Szeptember 11.

The Secret behind the number 11

A titok a 11 szám mögött

 

Pretty Chilling – read to the bottom.  Try it out.  

Félelmetes – olvasd végig és probáld ki.

If you are a sceptical person – still read on as it’s actually very interesting!!

Ha nem hiszel a véletlenekben – akkor is olvasd végig, nagyon érdekes.

This is actually really freaky!! (Mainly the end part, but read it all first)

Tényleg nagyon érdekes ( Főleg a vége, de elöszőr olvasd el az egésszet)
1) New York City has 11 letters

1) New York City 11 betűből áll.
2) Afghanistan has 11 letters.

2) Afganistan 11 betűből áll.
3) Ramsin Yuseb has 11 letters.  (The terrorist who threatened to destroy the Twin Towers in 1993)

3) Ramsin Yuseb 11 betűből áll. ( A terrorista aki 1993-ban megfenyegette az amikat, hogy elfogja pusztitani a Twin Tower épűletet.)
4) George W Bush has 11 letters.

4) George W Bush neve 11 betűből áll. 

  

This could be a mere coincidence, but this gets interesting:

Eddig lehetséges teljessen véletlen de kezd érdekes lenni:
1) New York is the 11th state.

1) New York a 11.-ik tartomány.
2) The first plane crashing against the Twin Towers was flight number 11.

2) Az első repűlő amelyik belement az épűletbe, 11 volt a repűlési száma
3) Flight 11 was carrying 92 passengers. 9 + 2 = 11

3) Ez a repűlő 92 utast vitt. 9 + 2 = 11
4) Flight 77 which also hit Twin Towers, was carrying 65 passengers. 6 + 5 = 11

4( A 77 repűlési számú gép amelyik szintén bele repűlt az épűletbe 65 utast vitt. 6 + 5 = 11.
5) The tragedy was on September 11, or 9/11 as it is now known.  9 + 1+ 1 =11

5) A tragédia Szeptember 11, azaz 9/11 ahogy mindenki emlegeti. 9+1+1=11
6) The date is equal to the US emergency services telephone number 911.

6) Ez a dátum hasonló mint az Amerikai segélyszolgálat telefon száma. 911

 

Sheer coincidence..?

Teljessen véletlen..?

 

Read on and make up your own mind:

Olvasd tovább és döntsd el magad:
1) The total number of victims inside all the hi-jacked planes was 254.  

2 + 5 + 4 = 11

1) Az áldozatok száma az elrabolt repűlőkön 254.

2) September 11 is day number 254 of the calendar year.

2) Szeptember 11 az év 254.-ik napja. 2+5+4=11.  

3) The Madrid  bombing took place on 3/11/2004.   3 + 1 + 1 + 2 + 4 = 11.

3) A Madridi robbantás 3/11/2004 történt. 3+1+1+2+4=11.
4) The tragedy of Madrid happened 911 days after the Twin Towers incident.

4) A Madridi tragédia 911 nappal később történt , mint a Twin Tower épület támadása.
Now this is where things get totally eerie:  

Most jön az a rész ahhol kezd hátborzongató lenni a dolog:

 

The most recognized symbol for the US, after the Stars & Stripes, is the Eagle. The following verse is taken from the Koran, the Islamic holy book:

A legismertebb szimból Amerikának a Stars & Stripes ( Csillagok és Csikok), a Sas. A következő idézet a Koránban található, az Izlámok vallási könyvében:

„For it is written that a son of Arabia would awaken a fearsome Eagle. The wrath of the Eagle would be felt throughout the lands of Allah while some of the people trembled in despair still more rejoiced: for the wrath of the Eagle cleansed the lands of Allah and there was peace.”  

„Ez meg van irva, Arabia fia felfogja ébreszteni a félelmetes Sast. A Sas mérge végig fog söpörni Allah földjén, amig páran kétségbe esnek, addig több és több embert boldoggá tesz:a Sas merge megtisztitja Allah földjét és béke lesz.”
That verse is number 9.11 of the Koran.
Ez az idézet a Korán 9.11 könyve.

 

Unconvinced about all of this still ..?  

 Még mindig kételkedsz..?

