Fanni

Fanni név.

Egyik unokám keresztneve. Nem én választottam, hanem a szülei. A tanárai nem ismerik a név eredetét ennek némelyik hangot is adott.

Mivel a szavak elemzésével foglalkozom évek óta, ezért kifejtem a név eredetét.

Történelmi elnevezéseinek alakulása.

A Fanni név ősi Kárpát-medencei név.  Mondhatjuk ősmagyar eredetű újkori névnek.

Leegyszerűsítve, áthallásos becézett alakja az AN> Anna> Panni neveknek Fanni formában.

Panni> Fanni.

AN
Az Egyiptomi Ó-birodalomban, Ré napisten lánya, a népek ősanyja.  A Gilgamesi Eposz szerint a Sumír Nimród[1] teremtője. Bál Isten társa, aki az özönvíz előtt, a Balkánon és a kárpátok közt, Bál- kánjaként[2], uralkodott és a Balaton környékén élt. Ezt a területet Pannóniának hívták ebből a névből adódott An nevének másik Kárpát medencei változata, a Panni, és a Panka. Ahol „P” a pannon, an” pedig az „An” istennő nevét jelenti. Sőt megkockáztatom, hogy maga a „Pannon” szó, mint terület később ebből a névből származik. Érdekes megjegyezni, An nevének alakulását. A Hettiták Hanna alakban, (megjelölve, hogy ez a hettita „Anna”), a Pannonok Panna (megjelölve, hogy ez a Pannon „Anna”) alakban jelenítik meg. Hasonlóképen a Hettita „Hana (S)” megfelel az „anya” szavunknak.
Az An későbbi változata az Anna.

Anna:

Anna női keresztnév. Bibliai eredetű, de inkább hébernek tartják, még ott is a kánaáni. Ana, majd a Hettita Hanna anyaistennő nevekre vezetik vissza. Ez természetesen részigazság, a Kárpát-medencei népek számára.

A Modern korban az An, Ana, Anna, Anya, Panna, Panni, Fanni, nevek változatai tömegesen megjelentek a Kárpát medencét érintő népek nyelvében, a saját kiejtésűk és áthallásaik alapján. Ilyenek: Anna: latin, lengyel, olasz, orosz, szlovák:;  Anneli: Finn; Anda: Szláv;Anina: Olasz; Nanett:Francia; Ann, Anne, Ana, Anna: Angol; stb formákban.

A Fanni név elemzése során elsősorban az eredeti nevet AN isten nevét kell figyelembe vennünk.

Az AN isten nevének megértéséhez elengedhetetlen az N gyökhang ismerete.

  1. február 22.

„N” Gyökhang

Így mondjuk eN> éN > An > aN > N.

Vagy így: Nö > azaz > NŐ > N.

Az „N” gyökhang a női meghatározás hangja.

A Székely-magyar rovásjele:

Rovás N

aN

A termékenység jobb oldala Ő a befogadó. A befogadás jele, ami a székely magyar rovás N hangja. Az N hang körül kialakult, ma is érthető gyökök száma 100 fölött van.

Az „N” hang kéthangú gyökei: aN, áN, eN, éN, iN, íN, oN, óN, öN, őN, uN, úN, üN, űN, Na, Ná, Ne, Né, Ni, Ní, No, Nó, Nö, Nő, Nu, Nú, Nü, Nű

Háromhangú jelentősebb gyökök: nagy, nah, nap, nád, nász, nef, nej, nem, négy, ném, nép, név, néz, nof, nőj, nők, nőm, nőn, nul, nun.nab

Az eredet meghatározója
az „N” hang,
a Nu> Nul > Null > Nulla gyökökkel.

ana2

Hajlított gyökei: ina, iná, eni, éni, ini, íni, una, ünő, enü.

