Valamikor a Mikulás Miklós napján jött a Jézuska meg karácsonykor, nekem az volt az ünnep. Eltűnnek a szép hagyományaink, az életmód a kultúra változás, a bevásárló központok, üzletpolitikája, a rohanó élet, másutt a szegénység. Egyszóval a globalizálódott világ következményei, elfeledtetik, a szép gyerekkori hagyományainkat. Gyerekkoromba se volt gazdagság, de volt létbiztonság. Manapság az unokáim nem nagyon érzik magukat biztonságba. Anyám arra tanított engem, hogy szeresd felebarátodat, ma azt tanítják az unokáimnak, hogy nincs igazság. Igaz régen is megmondta az Egyház, hogy mikor milyen ünnepet üljünk, hogy mikor születet Jézus Krisztus, azt is zsinaton döntötték el, nekem az a változat jobban tetszett, hogy mikor minek és hogyan örüljünk azt ma is ütemezik. Mint mondják a győztesek diktálnak.
Jöjjön a Télapó!
Elfogadható ez a keresztény angolszász szellem a magyar ember számára is. Szívesen, feloldódik benne a magyarság. Feledi a múltat a szép leendő jövőt dicséri. Ezzel oda a Jézuska oda már a mi Istenünk, az áldását se igen várjuk, letettük már régen kardunk. Az ellenség már legyőzetett mert bennünk éledezett. Jó sorsunkra várva, feloldódva a nyugati kultúrában, eléri majd ez a nép a jövő nemzetek dicséretét. Tagadjuk majd ma, holnap a pogány istenünk, szégyelljük holnapután, nagy vezérünk, hiszen máma a TV-ben ezen a nagy ünnepen, minden sztár csak angolul énekel. Mintha nem is itt élne a Kárpát medencében, a Duna- Tisza közelében, magyar nyelven már senki.
Éljen a Mikulás!

Csak olvasd lassan, csendben karácsony van!

Ebben a világban legalább öt ember van, aki úgy szeret,
hogy meghalna érted, és legalább 15, aki igazán szeret.
Az egyetlen ok, hogy valaki utál, azt jelenti, hogy olyan szeretne lenni, mind te.
Mosolyod azoknak is örömet okoz, akik nem szeretnek.
Minden este gondol rád valaki elalvás előtt.
Valaki nem tudna élni, ha te nem lennél.
Különleges vagy és egyéniség vagy.
Valaki, akinek a létezését figyelmen kívül hagyod, szeret téged.
A legnagyobb hülyeség is, amit csinálsz, jó valamire.
Ha úgy gondolod, mindenki hátat fordít, jól nézz körül.
Elsősorban te vagy az, aki hátat fordít.
Ha azt gondolod, nincs szerencséd, azért mert nem kaptad
meg, amit akartál, akkor nem is kapod meg.
Ha nem gondolod, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb megkapod.
Emlékezz a bókokra, amiket kapsz és felejtsd el a rossz
megjegyzéseket.
Mindig mondd meg az embereknek, mit érzel irántuk, jobban fogod érezni magad, ha tudni fogják.
Senki sem érdemli meg a könnyeid és az, aki megérdemli,
soha nem fog megsiratni. Ha van legjobb barátod, akkor
legyen rá időd, hogy elmondhasd neki, mit jelent számodra.
Hívd fel a figyelmét ere a bejegyzésre azoknak, akik fontosak neked és
annak, aki szólt neked, hogy olvasd el. Ha megteszed, akkor lehet, hogy szebbé teszed a napját, és jobb irányba tereled elgondolásait.
Azt mondják egy percig tart, hogy észrevegyél valami különlegeset, vagy valakit, egy órát, hogy komolyan vedd, egy napot, hogy megszeresd és egy egész élet kell ahhoz, hogy elfelejtsd.
Hívd fel erre a gondolatra azoknak, a figyelmét akiket soha nem felejtesz el.
Ez csak egy rövid bejegyzés, de ennek köszönhetően tudni fogják,
hogy soha nem felejted el őket. Ha nem hívod fel szeretteid figyelmét,
akkor az azt jelenti, hogy nagyon sietsz és elfelejtetted a barátaidat.
Állj meg egy pillanatra és szánj rá egy kis időt, hogy élj!
Akkor mire vársz?
Szólj mindenkinek, aki fontos neked és tudd biztosan, hogy ők
sosem felejtenek el téged.
Ma este, éjfélkor, az igazi szerelmed észreveszi, hogy szeret.
1 és 4 óra között történik valami.
Ha nem szakítod meg ezt a láncot, akkor holnap legyél felkészülve
életed legnagyobb sokkjára.
Én nem mondom , hogy problémád lesz 10 éven keresztül, ha megszakítod, ezt a láncot, remélem, hogy nem lesznek gondjaid a kapcsolatokkal.
Szólj legalább 25 embernek 25 percen belül.
ÉN RÁD IS GONDOLTAM MOST 2008 KARÁCSONY ESTE!

Jön a Jézuska.