 

 

Try this and see how you feel afterwards, it made my hair stand on end:  

Próbáld ki ami most jön és nézd meg , hogy érzel utána, a hajam égnek állt:

Please do the following:

Csináld a következőket:
1. Highlight the Q33 NY. This is the flight number of the first plane to hit one of the Twin Towers.

1. Jelöld be a Q33 NY. Ez volt az első gép száma amelyik neki repűlt az épűletnek.
2. Change the font size to 48.

2. Cseréld meg a betű méretét 48.-ra
3. Change the actual font to the WINGDINGS……………………

3. Cseréld ki a betű tipusát WINDINGS-re
   

What do you think now???? 

Most mit gondolsz????
Send this to as many people as you know and in 11 minutes you will get a nice surprise, if you don’t you will get the shock of your life in 11 min.

 

Ami  most jön abban nem hiszek, de azért ide irom, hogy teljes legyen a forditás.

Küld el ezt a levelet annyi embernek amennyit ismersz, és 11 perc múlva, kellemes meglepetésben lesz részed, ha nem teszed, borzalmas megrázkódtatás fog érni 11 perc múlva.

Jövevényszó és idegen szó

A MAGYARSÁG MÁS NÉPEKKEL VALÓ
ÉRINTKEZÉSÉNEK NYOMAI SZÓKÉSZLETÜNKBEN.
JÖVEVÉNYSZÓ ÉS IDEGEN SZÓ

 

          Az egy nép életében bekövetkező változások az általa beszélt nyelv szókincsében tükröződnek a legközvetlenebbül. Az ősi finnugor alapszókincs mai szókészletünk nagyságához viszonyítva elenyésző.

          A magyarság a honfoglalás előtt török népekkel érintkezett. Ez az érintkezés számára gazdasági, társadalmi és művelődési hatást, sőt műveltségváltást jelentett.

          E műveltségváltást jelzik az átvett szavak is, pl. az állattartásból: ökör, tyúk, túró, sajt, karám, kantár; a vadon élő állatok neveiből: oroszlán, béka, turul; a földművelésből: búza, csalán, alma, szőlő, eke; a lakóhely és berendezés szavaiból: sátor, kapu, kút, ács, gyárt; az öltözködéssel kapcsolatban: gyöngy, gyűrű, valamint a társadalmi és szellemi tevékenységgel kapcsolatban: törvény, betű, szám, tolmács stb. Török eredetű testrész-nevek, tulajdonságokat jelző szavak pl. nyak, öreg, bátor stb., de természeti nevek is, pl. tenger, homok, nyár stb.

          A magyarság szlávokat a honfoglalás előtti időktől szinte napjainkig érintkezik. Szláv kölcsönszavaink száma – ennek megfelelően – néhány ezerre rúg. Például: pap, karácsony; szerda, csütörtök, péntek, szombat; király, nádorispán, megye, pénz; barázda, mezsgye, rozs, gabona, bab, paprika, kapál, kasza, málna, cseresznye, jászol; galamb, bolha; udvar, konyha; asztal, ebéd, vacsora, kolbász; ruha, takács, kovács, vödör, munka; német; szabad; drága stb.

          Viszonylag korai német átvétel a polgár, püspök, herceg, hiszen maguk a fogalmak jelzik a korai kapcsolatokat. A középkori városok kézműiparának és kereskedelmi életének összefüggésében kerülnek át német szavak a magyarba egészen a múlt századig, pl. kalmár, hóhér, pék, suszter, drót, zsindely. A főúri társaság nyelvhasználatából következnek a kastély, torony, erkély, herceg, gróf, tánc, biliárd, frakk, gyémánt szavak. Az étkezés kölcsönszavai pl. koszt, cukor, nokedli, pucol. A katonai nyelvhasználat is átvett szavakat pl. páncél, pisztoly, zsákmány, zsold, ostrom, zsandár. Kultúrnövényzettel kapcsolatosan meghonosodott szavak pl. krumpli, spenót, ribizli.

