Ebéd az öregnél

Címszó: Teremtés

népének teremtése">A mag népének teremtése

Ebéd az öregnél:

Gyerekként, az étkezéseknek ceremóniája vót, ilyenkor Öregapám mesét a Magyarokrú, az Öregistenrű.

Úgy monta, hogy az öregistennek sok fia vót. Először tizenhárom, aztán nem teccett neki ez a szám, hát sikerűt, még tizenegy, így aztán huszonnégy gyereke lett. Sokan vótak, így má, alig fértek el a hetedik mennyországba. Azt szokta mondani, hogy amikor az Öregisten fiai legyüttek a hetedik mennyországbú a fődre, akkor azok heten vótak, itt a fődön meg nem vótak emberek. Gondúták, hát itt is maradnak, mer eférnek. Mivel az isten fiai nem járnak magukba, ezér velük vót az asszony is. Mer az istenfia se ember egyedű, csak félisten, az asszonya, mán más, ketten az egy egész. Így vót ez akkor is, ezér monták, hogy isten kezet, meg lábot adott nekönk, mégse úgy beszétűk, hogy a kétkezemme megfogom, hanem, „foggmá meg, azza a mocskos kezedde!” Sose monták, hogy kettő van belüle, ha az egyik hiányzott, akkor is csak úgy monták, hogy fékezű, meg hogy fészemű, azt, hogy féleszű csak kitanáták utánna mások, ez abbú is láccik, hogy azt nem is lehet úgy mondani, ahogyan kő, hogy hallana a féeszű. Mive kettő vót mindbű, ami egy, ezér mindennek vót két fele, az egyik, az egyik ódalon, a másik, a másik ódalon. Így lett jobb ódal meg bal ódal. Aztán ezeknek az isteneknek így lett a neve bal, az asszonyé meg, aki a másik fele vót tüle jobbra a lett a jobb, az lett a jobbanya, vagy másként a jobbasszony. Eleinte csak úgy monták, hogy bal az egyik isten ana a másikfele.

Csak e ne haggyam öregapámat, azt beszéte, Egy kattintás ide a folytatáshoz….

rezignáció

.

Címszó: Rezignáció

.

rezignáció = belenyugvás

rezignáció= reménytelenség

Rezignáció, lehet egy személy, kisebb csopor, közösség, nép, nemzet, faj, közösségi belenyugvása az elkerülhetetlenbe, a reménytelenségbe.

Magyar Katolikus Lexikon > R > rezignáció

rezignáció (lat. resignatio): 1. a középkor jogi nyelvében hivatalról vagy tulajdonról való →lemondás. – 2. a lelki életben a tárgyaktól és személyektől való elszakadást, önmegtagadást, önfegyelmezést, önfeláldozást magában foglaló lemondás. Átmeneti állapot a pozitív tartalmú →közömbösséghez, a →lelki szegénységhez az Isten akaratával való megegyzéshez vezető úton. – 3. A 20 sz. köznyelvben többnyire negatív jelentésű: →kétségbeesés, az akarat apatikus-fatalista tétlensége, ami valójában érzelmi reakció vélt vagy valódi kiúttalanságra. Különböző erősségű lehet. Okai: depresszív adottság, külső kényszer, csalódás. Gyógyszere a segítőkész környezet, a bizalomteljes imádság, a →remény. **

nép

Címszó: nép

A nép az emberi csoportok azon része, ami a többi csoporttól az emberre, a csoportra jellemző egységes tulajdonságok alapján jól elkülöníthető. Az elkülönülés lehet, az emberré válás útja, az ember származása, a beszélt nyelve, nyelvjárása, eltérő magatartásforma, jellemző szokás, erkölcs, műveltség, szerint összetartozó öröksége.

Az állam egyik konkrét alapító része a nép. Az állam létének a másik valóságos fele a terület. A nép és a terület összetartozása adja az állam alapját.

Állam nem létezhet nép nélkül, míg a nép létezik állam nélkül.

Attila

Címszó:Attila

AttilaMagyarul a mai nyelven.

Atilla -HUN nyelven

Atil – Kazár eredetű Ősmagyar név

Etele – Németül (Az ETELE>> Etelköz- Eredetileg Ősmagyar név. A németek vették a Hun- Magyar nyelvből)

Névnapok:

  • Attila, Atilla: január 7., október 5.
  • Etele: január 7. ,március 10., június 2., október 5.
  • Ete: augusztus 1., augusztus 17.

Attila

HunMagyar fejedelem neve.

Eredeti Ős – Magyar (Ősmagyar) név az őshaza Etelköz egy határ folyójának a neve a besenyők szomszédságában.

A folyó neve Atil, később ebből lett az Etele > Etelköz. A Hunok elhozták Így lett a Vezér Atilla neve.

Ő a nagy folyó, ami válogatás nélkül, mindent elmos, ami az útjába kerül.

Az emberek támasza. Életfeladatában megjelenik környezetének a segítése és támogatása. Mindig lehet rá számítani. Szorgalmas és kitartó azokban a helyzetekben, ahol céljai vannak. Szívósan küzd az anyagi sikerekért, de sokszor rugalmatlan és makacs. Habzsolja az életet. Igazán egy olyan hivatásban tud kiteljesedni, ahol megfelelő feladatokat és felelősséget kap. Gyakran idősebbnek hat a koránál, mert mindent komolyan vesz. Tehetsége a munkában jelenik meg igazán. Ha nem talál megfelelő célokat, elbizonytalanodik, és befelé fordulóvá válhat. Állandó függésben van az anyagi lehetőségektől. Ha sikertelen, akkor túlságosan merev és mogorva lehet. Amivel mindig meg kell küzdenie, az a birtoklás és a magány.

A sok Germán utód, és utódnév miatt később a név el németesedett.

szakrális

Címszó: szakrális

Jelentése: természetfeletti

A természetfeletti azaz a szakrális nem természetes, bár a természetfeletti dolgokban hívők jó dolognak tartják.
A természetfeletti a természeten túli képesség,amely lehet: dolog, lény, származás,hely,erő,tér,jelenség,világ, stb…

A szakrális kifejezést gyakran előfordul a magyarság a kárpátmedence természetfeletti igzolásaként.

– A Kárpát-medencében szakrális erők működnek. A Kárpát-medence – a világ kicsiben.
és a nép, amely itt élt és itt él a mai napig, a magyar – mag – a mag, a teljességet képviseli.
A Kárpáti magyar haza koronás haza. őrők királyság.
– A Főldről tudni kell, hogy él. és mint élő szervezet, rendelkezik energiaközpontokkal. A legfontosabb energiakőzpontja a szív-csakrája, melynek helye a Pilis, még pontosabban Dobogókő. A neve sem véletlen. (megj.: A Nasa kiadásaban megjelent Gaia elmélet című munka azt írja, hogy főldünk élőlény, amelynek a szív-csakrája a Kárpát-medencében van.)