Az Arvisuráról

Még egyszer Paál Zoltán ARVISURA című könyvéről.

A magyar közbeszédben, az interneten, a történelemmel, a magyarok eredetével, múltjával kapcsolatos fecsegés, közben, gyakran felmerül az ARVISURA által megfogalmazott világ. Bemutatott történelem.

A Püski kiadónál 1998-ban megjelent két kötetes mű egy olyan magyar múltat mutat be számunkra, ami az addig tanultakhoz viszonyítva kiemeli a magyarságot, a hivatalos történelembe tanított szerepéből.

Nekem egy eredeti gépelt kézirat másolata van meg „A Palócok regevilága” címmel 1972. évi dátummal.

Ebben Paál Zoltán leírja, hogy kitől és hogyan kerültek hozzá „a régi regék” és a történeteket. A kéziratot Ózd város fennállásának 700. évi évfordulója alkalmából adta át, a városnak.
Megjegyzem, hogy a sci-fibe illő elképzelések az eredeti kéziratba nincsenek. Nem szerepel benne anahita istennő, nincs benne Szíriuszi származás és hasonló vad gondolatok. Ezek mind a Püski kiadásban szerepelnek.

Az átadásról így ír:

„Az évforduló alkalmából szeretnék átnyújtani kedves városunknak és a palócságnak egy csokorra valót e régi történetekből, tisztelettel adózva egykori bajtársaim emlékének.”

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Identitás

 

Címszó: Identitás

 

általánosságban: Identitás

Eltérő tulajdonságok, egyeztetése, meghatározása. A lényegi egyformaság meghatározása. Két, vagy több egymástól eltérő, ember, egyén, fogalom, tárgy összehasonlítása a lényegi tulajdonságaik alapján. Olyan logika miszerint adott időben minden fogalomnak, legalább egy, előre meghatározott  szempont szerint önmagával, vagy egy csoporttal azonosnak kell lenni.

Az ember identitása: azonosságtudat

Magyar nemzeti identitás 2008
Nemzeti identitás 2008

Az ember által megélt „Én” élmény. Azonosságtudat. Az a tudás amivel az egyén azonosítja magát, családi, nemzeti, biológia, nemi, fizikai, földrajzi, nyelvi, vallási, stb.  hovatartozásában a környezetében. Azonosítja magát  és kifejezi az összetartozást egy csoporttal a „Mi” megértésével. Ez  a csoport lehet a család, nemzet, faj, stb.

Az identitás része az elválasztás tudatosodása. Azonosságtudat akkor fejlődött ki amikor megkülönbözteti magát  a másik egyéntől a „Te”, és az „Ő”, vagy csoporttól a „TI” és az „ŐK”, tudatosodásával.

 

.

identitás – azonosságtudat; annak tudatosítása, hogy »ki és mi vagyok«, sőt először is, hogy »én – én vagyok«. Az identitás kialakítása társadalomtudományi értelemben nem magányos spekuláció eredménye, hanem a szociali­zációs folyamat társadalmi terméke. Az egyének a társas interakciók során, mások reakcióit megtapasztalva ébrednek saját létük tudatára, s ezekből a tapasztalatokból építik fel énjüket. Az így létrejövő identitás különböző, gyakran egymásnak is ellentmondó elemeket foglal magába. Tradicionális társadalmakban általában kötöttebb, a közösség által szigorúbban meghatározott elemekből épül fel az identitás, mint a modern társadalmakban, ahol már évszázadok óta téma az identitás válsága. Az identitásnak fontos alkotóeleme a csoporthovatartozás, a szűkebb értelemben vett társas identitás. A társas identitás egy csoporttal való azonosulás, tehát az »én« »mi«-vé alakítása. Sok mai társadalomban nyer teret az identitáspolitika: a faji, etnikai, nemzeti, kultu­rális, nemi, szexuális orientáción stb. alapuló identitások csoportképzővé, az így kialakított csoportok (»kisebbségek«) pedig fontos politikai tényezőkké válnak. http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/szoc/identitas.htm

.

Az egyén fejlődése során kedvező kimenet

1. Első életév:

Bizalom vagy bizalmatlanság  Bizalom és optimizmus

2. Életév: 

Autonómia vagy kétely  Önkontroll és megfelelésérzés

3. 3-4. Életév: 

Kezdeményezés vagy bűntudat  Tervezés és megvalósítás, saját cselekvések kezdeményezésének képessége

4. a 6. Évtől a pubertásig :

Teljesítmény vagy kisebbrendűség  Kompetencia intellektuális, szociális és fizikai képességekben

5. Serdülőkor :

Identitás vagy szerepkonfúzió Saját magamról. mint egyedi személyről alkotott egységes kép

6. Fiatal felnőttkor: 

Intimitás vagy izoláció  Szoros és tartós kapcsolatok létrehozásának képessége, pályaelkötelezettség

7. Felnőttkor :

Alkotóképesség vagy stagnálás Törődés a családdal, a társadalommal és a jövő generációval

8. Időskor :

Integritás, avagy kétségbeesés  A beteljesülés és az élettel való megelégedettség érzése, hajlandóság a halállal való szembenézésre

 

 

Sajó Sándor (1868 – 1933)
lámpás
  
Magyarnak lenni: tudod, mit jelent?
Magasba vágyva, tengni egyre – lent;
Mosolygva, mint a méla őszi táj,
Nem panaszolni senkinek, mi fáj;” 
TÁVADÓ SZERELDE  
Sajó Sándor
Gyászmagyarok

Kik itt élünk még, s magyarok vagyunk,
Tetsvér, ne titkold: szégyeljük magunk.

Ki itt magyar még, gyászban mind rokon:
Gyalázat ég itt minden homlokon.

Mi, vérző csonk s végzet egyaránt,
Jaj , nem tudunk már semmit magyarán!

Bujdoss vadonban, erdők rejtekén:
Csak gyászmagyar vagy, testvérem szegény!

Fejed lehajtva járjad bús utad,
Ne nézz tükörbe, – förtelmet mutat.

Megcsúfolt koldus, nincs orrod, füled,
Lefoszlott rólad minden becsület….

Szegény testvérem, én is így vagyok,
Jaj! Így vagyunk mind árva magyarok!

Világra hangzik koldusénekünk,
S egymásra is csak sírva nézhetünk.

Kik itt élünk még s magyarok vagyunk,
Bús gyászmagyarkák – kezet foghatunk…..

1920

Tegyük túl identitásunkat ezen.