          Nyelvünk latin jövevényszavai elsősorban a középkori latinból valók, pl. musica (muzsika), sors (sors), ostia (ostya), scola (iskola), petrosilium (petrezselyem) citrum (cirom). Legtöbb latin jövevényszavunk egyházi körben honos, így: templom, oltár, orgona, próféta, mártír, prédikál, legenda, paradicsom stb. Mellettük elég jelentős az iskolai életben használt efféle szavak csoportja, mint pl. professzor, tábla, tinta, kréta, ceruza, vakáció, diktál, stb. Tudományos műszóként kerültek át a magyarba növénynevek (akác, cédrus, pálma, ibolya stb.), állatnevek (elefánt, vipera, páva stb.). Külön jelentősége van az orvosi latin közérthető jövevényszavainak, pl. patika, pirula, diéta, kúra stb. Nyelvünkben latin eredetűek a hónapnevek, pl. január (vö. latin januarius – Janus ‘kétarcú isten’, majd janua ‘ajtó’ – e szó utal az év nyitó hónapjára). Csaknem változatlanul vettük át őket – legfeljebb az -us-t elhagyva, pl. január, február -, illetve kiejtésben magyarítva (latin ‘-usz’ magyar ‘-us’), pl. július.

          A kora középkori kapcsolatokból került nyelvünkbe a franciából a lakatm kilincs, szekrény szó, míg a XVIII-XIX. Században német közvetítéssel számos francia eredetű nemzetközi műveltségszó, pl. limonádé, rezsó, lavór stb.

          Az olasz jövevényszavak száma nem túl nagy, de viszonylag sok érintkezési körre utal, pl. a katonai életre (pajzs, pálya stb.), a színházi, zenei világra (tréfa, opera, cselló), kereskedelmi körökre (piac, kandalló, bárka), déligyümölcs-nevek, pl. narancs, mazsola stb. Ételnevek: torta, spagetti, makaróni. Német közvetítéssel került nyelvünkbe az olasz eredetű piskóta, primadonna, eszpresszó stb.

          Az emberi művelődés történetének sajátos termékei a nemzetközi műveltségszavak. Egy részük az antik kultúrából indult el, s a technika fejlődésével járta be az utat korunkig. Más részük a modernebb kultúra terméke és elsősorban a tudomány körében hatottak, forrásuk a görög és a latin volt.

          A vándorszavak a régi kultúrákra való termékek megnevezései – ruházat, ételek, fegyverek, foglalkozásnevek, pl. köntös, selyem, paplan, paripa, bolt stb.

          Az úgynevezett modern nemzetközi szavak a felvilágosodás korától áramlanak a magyarba. Görög eredetűek, pl. technika, atom, baktérium, telefon, lexikon stb.; latin kiindulásúak, pl. motor, rádió, vitamin, luxus. Francia eredetű a hotel, szerviz, kabaré; német forrású a lóden, giccs; az angolból ered a meccs, futball, tenisz; az olasz kölcsönözte a lottó, rakéta, a spanyol a torreádor; az arab a trafik szót.

          A tükörszavak olyan szavak, amelyek az átvevő nyelv hangalakjával fejeznek ki kölcsönvett idegen tartalmat – mintegy szó szerint ,,lefordítva”. Pl. a világnézet szó szerinti megfeleltetése a német Weltanschauung-nak. A magyar sok nyelvből vett tükörszavakat, pl. a latinból anyag (metéria, vö. mater ‘anya’), egyetem (universitas, vö. unus ‘egy’) stb.

          Jövevényszó és idegen szó között nem mindig vonható pontos határ. Napjainkban is tanúi lehetünk idegen szavak jövevényszóvá válásának : hangzásuk még kissé idegenes, de beilleszkedtek a magyar nyelvtani rendszerbe, képzőket, jeleket, ragokat vehetnek fel. (pl. computer, sőt: komputer, komputeres, komputerizál stb.).

