Barbár

Címszó: Barbár

.>>>Tovább hosszabban a „“BARBÁROK” ÉS “CIVILIZÁLTAK”” >>>

A <a href=

barbár" width="428" height="276" srcset="https://i0.wp.com/blog.kromek.hu/wp-content/uploads/2009/03/a_barbar_the_pathfinder.gif?w=428&ssl=1 428w, https://i0.wp.com/blog.kromek.hu/wp-content/uploads/2009/03/a_barbar_the_pathfinder.gif?resize=300%2C193&ssl=1 300w" sizes="(max-width: 428px) 100vw, 428px" />

Nyelv: lat, gör
az ókori görögök, majd a rómaiak szemében az, akinek nem volt az övékéhez hasonló műveltsége
durva, faragatlan, műveletlen ember
kegyetlen, embertelen, vad
A mai németek valják magukat a barbárok utódainak.

 

Pallas Nagylexikon szerint:
A régi görögök, kik származásukat az istenektől vezették le, B.-nak nevezték mindazokat az idegen népeket, melyek más nyelvet beszéltek, mint ők. Ezen ellentét megjelölésében eredetileg nem volt semmi lealázó. Csak lassanként, azon mértékben, hogy Görögország a főhatalmat a szomszédos államok fölött megszerezte s szellemi fölényét biztosította, kezdték a barbár nevet a szellemi durvaság és műveletlenség megjelölésére használni. A rómaiak, kik a görögök szemében előbb maguk is B. voltak, mihelyt Görögországot meghódították s a görög művészet és műveltség meghonosodott Rómában, ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint a görögök, s barbároknak nevezték azokat a népeket, melyek a görög-római műveltségnek nem voltak részesei. A császári korban ezen lenézett barbár törzsek mindazonáltal úgy politikai, mint társadalmi befolyásra szert tettek s az ellentétek a római birodalom bukása idejében a műveltségben is elsímultak.
Az érintkezések, melyekbe a B. a klasszikus népekkel léptek, nem maradhattak behatás nélkül a művészetre sem. Az alakok, melyeket a legrégibb görög müvészet mint B.-at mutat be, a monda köréből valók. B. a trójaiak, az amazonok, barbár Medea is Ganymedes és Orpheus. A művészet előállításában azonban csak ruházataikról lehetett megismerni, hogy B. Páris mindig szép ifju marad görög tipussal, hogy nem görög, egyedül idegenszerű fövege, az u. n. frigiai süveg, s lábhoz simuló ruházata árulják el.
Történeti kompoziciókban a B. a persa háborúk óta jelennek meg. Polygnotos azon idő legnagyobb festője, falfestményeken örökítette meg e háborúk eseményeit. Hogy az ellenséges alakokat miképen jellemezte, arról semmi bizonyosat nem tudunk. A nápolyi muzeumban látható mozaik-képen, mely ugyan római időben készült, de aligha más, mint egy az alexandrin korban alkotott nagyszerű csatakép másolata, a macedonokkal harcoló perzsák már arcvonásaikról fölismerhetők. Az alexandrin művészet érdeme, hogy meg nem elégedett többé valamely barbár nép külső sajátságainak utánzásával, hanem a szellemi egyéniséget igyekezett érvényre juttatni. Az alkalmat a kelták (gallok) betörése Kisázsiába szolgáltatta. Pergamon királyai, annak emlékére, hogy a keltákat visszaverték, hadi tetteiket szobrokon örökítették meg. Egy részük jeleneteket ábrázol magukból azon ütközetekből. A kapitoliumi muzeumban őrzött a «haldokló gallus» s a Ludovisi-villában látható gall csoportozat ezen alkotások maradványai. Mindkét emléken úgy a test kiképzése, mint a harcos arctipusa elárulják nemzetiségét. A rómaiak, minthogy hódításaik révén oly barbár népekkel jöttek érintkezésbe, melyeket a görögök nem ismertek, az ókori barbár tipusok körét tetemesen kibővítették. Művészetük a legnaturalisztikusabb módon állította őket elő. A történeti reliefek a háború jeleneteit a legnagyobb hűséggel ábrázolják. Vannak azonban figyelemre méltó szobrok is. Különösen érdekesek a germánok alakjai. Firenzében, a loggia dei Lenzi alatt látható germán nőt a németek éppenséggel Thusneldának szeretik tartani. Mint tipusok nem kevésbbé érdekesek a dákok, kiknek alakjaival Traianus diadalkapuját és forumát fölékesítette.

A sciták nem voltak barbárok!

.>>>Tovább hosszabban a „“BARBÁROK” ÉS “CIVILIZÁLTAK”” >>>

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .