A helységneveinkről

A helységneveinkről röviden:

A helységek nevei a mai névbesorolások alapján a földrajzi nevek egyik fajtája.

A helységnevek fontos forrásai a magyar nyelvnek, a történettudománynak, a régészetnek és a néprajznak.

A mai magyar tudományok, nyelvi keletkezésük, kialakulásuk szempontjából nem elemzik a neveinket, így a helységneveket sem. Ennek elsődleges oka a nyelvek genetikai eredetvizsgálata a nyelvcsaládosítás használata, a nyelvfejlődésben, szembe más típusú nyelvelemzési módszerekkel, ennek a vizsgálata kínos eredményekhez vezetne. A magyarországi és a Kárpát medencei helységnevek szinte egytől egyig rávilágítanak, nem csak az adott település, keletkezésére, hanem annak elnevezésének változására, alakulására, állandósulására. A közvetlen magyar nyelvterületeken kívül is léteznek a magyarhoz hasonló elnevezések, melyek a nyelv kiáramlásának a bizonyítékai. Ilyen a tamana kutatás területe. A tamana-kutatás[1] a hivatalost követő, nyelvészi és történészi álláspontok szerint áltudomány.

A helységnevek sokszor tájékoztatnak bennünket a település keletkezéséről, jogi helyzetéről, úrbéri viszonyairól, első birtokosáról, a lakosság egykori nemzetségéről, foglalkozásáról, vallásáról, társadalmi helyzetéről.[2]

Ezeken a tulajdonságokon túl Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Arvisuráról

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről.

A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem.

A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz viszonyítva kiemeli a magyarságot, a hivatalos történelembe tanított szerepéből.

Nekem egy eredeti gépelt kézirat másolata van meg „A Palócok regevilága” címmel 1972. évi dátummal.

Ebben Paál Zoltán leírja, hogy kitől és hogyan kerültek hozzá „a régi regék” és a történeteket. A kéziratot Ózd város fennállásának 700. évi évfordulója alkalmából adta át, a városnak.
Megjegyzem, hogy a sci-fibe illő elképzelések az eredeti kéziratba nincsenek. Nem szerepel benne anahita istennő, nincs benne Szíriuszi származás és hasonló vad gondolatok. Ezek mind a Püski kiadásban szerepelnek.

Az átadásról így ír:

„Az évforduló alkalmából szeretnék átnyújtani kedves városunknak és a palócságnak egy csokorra valót e régi történetekből, tisztelettel adózva egykori bajtársaim emlékének.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar népek, és nevük

Magyar népek, és nevük:

  • Magyarok
  • Kunok
  • Jászok
  • Lófejüek
  • Palócok
  • Pártusok

Ezek a népek együtt a Szittyák leszármazottjai.

——————————————————————-

Magyarok: 

A magyarok[1] „mageresztők[2]népszaporítók. A szittyák.

Görögül: Scythae.

Magyar> Scythae Georgii

Magyar> Scythae Gergithae

Magyar> Scythae Aroteres

Magyar> Scythae Chorasmii

Magyar> Scythae Agriani

Magyar> Scythae Argiui

Magyar> Scythae Agriaspae

A „Magyar” nevet más népek görögből a következőképpen fordították: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

L-gyökhang

Az élet.

Ez az a pont, amikor azt kell mondanom, hogy ez már nem véletlen. Ezt a nyelvet megtervezték!

Az (L)

Amennyiben figyelembe vesszük, a Székely-magyar rovásírás betűit akkor láthatjuk, hogy az L betű egy háromszög alakú alsó részen nyitott kúp, ami átlósan balról jobbra (vagy fordított írás iránynál) jobbról ballra, lentről felfele három rovással meg van osztva. Ez a rovás maga hordozza az Isten megjelenését, ábrázolja a szentháromságot, és az ember célját, az Isteni utat.

Vizuálisan ez a biztos alapokon nyugvó felfelé irányuló kúp, a három felfele irányuló rovással meghatározva a szentháromság visszaútja, a már szinte végtelenbe tűnő egy közös célhoz az Istenhez. Ez a kúp a piramisok meghatározó, vizuális jele.

Az ékírás (rovásírás) jele a (kúp) olvasva az L hang, kimondva EL, azaz Él, ami nem más, mint maga az ÉLET, az ÉLET az Isten mag(y)a.

Kételyeknek nem lehet helye. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Szellem korszaka 2.

A Szellem korszaka

A föld fejlődése, élete, ciklikus.

Föld

Föld

Felmelegedések, szárazságok, lehűlések, jégkorszakok, forróságok, szakadatlan vízözönök, követték egymást a föld történetében. Az utolsó pár ciklusban már ott volt az ember. Szenvedője, de mindig túlélője ezeknek a gigantikus tragédiáknak. Az eddigi földtörténeti változások minőségi fejlődést jelentettek az emberiség számára. A minőségi változások között eltelt idő az emberiség fejlődésének korszakai. A jelenlegi korszak a Halál Korszaka ér véget ezzel a ciklussal.

 

Eljött az ideje egy ilyen új fordulópontnak, a föld és a rajta élő ember történelmének.

 

Nem tudom, mi okom lenne azt feltételezni, hogy a földtörténeti ciklusok leállnak azért, mert az ember eljutott a technikai fejlődés, számára legmagasabb elérhető szintjére. Vagy azért mert egyes tudományok már meghaladták az egyén felfogásának képességét, és már csak csoportosan, vagy segédeszközökkel érthetők. Ezek a technikai tudományos Egy kattintás ide a folytatáshoz….