ABRAK

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

ABRAK

 fn. tt. abrak-ot. Általán a háziállatok, nevezetesen lónemüek hizlaló, erősitő eledele valamely gabonafajból; különösen kukoricza, árpa, leginkább pedig zab. A szénát, szalmát, lóherét nem mondják abraknak. A jó kocsis abrakon tartja lovát, a rosz pedig megiszsza az abrak árát. Szíjgyártó abraka (ostor). Ökör szántja az abrakot, s a ló eszi meg. Km. Legjobb ostor az abrak. Km. Éhes csikó abrakkal álmodik. Km. A vén ló is megröhögi az abrakot. Km. Somogyban az árpakása-féle étket is abraknak hívják. Pestinél jelent ételadagot, ételrészt. „Hogy mindenik szolgának megadná abrakát az kenyérből.” Aesopus élete, Pesti Gábortól.
Eredetét nyelvünkből elemezni nehéz. Hasonló hozzá a hellen bowscw, eszem, és bowma eledel. étek. Valószinűleg ebből elemezhető a szláv nyelvekben divatos obrok is. Egyébiránt azon alapnál fogva, hogy az abrak régebben általán, s mai divat szerint a lónemű állatoknak kitünően hasznos eledelt, étket jelent, vélemény gyanánt ide tehetjük, hogy talán az ebéd (evéd) szóval egy eredetű, s vékonyhangon = ebrek vagy ebrék. V. ö. EB, EBÉD.
*ABRAKATLAN
 (abrak-atlan) ösz. mn. tt. abrakatlan-t, tb. ~ok. A mi abrakot nem evett, a minek abrakot nem adtak; abrakkal nem tartott. Abrakatlan ló nem meszsze viszi a terhet. Igehatározólag is használtatik, az úl képző elhagyásával, mint minden atlan etlen képzőjű melléknév. Abrakatlan hagyott ló.
*ABRAKATLANUL
 (abrak-atlan-ul) ih. A nélkűl, hogy abrakot kapott vagy evett volna, abrak nélkűl.
*ABRAKBABÓ
 (abrak-babó) ösz. fn. A babók neme alá tartozó növényfaj, máskép lednek vagy vadlencse vagy bükkön. (Vicia sativa. L.)
*ABRAKCZIPÓ
 (abrak-czipó) ösz. fn. Fekete korpás lisztből készűlt, s abrakúl használtatni szokott kenyér. A székelyeknél = zabkenyér.
*ABRAKGYŰJTÉS
 (abrak-gyűjtés) ösz. fn. Szélesb értelemben vett abrak, vagyis zab és széna beszerzése a katonai lovak számára.
*ABRAKHÁLÓ
 (abrak-háló) ösz. fn. Németes kifejezés, magyarosan: abrakos tarisznya, melyet a ló fejére húznak, hogy egyék belőle.
*ABRAKKOSÁR
 (abrak-kosár) ösz. fn. Veszszőből vagy vékony faszalagokból font terebélyes alakú kosár, melyet a szekérrúd végére akasztanak, s a ki nem fogott lovakat etetik belőle. Alsó-nyitrai vidéken tótosan: opálka. Néhutt zablókosár.
*ABRAKMÉRTÉK
 (abrak-mérték) ösz. fn. 1) Abrakból azon határozott mennyiség, melyet egy-egy etetésre a lónak adni szoktak. 2) Ezen menynyiséget magában foglaló, vagy meghatározó edény.
*ABRAKMESTER
 (abrak-mester) ösz. fn. Udvari szolga vagy tiszt, ki az istálóslovakat abrakkal ellátja, s az abrakolásra felügyel.
*ARRAKOL
 (abrak-ol) áth. m. abrakol-t. A lovakat, illetőleg más állatokat abrakkal éteti. Regvel, délben, estve abrakolni a lovakat. Megrestűl a jó ló is, ha nem abrakolják. Km. Átv. ért. a lovat úgynevezett szíjgyártó abrakával, azaz ostorral veri, vagy akárkit erősen megver. Csak ne maradj veszteg, majd megabrakollak. Használtatik önhatólag is tárgyeset nélkül. Abrakoljunk, itassunk, aztán fogjunk.
*ABRAKOLÁS
 (abrak-ol-ás) fn. tt. abrakolás-t, tb. ~ok. A lónak vagy némely más állatnak abrakkal való etetése. Trombitaszóval, vagy száldobbal jelt adni az abrakolásra. Átv. tréfás ért. verés, ostorozás.
*ABRAKOLÓ
 (abrak-ol-ó) fn. tt. abrakoló-t, tb. ~k. 1) A ki abrakol. Abrakoló lovász, kocsis. 2) A miben az abrakot föladják. Abrakoló válú, kosár.
*ABRAKOS
 (abrak-os) nm. tt. abrakos-t vagy ~at, tb. ~ak. 1) Amit abrakkal etetni, tartani szoktak. Abrakos úri lovak. 2) Amiben az abrakot tartani, vagy etetéskor föladni szokták. Abrakos zsák, tarisznya, láda, válú, kosár.
*ABRAKPÉNZ
 (abrak-pénz) ösz. fn. Általán pénz, melyet abrakért adni szoktak; különösen a fuvaros által vitelbérbe kiszegődött abrakdíj.
*ABRAKROSTA
 (abrak-rosta) ösz. fn. Rosta, melyen az abrakadagot etetés előtt megtisztítják. Abrakrostát vinni az útra.
*ABRAKROZS
 (abrak-rozs) ösz. fn. Abrakúl használt, megetetni való rozs, különböztetésül a kenyérnek vagy pálinkafőzésre való rozstól.
*ABRAKSZUSZÉK
 (abrak-szuszék) ösz. fn. Szuszék vagy hombár, melyben az abraknak való gabonát, szemes jószágot tartják.
*ABRAKTORBA
 (abrak-torba) ösz. fn. Torba vagy ládaforma edény, melybe etetés végett az abrakot töltik. V. ö. TORBA.
*ABRAKVÁLU
 (abrak-válu) ösz. fn. Etető válu, melybe az abrakot töltik. Lovak, birkák abrakváluja.
*ABRAKZAB
 (abrak-zab) ösz. fn. A zabok neméhez tartozó növényfaj, melynek bugája virági lecsüggők, csészéji kétvirágúak, magvai simák. Van három virágu is. Abrakul használt közönséges zab (Avena sativa. L.)

