A gyökök fogalma, meghatározásának kérdései, számomra és szerencsére egyre több embernek, ma már egyértelmű. Ezt nem most kell kitalálni, mert megtették mások, sokan. Cz-F -tól, Marácz Lászlóig. Nem sorolom fel.
Ahogy a mai magyar nyelvtannak, úgy a gyöknyelvnek is megvannak a szabályai, igaz ezek sokkal egyszerűbbek a magyart beszélő embernek, mint az előbbi. Ha gyökről beszélünk, akkor a legkevesebb, hogy a gyökre vonatkozó szabályokat és a szóhasználatát ismerjük. Nem kell ezekkel a szabályokkal egyetérteni, de akkor divatból, vagy bármilyen megközelítésből ne használjuk ezeket a fogalmakat. Amennyiben eltérünk a “gyök” fogalom feltalálóinak meghatározásaitól, mert megtehetjük, akkor azt jelezzük.
Elöljáróban, mindig a magyar nyelvről beszélek. Csak nagyon ritkán élek más nyelvekkel történő összehasonlítással, akkor is jobbára a kritikáimat fogalmazom meg. Nem szeretem az idegenszó-használatot, hiszen mindenre van magyar szavunk. Ha tehetem, kiemelem, de legalább használom, a nyelvünktől idegen, helyesírási, szerkezet alakokat.
A „K” és a „G” hangok.
A „K” hang és a “G” hang, hangpár, gyökhangpár és a zöngés zöngétlen hangpárok szóbokrába képeznek közös gyököket. (Ugyanis a “G” zöngétlen hang, párja a zöngés “K”.) Azt ellenben látni kell, hogy a “K” más hangokkal is egy hangpár bokorban szerepel, mint zárhang; “K”, “T”, “D” gyökhangokkal. Tehát az igaz, hogy a “K” és a “G” hang nem független, de látni kell az eltéréseket, és fejlődését is. Kicsit tovább merészkedve A “K” kemény hangzása torokhang ilyen értelembe rokona a”G” mellett a “H” is.
A “G” -vel történő váltásai:
g-vel: kajmó, gajmó; kajdász, gajdol; kalatyol, galatyol; kaliba, galiba; kondor, gondor; kukora, gugora; kácsér, gácsér; kánya (cserjefaj) gánya; kövecs, göbecs, stb.
A “H” váltás:
kankalék, hankalék; komp, homp; kompol, hompol; korhol, horhol; kuka, huka; kuny, huny; kurjogat, hurogat; kutyolló, hutyollú, stb.;
c) egyéb váltások:
- cs-vel és t-vel: ka, ke, kics. csa, cse;
- kába, csába; kámp, csámp; kopasz, csupasz;
- köp, töp; köpörödik, csöpörödik, töpörödik;
- kup, csup; kúsz, csúsz; kuvik, csuvik,stb.
A „K” hangról:
Hangutánzó gyök kezdőhang:
- kacs! kacsa, kácsér; kacz, kaczag, kaczaj; kaff, kaffog, kaffan, kaffant;
- kah, kahol, kahácsol; kaj, kajált, kajabál; kajdász, kajdacs;
- kak, kakas, kakuk; kák, kákog, kákogás; kalapa, kalapál, kalapács;
- ká! k, kánya;
- kar! v. kér! kanál, karicsál, karapol, karattyol, károg, kárát, kárakatona, káromkodik;
- kat, katangol, katakol, kattog; katy, katyat, katyfol;
- keh, kehöl, kehes, kehécsel;
- kel, kelep, kelepel;
- kerr! kerra, kerreg, kericzél, kerep, kerepel;
- kety, ketyeg;
- kia, kiált, kiabál;
- kiki! kikiri, kikirikol; kirr, kirrog, kirrant; koák, koákol;
- kob, koborcz, koborczol; kosz, koczog, koczczan, kocczant, koczint, koczódik;
- kod, kodács, kodácsol, kodkodácsol;
- koh, koha, kohol;
- kók, kókál, kókonya;
- kol, kolomp, kolompol, koltant, koltog;
- kon, kong, kongat, kondúl, kondít;
- kop, kopog, koppan, koppant;
- kor, korog, korty, kortyog, kornyikál;
- kosz (csosz) koszog, (csoszog);
- kot, kotog, kotákol, kotlik, kótis; koty, kotyog, kottyan, kotyvál, kotyfol; köh, köhög, köhécsel;
- köp, köpdös, köpköd; kösz, (lat. cos) köszörű;
- krák, krákog;
- ku, kuasz, kutya, kuszi, kuvik;
- kuku, kukucs, kukucsál, kukuri, kukorikol; kur, kurhéja, kurjant, kurrogat, kuruttyol
1.-Körrel kapcsolatos: Kerekséget formáló gyök kezdőhaja, (görbe, vagy tekervényes mozgások).
