Hozzászólás Varga Géza cikkéhez

Az ide vonatkozó cikk ezen a linken érhető el.

Kedves Géza.

Nagy érdeklődéssel olvasom mindig az írásaidat. A könyved tankönyvként forgatom. Igaz nem mindig világos számomra minden, lennének kérdéseim, de én is úgy vagyok, hogy jobban lekötnek a nyelvelemzésekkel foglalkozó összefüggések. A magyar hieroglifák gondolatának kifejtése számomra már bizonyítást nyert a közzétett anyagaid alapján. Eleinte idegenkedve fogadtam, még a neve is elutasítónak tűnt. Hosszabb ismerkedés után jutottam el oda, hogy más nevet nem is lehet adni ezeknek a kép-jel sorozatoknak, melyek magyarul olvashatók. Nyelvi elemzéseimből tudom, hogy a hieroglifák szó és mondatjelek, más- más nyelveket “tájnyelvet” beszélők számára is érthető olvasatot adhatnak.

Szembe minden mai tudományos nézettel, a feltalált nyelvek család elméletével, nem értek egyet. A magam részéről én a nyelvek osztályozása közben egyszerűen megfeledkezem a nyelvcsaládosításról. Tehát számomra genetikus osztályozás nincs azt egy kitalált nyelvi osztályozásnak tartom, ezért a gondolkodásom energiáit nem kötöm le az ide tartozó fogalmak cáfolatával, a szóhasználatukkal.

A nyelveket két rend szerin vizsgálom ezek a tipológia osztályozás és a gyökrendszer.

A gyökrendszeren belül a Cz.F. féle megközelítés az alapja a gondolkodásomnak. Ezt több mai hasonlóan gondolkodó meglátásaival bővítem, azt sok esetben összefoglalom. Az alapgondolatom az, hogy az emberiség ősnyelve, a ma magyarnak hívott nyelv. Ebben a kérdésben nem változhat a véleményem, hiszen kellő bizonyítékkal alátámasztható. Amit nyelv fejlődésnek említettetek az nem más, mint az ősnyelv butítása.

Pár rövid gondolat a nyelvünk felépítéséről:

Hang, egyedi hang, gyökhang, gyök, gyökszó, szómondat, mondat, végtelen hosszúságú mondat.

Mivel a fenti cikked témája, már többször is felkeltette az érdeklődésemet, ezért most pár gondolattal reagálok.

Amennyiben a mai magyar nyelv betűivel, és szavaival vizsgáljuk az N betűnket, és ezt a vizsgálatot a magyar nyelvterületeken gyakori eN és Nö kiejtéssel elemezzük akkor belátható, hogy az N betű jelentése a nyelvünkben a NAGY szóval azonosítható. Belinkelem lejjebb egyik blogom, ahol ezt kifejtettem részletesen, konkrétan azért, hogy felhívjam rá az olvasó figyelmét a fent elemzéshez.

A kialakult jelek történetével, nem foglalkozom nem is ismerem őket, de a fenti elemzésemben szerepelnek az “N” kezdetű magyar szavak melyek a MAGASSÁG, FENSÉG, FENTSÉG, EMELTSÉG kezdetű vagy végű szavakat tartalmazzák. Ezek a szócsoportok, melyeket részletesen felsorolok, mind az említett gyökszóképre vonatkoznak.
Ezek a ma is bármilyen jellel, betűvel, magyarul olvasható, szavak szóképe összefügg a NAGY szavunk jelentésével.
Számomra ennél kézzel foghatóbb bizonyíték nem kell, ahhoz, hogy a fenti NAGY szó ősmagyar eredetét bizonyítsam.

Végezetül egy gondolat a félrevezető many szóra létezett a Kárpátmedencébe, urali nyelvterületről származó szó.

  • Ma már csak képző, a NAGY dolgok „főnevek” képzője:
    • alkot-mány, talál-mány, ragad-mány, eredmény, keres-mény, zsák-mány, tok-mány.
  • Több ige után:
    • ad-o-mány, hagy-o-mány, tud-o-mány, költ-e-mény, süt-e-mény, szerz-e-mény.

Ezt a hozzászólásom közzé teszem a blogomba, a cikked linkjével.