Ablak

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

Ablak*

ABLAKADÓ
 (ablak-adó) ösz. fn. Az épületek azon megadóztatási díja, mely az azokon levő ablakok száma szerint vettetik ki.
*ABLAKATLAN
 (ablak-atlan) mn. tt. ablakatlan-t, tb. ~ok. A min ablak nincsen. Ablakatlam földalatti börtön. Határozókép am. ablak nélkül.
*ABLAKATLANÚL
 (ablak-atlan-úl) ih. Ablak nélkűl.
*ABLAKBÉL
 (ablak-bél) ösz. fn. Azon deszkalemezek, melyek az ablaknyilás négy oldalára mintegy béllés gyanánt alkalmaztatnak. Az ablakbél két függőleges oldalába eresztett vaspeczkeken forognak az ablakszárnyak.
*ABLAKCSA
 (ablak-csa) kics. fn. tt. ablakcsá-t. A maga nemében, vagy aránylag kisded ablak.
*ABLAKCSINÁLÓ
 (ablak-csináló) ösz. fn. l. ABLAKOS. fn.
*ABLAKDESZKA
 (ablak-deszka) ösz. fn. 1) Az ablakkönyöklőt takaró deszka. 2) Az ablak felső részére alkalmazott deszka, melyről a függönyök lógnak. 3) Deszka az ablaknyiláson kivűl, melyre virágcserepeket raknak.
*ABLAKELŐ
 (ablak-elő) ösz. fn. Ablak előtt lógó függöny.
*ABLAKERESZTÉK
 (ablak-ereszték) ösz. fn. Ablakosok nyelvén, azon háromszögű üvegdarab, melyet a kerek üvegfiókok közé csíptetnek.
*ABLAKERNYŐ
 (ablak-ernyő) ösz. fn. Általán ernyő gyanánt szolgáló készület, mely a fölösleges vagy kelletlen világosságot elzárja, nevezetesen: 1) Sűrű vászonszövetből való ablakközi függöny. 2) Deszkalemezekből szerkezett, ablakforma szárnyakra nyiló tábla. 3) A föntebbiekhez hasonló szerkezetű, s függőlegesen vagy hárántékosan fölhúzható, vagy leereszthető világossági ellenző az ablakon kivűl.
*ABLAKFA
 (ablak-fa) ösz. fn. Az ablaknyilás közepén végig nyúló, s alúlfelűl megerősített faállvány, mely a betett ablakszárnyakat öszvetartja. Se ki, se be, mint az ablakfa (Km).
*ABLAKFAL
 (ablak-fal) ösz. fn. A falnak azon része, mely két ablak között van.
*ABLAKFEJ
 (ablak-fej) ösz. fn. A fal azon része, mely az ablak felső részét befödi, s annak mintegy fejét képezi. Egyenes, íves ablakfej.
*ABLAKFÉL
 (ablak-fél) ösz. fn. Fából vagy kőből való, s az ablakfal oldalaiba eresztett gerenda, melyhez ablakbél ragasztatik. V. ö. AJTÓFÉL.
*ABLAKFÉLFA
 (ablak-fél-fa) ösz. fn. Fából való ablakfél. l. ABLAKFÉL.
*ABLAKFÉLKŐ
 (ablak-fél-kő) ösz. fn. Kőgerendából való ablakfél. l. ABLAKFÉL.
*ABLAKFIA
 (ablak-fia) ösz. fn. tt. ablakfiá-t tb. ablakfiai nincs szokásban hanem ablakfiak. Az ablaknak egyik fiók táblája, melyet különösen ide-oda lehet tolni, vagy kinyitni.
*ABLAKFIÓK
 (ablak-fiók) ösz. fn. 1) l. ABLAKFIA. 2) Az egész ablaktábla egy-egy külön rámába szorított része. Egy ablakfiókot betörni.
*ABLAKFOGANTÓ
 (ablak-fogantó) ösz. fn. Az ablakszárny talpába eresztett vas rudacska, melylyel a kinyitott ablakot megakasztják.
*ABLAKFORDÍTÓ
 (ablak-fordító) ösz. fn. Forgatható vas kalantyú, mely az ablakrámát az ablakfával öszvetartja.