- kacs, kacska, kacskaringó, kacsiba, kacsint;
- kacz, kacza, kaczor;
- kaj, kajcs, kajcsos, kajács, kajmó, kajla;
- kal, kalács, kalinkó, kalantyú, kalimpál, kalisztál, kalézol, kalandoz, kalandor;
- kam, kamó, kampó;
- kám, kámpics, kámpicsorodik;
- kan, kancs, kancsal, kankalék;
- kany, kanya, kanyar, kanyarodik;
- kasz, kasza, kaszimba, kaszimbál, kaszás (görbe) lábu;
- kav, kavar; kel, kelekóla, kelentyű;
- kil, kilincs; kony, konya, konyít, konyúl;
- kób, kóbor, kóborol; kód, kódor, kódorog;
- kov kóv, kovályog v. kóvályog;
- kön köny, köntöl, könyök;
- kum kun, kumik, kunik;
- kuny, kunya, kunyhó.
2.-Kőrrel kapcsolatos: Gömbölyü alakra, vagy kerekben forgó mozgásra jellemző gyökök kezdőhangja
- kad, kada, kád;
- kar, karaj, karika, karima, karám;
- kas, kasornya; keb, kebel;
- ker, kerít, kerül, kerge, kerget, kergeteg;
- kér, kéreg; kob, kobak;
- kom, komp, (felhányt földkupacz) kompol, kompoty, komló;
- kon, kondor, konty; kop, koponya, kopoltyú, kopolya;
- kor, korcz, korczolat, korlát, korong; kór, kórász; köb, köböl;
- köcs, köcsög;
- köl, köldök, kölődör;
- köny, könyű, könyv;
- köp, (göb) köpcz, köpczös;
- kör, körny, környék;
- kuk, kukó, kukojsza;
- kuk, (gug) kukora, kukori, kukorodik, kukrejt;
- kul, kulacs, kulak;
- kum, kumak, kamasz;
- kup, kupa, kupak, kupalag;
- kur (gur) kartala.
Érzelmet keltő gyökök kezdőhangja
Az isteni egyedi hangokkal képzett gyökök
- ke ki, kecs, kics;
- ké, kéj;
- kecs, kecsegtet, kecses;
- ked, kedv, kedves, kedvez;
- kegy, kegyel, kegyelem, kegyelet, kegyes;
- kel, kell, (tetszik) kellem, kellemes;
- kém, kémél, kémélet;
- kény, kényes, kényelem, kényez;
- kér, kérkedik, kérkedékeny;
- kin kén, kincs, régiesen, kéncs, kínál v. kénál;
- kiv, kiván, kivánat;
- kösz, köszön, köszönt;
„Melyekről megjegyzendő, hogy mindnyájokban vékony önhangzó (egyedi hang, hivatalosan magánhangzó), legfölebb éles i uralkodik.”
KR hangpárral képzett gyökök
Éleset, metszőt, szúrósat jelentenek.
- kar, karcz, karczol,
- karm, karmol, karamzsol, karó, kardács, kárt, kártol,
- kard; kor, korhol, korcsolya, korbál, kornicz, korsin;
- kör, köröm, körmöl, körömzsöl. A horzsolás hangutánzása.
Előhang
- kancza =anycza, anyaló,
- káprázik =ábrázik,
- kákombákom =ákombákom,
- kém =ém, mert émett =vigilans, émetten, vigilando, a kém is vigyázó;
- ként máskép: ént, pl. vérént való atyafi;
- kék = gég = ég (színű)[1]
A „K” ká, kö hang továbbá a mai nyelvtanban: Fonéma, önálló morféma, toldalék, képző, névképző, helynévképző a többes szám képzője.
Karatu ugariti isten. Az ugariti[2] irodalom mesebeli[3] írásaiban, hősként jelenik meg. Ilu isten fia vagy leszármazottja. Karatu a Datanu (dtn) közösség, akik az Ugaritiak őse időszámítás előtt 6-7 ezer körül, uralkodója. Ugarit régészeti lelőhelyén több nagy településréteg található. A feltárt legidősebb réteg az i.e. 7. évezredbéli, már megjelenik a kőépítkezés.