Az „an” nemcsak a magyar, hanem a mindenkor beszélt emberi nyelvek, ősnyelvből származó egyik leggyakrabban használt ősgyöke. Latin írásos nyelvterületen az egyik legtöbbet előforduló gyök. Az előfordulásainak a száma napjainkban, csak ebben a formájában, az interneten meghaladja a 25 milliárdot. A magyarul érthető változatainak a száma száznál több. Ez az ősgyök mindig az egész egyik fele, a jobb oldal, a női oldal. A tagadás oldala, a negatív oldal, a befogadó oldal, a ban, ben jele, ragja, „in”, ez az ősgyök a női mivoltú „én”. a kinai yin. Talán ezért nem véletlen a rovás jele. A kehely; a rovás jel függőleges rovásnál, ahogy valamikor a botra rótták, jobban kifejezi a befogadó kehely, pohár, üst, katlan, jelleget. Ő maga, többek között a sokat keresett Grál. Ezt, a magyar rovásjelet, logikát kell megérteni, ahhoz, hogy a „kincsvadászok” álma teljesüljön. Ez a jel, több tízezer éves, már jézus előtt is létezett, és mindig a nőt jelentette. A NŐ az az ANA, ANYA, az ANU> ANYU, az UNO, ÜNŐ, ONE, mind egyet jelent, a Nagyboldogasszonyt, az EGY asszonyt, az első nőt.

Az N hangunk és a rovásjel jelentése más titkokat is hordoz. An a megtermékenyítés istene. Az elsődleges megtermékenyítést a nap végzi el a sugaraival. Ez a kehely a Nap.

Másik megközelítése az
N > Na > Nap

http://www.rovasirasforrai.hu/ oldalról 2013. decemberben, Friedrich Klára 2006. januári irása alapján:


Az
n (N), vele kezdődik a hajlított jelek sora. Jelentése: NAP. E szónak két igen kifejező rovásírásos megjelenítését be is mutatom: balra Kájoni János csíksomlyói ferences szerzetesé 1763-ból, jobbra Csatlós Csaba egri rovásírás kutatóé a XX. századból. Mindkettő érzékelteti éltető égitestünk fényt, sugarakat kibocsátó jellegét. Mint már említettem, a Természetet tisztelő őseink a Nappal, a Fénnyel kereszteltek, mintegy áldását kérve a gyermekre.

A Nap kifejezése, megjelenítése, a sugárzás fókuszálásának, a ragyogás irányának, megtermékenyítő céljának eléréséhez történő összpontosítás megjelenítése. A Női, a Növekedő, a Nőies, a Növény Növekedéséhez szükséges fény forrása a Nap. Úgy tűnik, mintha a rovás jel megalkotója tisztába lett volna a fény fel-fogásának, be-fogásának parabola által biztosított jelentőségével, a nyílfeszítők ív formályú, vessző kibocsátó, napsugárzó, elsődleges alakjával. Érdekes az Angol a rovás „N” alakot, „ív” formában érti. Ez a kiejtett magyar szó az „ÍV” angolul, „Éva”, micsoda véletlen a kultúrájában megjelenő első nő, az Éva nevével azonos, úgyanúgy mint a sokat tagadott „aN”. Úgy tűnik nem értette a magyar rovás jelet.

Bál isten, a sokarcú isten, társa An, egyben az isten hírvivője, szószólója, ő maga olyan, mint Bál az isten. An, Bál isten, önálló harcosa, társa. Nevéhez köthetők az első AN-gyali gondolatok, tettek, képek. AN az angyalok, legősibb megtestesítője a nap, a föld, a víz, a levegő angyala, társa, kísérője. Mindenütt ott van, ahol Bál megjelenik. Manapság az angyal nem más, mint maga AN isten, csak nem nagyon tudjuk, mert kitanítják. Tisztába vagyunk azzal, hogy Szodoma és Gomora óta az egyházak ezt másként oktatják. An isten kitagadói, még a nemét is igyekeznek megváltoztatni. (arkangyal)

Mégis az Angyal név gyöke az AN, több nép, angyal nevében változatlanul megjelenik, kezdve a görögtől (angelos), az angol (angel), a szláv (angel, andeo), stb. nyelvekben is. Képi jelentése csak magyarul van. A szóképe pedig, fonetikusan, minden nyelven az eredeti AN gyökkel együtt jelenik meg.

Az „N” hang gyökei több titkos szót, gyökszót, gyököt hordoznak. A vallásokban, rejtélyes, írásokban, gyakran titkosnak mondott nyelvek, beszédek, elnevezések, a magyar gyökhangokból kerülnek ki. Rendkívüli példája a titkos beszédnek a madárnyelv, amit, minden magyar gyerek legalább egy változatában kipróbál, bár nem is tudja, hogy egyes tudós körök, bizonyos korokban, rejtelmes, titkos nyelvnek tüntetik fel.[3]

A madárnyelvet nem értők, még manapság is misztifikálják. Ilyen a „Titkok könyvtára” című film.  Ebben a Magyar félreértők, vagy elhazudók különösen élen járnak.