*ABLAKFŐ
 l. ABLAKFEJ.
*ABLAKÍV
 (ablak-ív) ösz. fn. Ív-alakú boltozat az ablaknyilás fölött.
*ABLAKKALANTYÚ
 (ablak-kalantyú) ösz. fn. l. ABLAKFOGANTÓ. Ha a kalantyú két vége pörge alakú, huszárbajusz a neve.
*ABLAKKAPOCS
 (ablak-kapocs) ösz. fn. Az ablakráma talpába eresztett horgocska, melylyel a szél csapkodása ellen a kinyitott ablakszárny megerősíttetik.
*ABLAKKARIKA
 (ablak-karika) ösz. fn. Midőn az ablak üvegei nem négyszögü, hanem rendes többszögü vagy karikaforma alakúak, az ily ablakfiókok ablakkarikáknak neveztetnek.
*ABLAKKERESZT
 (ablak-kereszt) ösz. fn. Az ablaknyiláson keresztűl húzott rúdnemű fa, melynek rovatába az alsó szárnyak felső, viszont a felső szárnyak alsó részei csukódnak.
*ABLAKKERESZTFA
 l. ABLAKKERESZT.
*ABLAKKOSÁR
 (ablak-kosár) ösz. fn. 1) Kosárforma fonadék sodronyból vagy vesszőből, melyet kivűlről az ablakba illesztenek, hogy be ne lehessen nézni. 2) Vas vagy fa rácsozatból álló ilyforma készület, péld. a kolostorok, vagy fogházak ablakaiban.
*ABLAKKŐ
 (ablak-kő) ösz. fn. l. ABLAKFÉLKŐ.
*ABLAKKÖZFAL
 (ablak-köz-fal) ösz. fn. Az épület egymás után következő két ablakát elválasztó falrész.
*ABLAKLEPEL
 (ablak-lepel) ösz. fn. Lásd ABLAKELŐ.
*ABLAKLEVELEK
 (ablak-levelek) ösz. tb. fn. Páriz Pápainál am. ablakszárnyak. l. ABLAKSZÁRNY.
*ABLAKNYILÁS
 (ablak-nyilás) ösz. fn. Az épűlet falai között azon nyilás, melybe az ablakok behelyeztetnek.
*ABLAKÓLOM
 (ablak-ólom) ösz. fn. Az ablakok üvegfiókjait öszvefoglaló ólomvessző.
*ABLAKÓLOMCSÍPŐ
 (ablak-ólom-csípő) ösz. fn. Vasfogó-alakú eszköz, melyet az ablakólmok elmetszésére szokás használni.
*ABLAKÓLOMHÚZÓ
 (ablak-ólom-húzó) ösz. fn. Gyári műeszköz, mely által az ólomtömegből ablakokra való ólomszálakat nyújtanak.
*ABLAKÓN
 (ablak-ón), ösz. fn. l. ABLAKÓLOM.
*ABLAKOROM
 (ablak-orom) ösz. fn. Jelenti azon építészeti díszítményt, melyet az ablakok fölé, vagy egyenes vonalú pártázat vagy kerek ív vagy végre csúcsos háromszög alakban szokás alkalmazni.
*ABLAKOS
 (ablak-os) fn. tt. ablakos-t, tb. ~ok. Üvegesféle mesterember, ki az új ablakrámákat egészen új üvegtáblákkal fölszereli, illetőleg a törötteket kijavítja.
*ABLAKOS
 (ablak-os) mn. tt. ablakos-t vagy ~at, tb. ~ak. Ablakokkal ellátott, bíró, fölszerelt. Ablakos háztető, hintó.
*ABLAKOSSÁG
 (ablak-os-ság) fn. tt. ablakosság-ot. Ablakosmesterség, üvegesség. Ablakosságot tanulni.
*ABLAKOSZLOP
 (ablak-oszlop) ösz. fn. 1) Oszlopféle állvány, a nagyszerű ablakokban, a közönségesb ablakfa helyett. 2) Az ablakok között emelkedő keskenyebb közfal, mely mintegy oszlopot képez.
*ABLAKOZ
 (ablakoz) áth. m. ablakoz-tam, ~tál, ~ott. Az épületet ablakkal fölszereli. A fölépített házat ablakozni. Átv. ért. önhatólag véve mondatik szerelmesekről, kik ablakaikból egymást nézegetni, egymásnak integetni, jeleket adni stb szoktak. Óraszámra ablakozni valakivel.
