A Szellem korszaka 2.

A Szellem korszaka

A föld fejlődése, élete, ciklikus.

Föld

Föld

Felmelegedések, szárazságok, lehűlések, jégkorszakok, forróságok, szakadatlan vízözönök, követték egymást a föld történetében. Az utolsó pár ciklusban már ott volt az ember. Szenvedője, de mindig túlélője ezeknek a gigantikus tragédiáknak. Az eddigi földtörténeti változások minőségi fejlődést jelentettek az emberiség számára. A minőségi változások között eltelt idő az emberiség fejlődésének korszakai. A jelenlegi korszak a Halál Korszaka ér véget ezzel a ciklussal.

 

Eljött az ideje egy ilyen új fordulópontnak, a föld és a rajta élő ember történelmének.

 

Nem tudom, mi okom lenne azt feltételezni, hogy a földtörténeti ciklusok leállnak azért, mert az ember eljutott a technikai fejlődés, számára legmagasabb elérhető szintjére. Vagy azért mert egyes tudományok már meghaladták az egyén felfogásának képességét, és már csak csoportosan, vagy segédeszközökkel érthetők. Ezek a technikai tudományos Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Jó és a Rossz

A villanykörte és az elektromos izzó.

Az ember élethosszával számolva, a semmibe tűnik a földi élettér adta lehetőségek hossza. Mondhatnám azt is, hogy a végtelen határait súrolja, de nem mondom, mert a gondolataim meghatározzák a szavaimat is, és szeretném kihangsúlyozni a nyelvünk eredeti lehetőségeit. Szeretném elmondani a magyar beszéd mai értelembe vett tudományos tartalmát, amit arra képzett „tudósaink” igyekeznek elfelejtetni velünk, akik ezt a nyelvet beszélik a magyarokkal. Igen azt állítom, hogy nyelvünk a magyar nyelv, jobban ismeri a világmindenséget, mint ahogy azt a világon előforduló, szánalmas tudósok sora. Ezek után, hogy helyesen használom e, semmi szavunkat a végtelen helyett? Nem ez a lényeg, hanem az, hogy a semmi ürességet jelent, aminek a mélysége végtelen. A semmi alap esetben csak valaminek a hiányát, míg a végtelennel kiegészítve, már a világmindenséget, annak zsúfolt tartalmát jelenti. A világ, vezető tudósai évszázadokon át próbálják ezt a két fogalma a primitív nyelvek egyikén megmagyarázva, aztán magyarra lefordítva eladni a hat éves magyarul beszélő, nagyon rossz oktatási rendszerünkbe kényszerített gyermekeinknek. Kár ez az igyekezet. A nyelvünk ezt jobban tudja. A magyar hivatalos nyelvtanítás, igyekszik kiverni a gyerekből azt, amit eredendően tud. Állítom, a legtöbb értelembe elvesz, a helyett, hogy hozzáadna. Állítom, hogy a mai oktatás Magyarországon elveszi a gyerekeink eredendően megszerzett tudását, amit a nyelv adott neki. Amikor Stephen Hawking elgondolkodik, a világegyetemről nem tud annál többet mondani, mind, amikor elfantáziálunk a két fogalom, a semmi és a végtelen szavaink jelentésének összetettségén. Mert ez a két fogalom együttesen jelenti a magyar nyelvben a végelláthatatlan üres űrt, az ürességben lebegő égitesteket, bolygókat, holdakat, napokat, a naprendszereket, de ha ismerjük, és ma már tudjuk, hogy létezik sötét anyag akkor azt is tartalmazza ez a két magyar szó, sőt a felfedezett és a felfedezésre váró objektumokat is. Úgy tűnik, vannak szavaink, melyek jelentése olyan alapfogalmakat hordoznak magukban, amit az indoeurópai kultúra, csak félremagyarázva érti meg. Ilyen a katolicizmus kezdetén kialakult, a nyelvünkben már rég óta élő hit, vallás, egyház szavaink, vagy ide sorolhatók a mai tudományos körök közreműködésével, kialakuló új fogalmak, amit, az emberiség manapság fedez fel, vagy még el sem jutott a felfedezés határáig. Egy kattintás ide a folytatáshoz….