Sorban minden használt gyökhangnak a szóképe, megegyezik, az adott szavak magyarul megjelenő jelentésével, de legalább annak egy változatával, szinonimájával, vagy a rokon értelmű szó képével. Gyakoriak a szutra, a kabala, de még a keresztény írásokban is.

Az „N” gyökhang a meghatározás hangja:

aN, áN, eN, éN, iN, íN, oN, óN, öN, őN, uN, úN, üN, űN, Na, Ná, Ne, Né, Ni, Ní, No, Nó, Nö, Nő, Nu, Nú, Nü, Nű.

Meghatározza a személyes névmásainkat:

éN, oN, eN, öN,

Meghatározza azt a tagadást, ami az egész fele.

Na, Ne, uN, No,

Ilyen a meghatározott nő, az ember egyik fele:

aN, Nő.

Az „N” hang gyöke a korai mitológiákban is megjelenik:

 A NAP gyökszó:

A „nap” szavunk végigvezethető az emberiség mitológiáján, az emberi szavak kialakulásán. A történelmi és hittudományi források leírásai, az istennevek, a királynevek, esememénynevek hemzsegnek a magyar „nap” gyökszavunk egyes változataival.

A NAP szavunk köré alakult gyökszavak a következők:

A mássalhangzó képzése szerinti változatok száma huszonhét. A felsorolásból kihagytam a „dz” kezdetü szógyököket. A felsorolások hiányosak.

Nap zöngétlen szóvégi „P” hanggal:

  • TAP; táp, tapad, tapasz, tapaszt, tapasztalat, tapasztalt, Tápió, táplálék, táplálék, táplálkozás, tápláló, tapog, tapogat, Tapolca, tapos, tapu= társ (summer), tap. Czucor Fogarasi: TAP azon tompa hangnak utánzása, melyet akár a kezek, akár lábak, illetőleg tenyerek vagy talpak által megilletett, megütött, megnyomott testek adnak. Származékai amennyiben a kéz illetésére vonatkoznak: tapint, tapogat, taps, tapsol, menynyiben pedig lábnyomásra: tapod, tapog, tapos; átv. ért. tapad, tapasz, tapaszt, tapasztal stb. Megfordított alakban: pat, melyből pattant, pattog, pata, patkó származtak. Rokon hozzá: csap, csapa is, pl. a tehenek csapája, azaz, lábaik által tapodott ösvény, nyomvonal. Hangváltozattal egyeznek vele: top, tep, tip, honnan e származékok: topog, toppan, topán, teper, tepiczkel, tipor, tipeg. Mint hangutánzók rokonai a szanszkrit tup, görög tuptw, német tappen, tippen, stampfen, taumeln, tummeln, mordvin tapa- (taposni, ütni), Vámbéry után az Abuskában a csagataj tapmak (találni), talpďr (ide-oda mozog, szökdel, eviczkél), dipsz-er (tapos, tipor). Ide tartozik a héber dábab, arab dabbá (leniter incessit). Továbbá tapint, tapogat szók jelentésében a lapp toppe- (fogni, megfogni); finn tapaa- (hozzákapni, találni); észt taota- (fogni, megfogni) stb. (Budenz J.). ,Tapad’ értelemben l. TAPAD alatt.
  • ZAP; Záp, zápor.
  • SZAP; Iszap, Szapár (településnév), szapora, szaporulat.
  • CAP: Cap, caplat.(török: ütni verni)
  • NAP: Nap (égitest), nap (a hét napja), napok (több nap), vasárnap, ünnepnap, napvilág, nappal, mindennap, napig, Nápoly, Napóleon, Konstantinápoly, napkelte.
  • LAP: Lap, alap, kalap, kalapács, állap, állapot, állapít, lappang, felapróz.
  • RAP: Rap= (koppintás angol) Harap, trapp, gyarap, gyarapodik.