*ABLAKOZÁS
 (ablak-oz-ás) fn. tt. ablakozás-t, t. ~ok. Cselekvés, midőn valaki bizonyos épületet vagy átv. ért. valakivel ablakoz. V. ö. ABLAKOZ.
*ABLAKOZAT
 (ablak-oz-at) fn. tt. ablakozat-ot. Az épületen levő ablakok öszvege, mint bizonyos alakú építészeti mű. Máskép ablakzat.
*ABLAKPÁNT
 (ablak-pánt) ösz. fn. Pánt, mely a ráma sarkait az ablakfélhez köti.
*ABLAKPÁRNA
 ösz. fn. l. ABLAKVÁNKOS.
*ABLAKPÉNZ
 ösz. fn. 1. ABLAKADÓ.
*ABLAKRÁCS
 (ablak-rács) ösz. fn. Az ablak elé, vagy a téli és nyári ablak közé helyezett rácsféle mű, mely rendesen vasrudakból áll. l. RÁCS.
*ABLAKRÁMA
 (ablak-ráma) ösz. fn. Foglalvány, vagy keret, mely az ablak üvegtábláit öszvetartja. V. ö. RÁMA.
*ABLAKREDŐNY
 (ablak-redőny) ösz. fn. Az ablak külső részén apró és keskeny deszkácskákból összeállított mű, leginkább a nyári nap melege feltartóztatása végett, melyet mind egészben kinyitni s betenni, mind annak deszkácskái között a világosságot beereszteni vagy együvé húzva kizárni lehet (Jalousie).
*ABLAKROSTÉLY
 l. ABLAKRÁCS.
*ABLAKSARK
 (ablak-sark) ösz. fn. 1) Az ablakszárnynak alsó szöglete. 2) Az ablakfélbe eresztett hengerded rudacska, mely az ablakszárnyon levő csőalakú kapocsba megy, s mely körül az ablakszárny forog.
*ABLAKSARKVAS
 l. ABLAKSARK 2).
*ABLAKSAROK
 ösz. fn. l. ABLAKSARK.
*ABLAKSZÁRNY
 (ablak-szárny) ösz. fn. Az ablaknak saját rámába foglalt része, melyet az úgynevezett ablaksarkon forgatva kinyitni és betenni lehet. Az egyik, az alsó ablakszárnyat kiakasztani. Felső ablakszárnyak.
*ABLAKSZERŰ
 (ablak-szerű) ösz. mn. Ablakhoz hasonló alakú, álablakféle. Ablakszerű rés, nyilás az épületen.
*ABLAKTÁBLA
 (ablak-tábla) ösz. fn. Sarkon forgó, táblaféle asztalosmű az ablakon kivűl vagy belűl, melylyel az ablaknyilást bezárják.
*ABLAKTÁBLASZÁRNY
 (ablak-tábla-szárny) ösz. fn. Két részből álló ablaktáblának egyik fele, mely saját sarkán forogva kinyítható vagy betehető.
*ABLAKTALP
 (ablak-talp) ösz. fn. A fal azon része, melyen az ablakmű alsó fele nyugszik, s melyre az ablakkönyöklőt, vagyis ablakdeszkát fektetik.
*ABLAKTOK
 (ablak-tok) ösz. fn. Általán az ablak egész rámázata, mely az ablaküvegeket magában foglalja.
*ABLAKÜVEG
 (ablaküveg) ösz. fn. Az ablak lényeges részét tevő üvegmű. Négyszögű, többszögű, kerekded ablaküveg.
*ABLAKVÁNKOS
 (ablak-vánkos) ösz. fn. Rákönyöklés végett az ablakdeszkára fektetett vánkos vagy párna.
*ABLAKVAS
 (ablak-vas) ösz. fn. Általán vasrudak, melyek rostélyzatot, rácsot, képeznek az ablak között, vagy ablak előtt; különösen melyeket az ablakólmok fölé párhuzamosan szoktak vonni.
*ABLAKVASALAT
 (ablak-vasalat) ösz. fn. Az ablakokra alkalmazott mindenféle vasmű, különösen a rámák szögleteit öszvetartó pántok, és sarkvasak.