Még hátul gombolós voltam. Talán három esetleg öt éves az biztos, hogy 1956 előtt történt. A nővérem Panninak hívták, Ő akkor volt olyan serdülő korú kislány lehetett talán tizenhat esetleg tizenkilenc éves, emlékszem én Babusnak szólítottam. Karádon ahol születtem egy kastélyban laktunk. A kastély egy báróé volt és a hozzá tartozó cselédházat apámra íratta, mert a háború után nem tudott neki másként fizetni, közbe a báró elköltözött és a kastélyt kiadták azért ott laktunk, de ez egy másik történet.
A kastély egy dombon van. Lent az alsó utcában amit csókolódzó utcának hívtak annak idején, bár az is lehet, hogy csak a mi családunk ismerte így mert a Babus elnevezte, nem tudom, szóval lent lakott egy hasonló korú kislány mind én. B. Mártának hívták.
Történt egy karácsonyi előtti napon, hogy a Babus igen intenzíven bevont egy karácsonyfa előkészítésbe. Ott kellett a konyhába nekem is lenni, ahol anyám sütötte a fára való ajándékokat, a Babus festette a mézeskalácsból készült díszeket, velem, diót festettek, volt arany színű, ezüst színű, meg zöld. A dióba kis vékony fa pálcikákat szurkáltunk, olyat mind a gyufa száll és arra kötöttük a cérnát. Persze hasogatott fából voltak ezek a pálcikák késsel kihasítva, mert akkoriba még a gyufa is nagy kincs volt. A kertünkben volt egy vadalma fa az almát anyám elszokta tenni télre, azok olyan szép piros kis apró kemény almák voltak, nem sokkal nagyobbak a diónál, azokra is cérnát kötöztem. A Babus hozott valakitől aranylány haját, így hívták, ez egy növénynek a termése, ma sem tudom pontosan milyen része volt, és azokat is festették sárgára, meg pirosra.
Persze nekem fogalmam se volt, hogy mindez mire megy ki. Nem tudtam, hogy Anyi, mert így szólítottam anyámat, miért veszekszik a piros cipő miatt a Babussal, ha megvan már mért nem engedi, hogy felvegye. Fogalmam sem volt arról, hogy miért rohangál a konyhából a szobába folyton, meg ki az udvarra. Nem tudtam, hogy szent este van és, hogy ilyenkor jön a Jézuska.
Egyszer este fele vendég jött a B. Márta jött. Nem tudom kivel valaki kísérte. Arra emlékszem, hogy többen voltunk otthon talán még a bátyám Lajcsi is. Egyszer aztán elkezdték énekelni a mennyből az angyalt, a házban a konyha és a szoba között egy nagy kétszárnyú ajtó volt az kitárták és megláttuk a Mártával a karácsonyfát, persze jó előre elő tessékeltek bennünket. A fánál a Jézuska ált. És ő is énekelt. Rakogatta a csomagokat a fa alatt, majd kifutott mellettünk. Érdekesnek találtam és mondtam anyinak, hogy kár, hogy a Babus nem látta, megint elfutott valahova, de alighogy elmondtam, már meg is jött a lábán a szép píros cipő, mondtam is neki, hogy milyen érdekes a hófehér Jézuskának ugyan ilyen piros cipője volt.


Ha a videó nem jelenik meg frissitsd az oldalt!

Mind később megtudtam, mert több éven keresztül emlegették nekem ezt az esetet a Jézuska fehér lepedőbe volt, mert az volt a leg olcsóbb jelmez.
Este már a fa alatt ott ült az egész család. A bátyám, vagy katona lehetett, vagy pesten dolgozott, de hazajött és rengeteg narancsot hozott. Az nagy szó volt akkoriban, és azt mondta öcsém most kitartalak naranccsal, és csak tömte belém, én meg ettem.

Mosolyogva

Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot,
igen, pont abban a pillanatban Rád is gondolt.
És elmosolyodott.
Örült neked.

Az Isten, már akkor hallotta
az összes gyermekkori gügyögésedet;
látta az első bizonytalan lépéseidet a fűben,
és az első “a” betűt amit belerajzoltál az elemista füzet
csíkjaiba.

Isten tovább mosolygott,
és szívesen nézett téged.

Ő már akkor előre látta
a durcás sértődéseidet,
a toporzékolós kiabálásodat,
a barátaid melletti kiállásodat,
az első szerelmes pillantásodat…
Minden percedet előre látta,
hallotta, érezte és értette.

És minden perced szépségéért előre lelkesedett.

Az Isten jól megfigyelt téged.

Megnézte a kezed, a vállad és a lábaidat.
Megnézte hátad ívét, gerinced vonalát,
csigolyáid alakját és erejét.
Ebben az ősrégi teremtő pillanatban,
őszinte szeretetből teremtett neked
egy pont a hátadhoz illő,
keresztet.
Amilyet senki másnak nem adott.

Rád nézett az Isten,
és tetszettél neki a kereszteddel.
Örömmel látta,
hogy mindaz amit alkotott jó.

Búcsúzóul,
amikor még egy röpke mosoly erejéig visszapillantott rád,
megerősítette a lábadat
hogy könnyebben vidd a kereszted.
Arra gondolt,
hogy ha majd eljön az idő és világra jössz,
akkor szívesen segít majd Neked,
ha kéred.
Mert ezalatt a teremtő pillanat alatt még jobban megszeretett
a kereszteddel együtt.
A szíved a szereteted,
A szereteted a családod ,
A családod a jövőd .
A jövőd a sorsod ,
A sorsod az ambíciód,
Az ambíciód a vágyakozásod ,
A vágyakozásod a motivációd ,
A motivációd a hited ,
A hited a békéd,
A békéd a célod ,
A célod a mennyország!