Nap zöngés szóvági „B” hanggal:

  • NAB: Nab (perzsa nap). Nabel (köldök török). A ba, be, ban, ben megjelenítése, tanában, alaktanában, gabonában, ugyanabban, kápolnában, stb. Ursanabi[4] (út-napistim révész).
  • DAB: Idább, odább, hordáb, hordából,
  • TAB[5]: Tab (településnév, a város ahol élek), tab (láb török) Tábor, továbbá a ba, be, ban, ben; állapotában, tudatában, bot> bat> <tab stab (stab= bot török), csata, csatab, csatab-á-r-d, tisztább, stb. Jelentése: nap- fény, hold- világ, tűz-fény, tűz-világ.
  • ZAB: Zab, hazába, házába,
  • ZAB[6]: Szab (ruhát szab), szabás, szabad, szabadság, szabály, szabályos, megszab, megszabnunk, rosszszabb, hoszszab.
  • CAB: A ba, be, ban, ben, harcában, harcába, harcab.
  • LAB[7]: A ba, be, ban, ben megjelenítése. Lab, láb, lába, nyaláb, fénynyaláb, napfénynyaláb, általában, egyáltalán <> egyáltalában, aláb, alább, legaláb, legalább, stb. Czucor Fogarasi: LAB elvont gyök, melyből labda, és ennek származékai erednek; rokon, sőt azonos vele: lob, melyből a tájdivatos lobda, továbbá lobog, lobban származnak. Rokon vele leb is lebeg, lebben szókban, lib stb. Elvont értelme, könnyü sebes mozgás, milyen a labdáé és lobogó testeké. A latinban is a pila és pilum között a sebes repülést, illanást jelentő il az alapfogalom.
  • RAB: Rab, arab (rán> korán), rabol, rabló, rabszolga, ráb, rába, rábiz-ni, koráb, Strabon (Sztrabon), darab, darabol. A ba, be, ban, ból, ből, ben, szótárában, órából, stb.

Nap orrhangon zöngés szóvégi „M” hangal

  • NAM: Nam, Nambír, Namúbia, nam, utánam. Nam (nam=férfi latin) Hatnám, folytathatnám, mint rag. Name (angol), inam.
  • DAM: Dam, Ádám, dam, madam, dam (sijdam > török képző), példám, tudam.
  • Tam: Az „én” ragja. Szántam, hoztam, szóltam, találtam, mutattam, láttam, tuttam, találtam, stb. Támadt, támasz, támaszkodtam, tambul, Stambul, Istambul.
  • Szam: Szam, szám, számba.
  • Lam: Lam, lám, valami, valamely, slama (szalma), villám, csillám, fénycsillám.
  • Ram: Táram, szótáram, áram, áramlat, áramlás, uram, rámutat, ram, stram, iram, iramlik, karam, karám,

A Nap, mint a termékenység forrása. Női mivoltú, hiszen belőle, mint anyából árad a fény, ami megtermékenyít.

 Nun:

Nun a nulla > null > nul > Nu gyökünkkel!

Az egyiptomi birodalmak átalakulása során a történelmi koroknak megfelően, az istennevek is változtak. A jelentősebb istenek nevei mégis évezredeken át változtlanok. A történelmi koroknak megfelelően más-más kiegészítőt vagy jelzőt kaptak. Érdekes módon, ezeknek a nagyobb isteneknek a nevei magyarul értelmezhető, a legtöbbje érthető, a nevek kialakulásának, legendáinak ismeretében, magyarúl pontosan meghatározható.

A teremtéstörténetük magyarúl, átvitt értelemű magyarázatok nélkül, érthető szavakkal valahogy így néz ki:

Az Ó Egyiptomi mitológia, megfogalmazza a semmit, a nullát, a kezdetek kezdetét. Arról a sima (mozdulatlan) állapotról beszél, amikor nem voltak élők, nem voltak holtak, nem volt sem ég, sem nap, nem voltak alkotó elemek, tűz, víz, szél, és föld, ezek a nem létező áramlások, a fekete mélységek legmélyén, nyugodtak. Ez, az örvény a mitológiában, maga volt Nun. Nun- Is-ten. Nun, az Ős[8]-elem, maga nulla. A legenda még magyarázatra sem szorúl.