ABLAK

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

ABLAK

 fn. tt. ablak-ot. 1) Az épületeken világosság és légnyerés végett alkalmazott nyilás, mely üveg vagy egyéb átlátszó, és kinyitható táblákkal van ellátva. Boltíves, négyszögű, hosszúkás, kerek, alacsony, magas, keskeny, széles, harántékos ablak. Szobaablak, padlásablak, templom-, torony-, börtönablak. Kinézni, bemászni az ablakon. Ablaknál varrni, olvasni, írni. Ablakon bejövő világosság, fris levegő, bűz, por. Vakablak, mely az ablakhoz csak alakra hasonló, de fényt nem bocsát be. 2) Azon táblanemű készület, mely ezen nyilást betölti, üveges, lantornás, papirosablak, deszkaablak. Egy tábláju, több fióku, két szárnyu ablak. Kinyitni, kiakasztani, betenni, megtisztítani, betörni az ablakot. Homályos, tiszta, befagyott ablak. Téli-ablak, átv. tréfás ért. szemüveg. Föltette a téli ablakot. Képes kifejezéssel, ami által valahová beláthatni, vagy ki- s bemehetni, p. Kinek Isten akarja, az ablakon is beveti. A szem a lélek ablaka. Ha ablakkal beéred, ne nyiss kaput szivednek. Km. Jelent nyilvános, szembeötlő helyet e közmondásban: Tudom nem teszi az ablakba, p. az ellene szóló levelet.
Származására nézve, ha gépileg csak ab gyököt vennők föl, ez a többi magyar szókkal nincs fogalmi, illetőleg családi rokonságban, azonban ha tekintetbe veszszük, hogy egyezik vele a szlovák-cseh oblok, és a fényes, csillagos eget jelentő obloha, melyek összetett szók az o és blok bloha elemekből, s ezekkel ismét rokon a blk, mely fényt, villámot jelent, továbbá, hogy ezekhez hasonlók a héber (balág), szankszkrit blász, hellen jlegw, jlogew, latin fulgeo melyek mind világosságot jelentenek, végre, hogy ezekkel tökéletesen összeüt a magyar világ, tájdivatosan velág, akkor épen nem hibázunk ha gyökül vil, vagy vel, vagy az önhangzó előtételével ivl vagy evl = avl = abl hangokat veszszük. Hogy az önhangzó előre is tétethetik, mutatják apró = porú, unszol vagy onszol = noszol, az árja (szanszkrit, görög, latin, persa stb.) da vagy dá gyök a magyarban ad vagy á