Leletek bizonyítják, hogy az ie.5-4 ezerig már megjelenik a kereskedelem, Mezopotámia, Egyiptom, és véleményem szerint a kárpát-medence között. Érdekessége ennek a kornak, hogy a települést a Kárpát-medencébe szokásos földsánccal vették körül. Az i. e. 4. évezred legelején kezdődik a III. periódus, amely a kőrézkor és a bronzkor átmenetének időszaka. Az ókori Szíria más kereskedőállamaihoz hasonló magas kultúrát hozott létre. Egészen i. e. 2200 körüli időig folyamatosan lakott, majd két évszázad lakatlan szakasz következik. Az i.e. 3. évezredig nem található a sémi népek nyoma. Ebben az időszakban jelentős népességcsere ment végbe a területen. Az elnéptelenedést követően a „nyakperecesek népe” tűnik fel i. e. 3000 körül. Velük kezdődik a II. periódus. Érdekes egybeesés a Kárpátmedencébe feltárt nyakpereces kultúra. Az i. e. 2. évezredben, a mai szíriai térségben, a Hettita Birodalom lett Ugarit szomszédja. A hettiták irányították a mai Szíria területét. Az ó-hettiták után a Hurrik vették át, a térség irányítását. A rendszeresen bekövetkező északi és keleti támadások egyiptomi szövetségkötésre kényszerítették az ugariti uralkodókat. Ebben az időszakban, az egyiptomi hatás, erős a városban. Az eddig ismert első egyiptomi származású lelet egy I. Szenuszert korából való gyöngy. Ettől kezdve a középbirodalmi fáraók, faragványai és szobrai jelennek meg. Az ugariti fellegvár Baál-temploma is ekkortájt épült. Ugaritban Baál imádat volt, talán ekkortájt keletkeztek a Balkán, (Bál-kán), a Balaton, a Bálványos, elnevezések a Kárpátmedencében.
Jelentős az ugariti írás.
Az ugariti ábécé egy ékírásra (rovásra) épülő bővített abugida= ABC írásrendszer, amely 31 hangból áll és azt mondják, átmenetet képez a szótagírás és a betűírás között. A szótagokból legtöbbször csak a mássalhangzókat (gyökhangokat) és a kettőshangzókat írták le, alapvetően írott formában, csak az ”a” = alfa magánhangzó létezett.
KARATU az isten KaRaTu= qrt> krt. Ugyanígy UGARIT= qrt> krt ami a KeReT, vagy KeRT.
K
Jelentése:
Kő
Kert, Keret, Karát
Kiejtve: Kö vagy Ká
A Székely magyar rovás jele:
A „K” gyökhang magyar kiejtéssel, Ká vagy Kö. A Ká mély, a Kö magas hangrendű gyök. A „K” gyökhang rovás elnevezése eK. Az „eK” magas hangrendű a régi magyar beszédben a szó végén az összetartozást (többes számot) jelenítette meg. Talán helyesebb lett volna az öK elnevezéssel illetni. Ilyenek: nek[4], ezek> ezök, jelek> jölök, cserepek> csöröpök, emberek> ömbörök, vésetek> vésötök, tükröknek> tökröknök.[5]
A “K” hang magában hordozza a k> kő (kemény)> kör, k> kar> akar> akarat, k> kar> karol> átkarol, a k> ker> kerül> kerület, a kemény-kör, fogalomkőrét. Megjeleníti a k> ker> kert, keret képét.
A kifejező rováshangjai a krt.= kert, keret, körte, kart> karat[6]> KARATU
Kéthangú gyökei:
aK[7], Ka, áK, Ká, eK, Ke, éK, Ké, iK, Ki, íK, Kí, oK, Ko, óK, Kó, öK, Kö, őK, Kő, uK, Ku, úK, Kú, üK, Kü, űK, Kű.
Háromhangú gyökök:
[1] A példák a CF szótárból valók.
[2] Ugarit, Szíriai település. Az ókorban, ugariti városkirályság, majd az ugariti királyság központja Nyugat-Szíriában. A város földrajzi helye egészen 1928-ig ismeretlen volt, annak ellenére, hogy egyiptomi forrásokban sok utalás maradt fenn róla. (Wikipédia)
[3] Mitológiai enciklopédia I. kötet, 508. oldal. KARATU címszó alatt.
[4] Itt a nak, nek, nem a birtokos eset ragja. A birtokos eset, a magyar nyelvben nem ilyen, olvasd a gyökszótárban, „Gyökösszetétel” címszó alatt. Nem valakinek a valamije, hanem az egésznek egy része!
[5] A magyar rováskutatás ismer még egy „K” rovás jelet. Ezt „aK” formában említik.
[6] karat> aKarat> karát
[7] Mélyhangú rovás „K” az „aK”.