Az ármlatok formályában létező „Ősvíz” egy Isten-lény. Az örvénylések tükrét sötétség borította, mert a tűz, a világ, a világosság is Nun emlőin pihent. Az istenek teremtője Nun megalkotta a Nap-ot, hogy bevilágitsa a ter-et. Nap-(p)al lett ez a nap-világ. Az örvény szín-én, a sima ősvizen, megcsillant a nap fénye a felszin látó[9] lett. A látó elött, az ősvizen, egy csíra kezdett kifejlődni majd ebből Nun a nulla a semmi, életre keltette Nefertumot a gyermek Napot.

Ma így agyják ezt elő: Kezdetben nem volt sem ég, sem föld, sem élők, sem holtak nem voltak, az alkotó és romboló elemek is dermedt tétlenségben nyugodtak Nun istenörvénylő mélyén. Nun volt az őselem, az ősvíz formájában létező istenlény. Az ő alkotórészeiből keletkezett a mindenség. Az ősvíz tükrét sűrű sötétség borította, mert a fény szent forrása is Nun keblében pihent. És az istenek létrehozója, a hatalmas Nun megteremtette a napvilágot.

Az ősvíz színén zsenge csíra bukkant elő, és hamarosan kecses, sok színben pompázó lótusz[10]virággá nőtt. A vi(l)rág áttetsző, zárt kelyhéből sejtelmes fény derengett, szirmai lassan kibomlottak, és egy tündöklő gyermek bújt ki belőle. Nun életre keltette Nefertumot, a napgyermeket.

 Nu azaz Nun nem más, mint nulla a semmi. A német null, az angol zéro, a latin nihilo. A semmi nem lehet más, mint a Sémi. Sémi a Szemita az ősi egyiptomban élő népek magyarúl megnevezett csoportja. Ilyen értelembe a Sémi, a teremtés elötti állapot. A latin már elleste a szóban a magyar nihilt, a káoszt, a zűrzavart, ami a teremtés sötét vize, ahol Nun létezett. A semmiből létrejött a Nap, ami szintén egy későbbi ősgyöke az „N” hangunknak.

 Nefertum Nofertum

 

Nefertum nevét többféle képen próbálják magyarázni. Jelenegi ismereteim szerint, nincs közösen elfogadott változat. A hangzásokból a fordításokból eredően már a megjelenése több nyelvben lényegesen eltérő. Ezekből az eltérő írásokból, kiejtésekből, a valamikor értett szavakból rossz következtetéseket eredményez.  A szó eredeti hangzása az ugynevezett „proto indoeurópai” nyelv elött hangzással bír. Ez a hangzás, ez a nyelv, ami a „Nefertum[11]” szóra jellemző a ragozó nyelvű népek beszédének kiejtésével azonos, ezen belül is minden eleme magyarázható a mai magyar nyelvel. Ez a magyarból eredő magyarázat megegyezik a szó álltal, formálódott szóképpel, a gyermeknappal.

Ne vagy No.

 Világosság lett, a Lotas[12] azaz a látás során kivilágosodott Nofertum a gyermek, nap.

Ezt írják róla:

Nofertum ókori egyiptomi isten, Ptah és Szahmet fiaként a memphiszi háromság harmadik tagja. Kultuszközpontja Memphisz volt.

Mondják:

Neve jelentése: A mindenség szépsége. Általában az illatszerek isteneként szokták említeni, pedig ő elsősorban a teremtéskor az ősvízből kiemelkedő lótuszvirág ifjú istene.

A hermopoliszi teremtésmítosz szerint kezdetben csak a káosz (zűrzavar) sötét vize, Nun létezett, egészen addig, amíg egy lótuszvirág ki nem emelkedett a mélyéből. Egy erős fénysugár hatására a virág kinyitotta szirmait és a kelyhében egy ifjú isten ült. Kellemes illat szállt fel, és világosság áradt az isteni gyermek testéből, ő volt a teremtő, a Napisten, minden élet forrása. A mítosz szerint mikor a Nap nyugaton lemegy, akkor ebben a lótuszvirágban rejtőzik el, mely újra összecsukódik felette. Reggel, a kinyíló virág újra útjára engedi a Napot, hogy az megtehesse nappali útját a Föld körül. Nofertumot nem csak a kék lótusszal azonosították, hanem magával a Napistennel, Atummal is. Mint Atum egyik megjelenési formáját, gyakran a „Fiatal Tum” névvel illették.

A Piramisszövegekben (PT 266) úgy nevezik, hogy „a lótuszvirág, mely Ré orra előtt van”, ez arra utal, hogy az illattal való kapcsolata egészen korai. A szöveg egy Ré elleni lázadásról mesél, ami még akkor esett meg, mikor a Napisten gyermek volt. Az ellenségei úgy döntenek, hogy reggel, amikor keleten van, támadást intéznek ellene. Heves küzdelem alakul ki, mely Ré védelmezőinek győzelmével végződik. Egy meglepő részlete ennek a történetnek, hogy Ré a mindent eldöntő ütközetben az orrlyukai alatt egy lótuszvirágot visel.

Előfordult, hogy Nofertumot a Rével is azonosított Hórusszal azonosították.

Memphiszben egy hármasság tagjaként tisztelték, mint Ptah és Szahmet gyermeke. Butóban a kobraistennő, Uadzset fiának tartották, Bubasztiszban pedig a macskatermészetű Basztet istennő fiának.

 Nyilvánvaló a magyar nyelvel, ennél többet ki lehet hozni a fenti leírásnál. Magyarul a fenti leirás szerint a semmiből, a nullából, NUN létrehozta Nofertumot. Akit nevezhetnénk magyarúl Látónak, mert ezt haljuk, a Lótusz kiejtésekor. Látó nem más, mint a gyermek Nap, felnőtt korában vállik azzá, akkor lesz Ré a Napisten. Noferttum elősször Ptah és Szahmet gyermekeként a 18. dinasztiában jelenik meg. Mondják, az isten neve legalább két elembõl áll:

NFR és TM

A szó mássalhangzóira bontva N-F-R-T-M

 N gyökhang, Nap, a nő, az anya. Olvasd: „N” Gyökhang.

F gyökhanguk, Föld, a kőr, az osztás, a keresz. Olvasd: „F” Gyökhang.

R gyökhang, ÚR, a Rend Olvasd „R” gyökhang.

T gyökhang, TU, TUD, TUDÓ, a TUDÁS, hangja. Olvasd: A „T” Gyökhang.

M gyökhang, Ma, Mell, eMlő, az első tápláló forrás. Olvasd: Az „M” Gyökhang.

Nefertum:

NF: kézenfogva, mindenfelé, különféle, ellenfél, stb, tenfél, istenfélő, honfoglalás,  FR = afrika, cifra, cafrang, cefre, Eufrát, Eufrátesz, frank, fránya, franc, francia, fringia (egyenes, magyaros kard a török időkben, elavult szó), fröccs, friss, fröccsen, front, lófrál, páfrány sáfrány, és a többi.

Feltünő, hogy az nf hangpár a magyar nyelvben, jobbára, a szóösszetételekben fordul elő.

Nefertum jelentése magyarúl: Neve Ré és minden.

 Nefe = áthallással: Neve az r=R > Ré tum jelentése = és valamint törökül minden.

A következő változatok lehetnek:

  • Neve eR és.
  • Neve Rö és.
  • Neve Ré és
  • Neve Ré minden.
  • Neve R és.
  • Neve R tudom. tum = tom> tudom
  • Neve R tömör. tum = töm> tömör

Nun (nula) létre[13] hozta Nefertumot. A gyermek Nap, kivilágosította a mindenséget. Nef a –gyermek Nap- elhozta a világossággal[14] az életet. A látó Nap, csak vizet látott ekkor előhívta az Ősszirtet és megteremtette Mát.

 Nun (nula) életre keltette Nefertumot, a napgyermeket. A virágbölcsőjéből kiemelkedő napgyermek körültekintett, s a végtelen vízen egy cseppnyi hely sem akadt, ahol lábát megvethette volna. Ekkor a mélyből előhívta az őshalmot. Kilépett a szilárd talajra, és megteremtette Maátot, a mindenség törvényét, az igazság istennőjét, a holtak szívének túlvilági bíráját.

 Megteremtette „Maátot[15]” Mát, ami magyarul, a mai nap valósága, az igazság.

Tisztelt földünk anyaföld lett, a szentföld.

 Zűrzavar

A teremtő a világot a káosz-ból teremtette.

Káosz > a(z) zürzavar > aZ Ür Zavara > zűrzavar > aZ Űr aZ Avar

A Teremtő elvett aZ Űrből, és megteremtette az Avart.

Kromek Pál
2009.

 

 

 

 

 

[1] Erre a Numródra vezethető vissza az Árpádházi Családfa.

[2] A kromek blogkönyv első kötetében szereplő, özönvízek előtti, északi, kárpát medencei birodalom királya.

[3] Balázs Géza: Titkos nyelvek – etnolingvisztikai univerzálék (részlet)

A legismertebb magyar titkos nyelv élőszóban és írásban is előfordul. Ez az úgynevezett madárnyelv. (A megnevezésnek számos további változata van, pl. tolvajnyelv, koldusnyelv.) A madárnyelvről az első leírást a PallasLex. adja: „Madárnyelv, [azon hangok összege, melyek által a madarak saját nemeik és fajaik szerint mintegy beszélgetnek egymással és közlik vágyaikat, érzéseiket. Az emberi nyelv is sokat sajátított el ebből s a magyar nyelv különös ügyességet és változatosságot tanusít ebben.] Különösen a gyermekek közt divó titkos nyelv, mely abban áll, hogy minden szótag magánhangzóját ismétlik egy vagy több mássalhangzó (p. p vagy rg) közbeszúrásával p. mapadápár v. margadárgár a. m. madár vagy minden szótag elé dá szótagot tesznek p. dámadádár a. m. madár (szerepel Jókai, Verne Gyula stb. regényeiben is)”. Ebben az első szótári leírásban már megtalálható a magyar titkos nyelv két alapformája: a betoldódásos és az elétoldásos titkosítás.

[4] Egyiptomi és mezopotámiai regék és mondák. Móra 1995. Gilgames,

[5] Vámbéri Ármin; a Magyarság bölcsőjénél: nap ‘Sonne’ | napos ‘hell. sonnig’ ~ török ap ‘nap’ (perzsa) : ap-tab ‘napfény’, vö. mahíab ‘holdvilág’ < mah ‘hold’ ; vö. továbbá nab, nap ‘világos, tiszta’. Az ap mint önálló szó ‘nap’ jelentésben csak az óperzsában fordul el.

[6] Vámbéri Ármin; a Magyarság bölcsőjénél: Szab ‘schneiden, zuschneiden, richten’ | szabály ‘Regei, Richtung, Zuschnitt’ ~ török sab-, sap ‘szántani’ | saban ‘eke’ |sap- ‘(vmely útra) térni’. Tulajdonképpen mind a magyar, mind a török szó a cap-, csap ‘ütni, vágni’ igével függ össze s a fenti alakok csak másodlagos fejlemények. | saha ‘rész’ I sdba- ‘ersen verni’.

[7] Vámbéri Ármin; a Magyarság bölcsőjénél: Láb ‘Fuss’. A magyarban eredetileg nem a német Bein vagy az angol leg fogalmát fejezi ki, hanem a lábnak alsó, széles, sima részét a talp it, ezért az ~ váltakozás igyelembevételével ~ török jab, jap ‘sima, sík’. Vö. még láb ‘Fuss’ : lép ‘schreiten’ = atak ‘láb’ : ata ‘lépni’. Továbbá: török tab. tapi ‘láb’ (a gyermeknyelvben).

[8] Kromek Pál Blogkönyv 106. oldaltól. > L azaz eL az isten> ŐsEL = ősi isten> őselem> elem = isten

[9] Lát > látó > látható; Lótusz = látó

[10] Lótusz = látó, Lótusz, görögül kiejtve, „látó”-nak hangzik és ezt magyarúl értjük.

[11] Nefertum szóban a gyakori eltérő változat a Nofertum. A magyar nyelvben a ne tagadás megfelel az idoeurópai no szónak.

[12] Lotas mondják a Görögök a lótuszra. Magyar hangzással „látás”.

[13] Életre keltette, lét-re, lelket vert belé.

[14] Nefertum felnyitotta szemét, a sötétség eloszlott, s a világot beragyogta az éltető fény.

[15] Maát már az Óbirodalomban megjelenő isten. Az egyik döntött hieroglifája hasonlit az „M” székely-magyar rovásra.

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .