A rovásirás

A rovásírás írásiránya

.

(A rovásírás videó) (Rovásírás latinbetü online fordító) (A rovásírás iránya) ( Rovásírás Amerikában )

Sokszor felmerül például az a kérdés, hogy miért is érdekes az írásirány. Ezért érdemes ezt is végiggondolni.

Minden írástechnológiának vannak előnyei és hátrányai.

A tinta például elmaszatolódhat írás közben. Ezért (hogy a kezünkkel ne kelljen a tinta felett matatnunk) szokás balról jobbra írni, ha papírra írunk.

Hasonló eset van az ékírásnál is, ahol az agyag szintén tönkremehet, ha a kezünk hozzáér.

A rovásbotot a bal kezünkben tartjuk, amikor a jobb kézben lévő késsel rovunk. Így viszont csak a bot jobb végén kézenfekvő a rovás elkezdése. Ezért a rovástechnológiához a jobbról balra tartó sorvezetés illik.

Hasonló okok miatt mindegyik írástechnológia kialakítja a maga optimális írásirányát, hosszabb, vagy rövidebb idő alatt.

Ezért a tájékozatlanság (vagy tudatos hamisítás) jele, ha valaki a rovásboton kialakult írásirányhoz papíron is ragaszkodik.

A világ legrégebbi, a székely rovásírás jelei segítségével elolvasott, létező felirata a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor tagjain

tehenszoborszentgyorgyvolgy

Forrás: Virtus.hu

————————————————–

A ROVÁSÍRÁS SZABÁLYAI

Ebben a részben a rovásírásnak elsősorban a székely-magyar módjáról lesz szó, hisz ez az amelyik jobban publikált, és amelyik ma is jobban terjed. A bemutatott szabályoknál latin betűs írásmódot használok, hogy könnyebben- ill. vizuálisabban megérthető legyen.

Az írás iránya:

Mint már említettem; a jeleket leggyakrabban négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogva a jobb végén kezdték a rovást balra haladva, így ez a rovásírás iránya. A jelek irányultsága is ezt mutatja, mármint, hogy a rúnák (a bevésett jelek) balra néznek. (Azonban elfogadott a balról-jobbra irányuló írásmód is, viszont ekkor az eredeti rúnák tükörképeit kell kiírni, hogy az olvasási irány megállapítható legyen. Lásd a Példa mondatok között.)

A sor végén nem tértek vissza a következő oldalon az elejére, hanem átfordították botot és az új oldalt az előző sor végénél kezdték, így az új oldalon a jelek az előző oldalhoz képest lefelé állnak és visszafelé töltődnek fel. Ez a botforgatás a magyarázata sok ókori felirat kígyózó sorvezetésére is, ahol minden második sor, mintha a bot oldalai lennének a síkban kiterítve.

Jelkihagyás, hangugratás:

1. Alapvető szabály, hogy a mássalhangzók kiejtésének megkönnyítésére egy “e” hangot illesztünk eléjük (pl.: eB, eC, eD stb.), ezzel viszont egy mondatban az “e” magánhangzók jelölésének legtöbbje is feleslegessé válik, tehát elhagyható. Pl.: GY = eGY, NKD = NeKeD, ISTN = ISTeN.

2. A magyar nyelv hangzóilleszkedésének törvényére támaszkodva, elég a szó egyik szótagjában lévő magánhangzót jelölni (ha ez az “e” akkor ez sem szükséges), amely jelzi a szó hangrendjét és könnyen kitalálhatóvá teszi a kihagyott betűket. Pl.: JÁNS = JÁNoS . Az elhagyás az értelmezést nem zavarhatja! Leggyakrabban az első szótag magánhangzójával megegyező magánhangzók esnek ki, pl.: KOMNDR = KOMoNDoR.

3. Jelkihagyás esetén a hangrendszakadást okozó magánhangzót mindig jelölni kell, pl.: TKRÍT = TaKaRÍT.

4. A szó végi magánhangzót mindig ki kell írni, pl.: GYRMKE = GYeRMeKE.

5. Ha két magánhangzó van egymás mellett, akkor mind a kettőt jelölni kell pl.: GYRMKIEN = GYeRMeKIEN, kivéve ha a magánhangzót a mássalhangzó egyértelműen jelöli, pl.: FÉRFIK = FÉRFIaK.

Az előzőekben tárgyalt szabályok – ha megnézzük – mind a magánhangzókra vonatkoznak. A rovásírás erősen mássalhangzós írás, de bizonyos esetekben él a mássalhangzók kihagyásával is. Most nézzük ezeket:

6. A mássalhangzók közül a “sziszegőket” (sz, zs, cs, s) és a hangsúlyosakat mindenképpen jelezni kell, de a torlódó mássalhangzók közül a nem hangsúlyosakat (pl.: d, h, l, t, v) el lehet hagyni, pl.: BOGSZNY – BOldoGaSZoNY. Az elhagyás természetesen az értelmezést nem zavarhatja!

7. A kettős mássalhangzót a rovásírás nem jelöli, mivel a két mássalhangzó közé magánhangzót kéne olvasni, kivéve a “-tt” esetén pl.: ADTT = ADoTT.

8. A szó eleji “h” elhagyható pl.: OGY = hOGY. Az erősen kihagyásos rovásírásnál a nem hangsúlyos kezdőhangok is elhagyhatók, amennyiben az az értelmezést nem zavarja, pl.: AGY – nAGY . (Ez utóbbi viszonylag ritkán fordul elő.)

9. Jelmegtakarítás céljából alkalmazható a fonetikus írásmód is, pl.: ÖCZ = ÖCáZ = ötszáz (csak egy “c” a 7. szabály miatt!), AGYN = AGYoN = adjon . (Ez a legritkábban használt jelkihagyás, mivel így a szöveg igen nehezen olvasható.)

Ligatúra (jelkötés, jel összevonás):

10. Amikor egy botra, vagy kőlapra jeleket róttak, sokszor előfordult, hogy a szó már nem fért ki, ezért vagy át kellett volna fordítani a botot egy másik oldalára a szó közepén, vagy a kőlapnál egy másik lapon befejezni. Ezért találták ki az ún. ligatúrákat – jel összevonásokat. Ez nem jelent mást, mint hogy a szomszédos betűket egyszerűen egyetlen rúnává írták össze úgy, hogy közös rovásaik egymásba tolódtak. Így – szélsőséges helyzetben – akár egész szavakat is egyetlen rúnává lehet összeírni.
Természetesen a ligatúrák használata közben is használhatók a jelkihagyások, ezért az ilyen módszerrel írt szavak és mondatok értelmezése nagy gyakorlatot kíván.

Egy pár alkalmazható ligatúra

Egyéb szabályok:

11. A szavak közé helymegtakarítás miatt pontot szoktunk tenni.

12. A sor végi szó elválasztása bárhol történhet. (De azért ajánlott a modern helyesírási szabályzat szerinti elválasztás.)

13. Nincsenek külön nagy- és kis betűk, de néha a tulajdonnevek első betűi vagy kicsit nagyobbak, vagy vastagabbak, mint a többi jel.

14. A “k” és “s” rúnáknak az “eK” és “eS” hangzású jeleiken kívül létezik egy mélyhangrendű jele is, amelyet mélyhangrendű magánhangzók után használunk. Ilyenkor a kiejtésük “aK” és “aS”. (Lásd a Rovás ABC oldalon.) Pl.: JKB = JaKaB, MÁTYS = MÁTYáS.

Konklúzió:

Az említett szabályok elsősorban régi szövegek olvasásakor lehetnek segítségünkre, a mai gyakorlatban ritkán szoktuk mind a jelkihagyásokat, mind a ligatúrákat alkalmazni. Ha valaki elsajátította a rovás ábécé rúnáinak jelentését, kis beleéléssel és gyakorlattal bármilyen székely-magyar rovásírással készült szöveget képes elolvasni, függetlenül attól, hogy a szöveg esetleg jelkihagyással, vagy ligatúrával készült.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: navigáció, keresés

A magyar rovásírás vagy székely-magyar rovásírás az alfabetikus elvekre épülő írásrendszerek egyike, amelyet a magyarok használtak a középkor folyamán, mintegy 600 és 1850 között. A feliratokat leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet megtalálni. Maga a “magyar rovásírás” azonban legalább két, egymástól független rovásírást jelent: a székely-magyar rovásírást és a pálos rovásírást.

Az írás eredete ismeretlen, van olyan elmélet, ami szerint a türk rovásírásból származik, legkorábbi leletei a 10. századból maradtak fenn, a mai Magyarország területéről. A honfoglalás után mintegy 100 évvel az ország királyság lett, és ez magával hozta a nyugati kultúra, valamint a latin ábécé terjedését is – ellenben a rovásírás fennmaradt Erdély egyes részein, a székelyek között.

A székely-magyar rovásírás a magyar rovásírás másik ága. A székely-magyar rovásírás a XVI. századra komoly virágzásnak indult, s különösen Erdélyben, a székelyek körében általánosan használt volt. Az elnevezése a középkorban szittya/szkíta-írás volt, s csak a legutóbbi időkben nevezték el székely-magyar rovásírásnak. Olyan mértékben elfogadott volt, hogy Székelyföldön a 18. században iskolákban is tanították. A 19. században elkezdődött a rovásírás tudatos kutatása, ami lényegében kizárólag a székely-magyar rovásírásra összpontosult. A székely-magyar rovásírás iránya többségében jobbról-balra haladt, de a legrégebbi időktől kezdve vannak emlékek, amelyekben az írás balról-jobbra irányú.

Mind a kétféle magyar rovásírásra jellemző, hogy a magyar államalapítás után nem kerültek hivatalos használatba, de az egyre fejlődő magyar írásbeliség eszközeit kihasználva az idők folyamán mégis fenn tudtak maradni. A pálos rovásírás esetében ez csak emlékeket jelent, a székely rovásírás folyamatos használata azonban a mai napig fennmaradt.

A ROVÁSÍRÁS TÖRTÉNETE

Forrás:>>>(http://crowland.uw.hu/images/rovasiras/rovas_tortenelem.html)

A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse. Már honfoglaló őseink is használták, de eredete még korábbra nyúlik vissza. Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna. Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket. (Lásd. az “Írás szabályai” részben.) Az írás irányultsága (jobbról-balra) pedig abból fakad, hogy könnyebb volt a botot bal kézzel tartani, és jobb kézzel balra haladva írni.

A kereszténység felvételével a pogány szertartásokat, és szokásokat törvényben tiltották meg, és ez a sors várt az addig használt rovásírásra is. Az írott emlékeket központilag összegyűjtötték, és megsemmisítették. Ezzel egyidőben a központi hatalom kérte a pápai egyházat, hogy készítse el a magyar nyelvet leírni képes latin ábécét is, ez viszont évtizedekig elhúzódott, az elterjedése pedig mintegy kétszáz évig. Ezalatt az idő alatt a királyi udvarban latinul írtak, a vidéki közemberek viszont továbbra is a rovásírást alkalmazták.

Alapvetően két változata ismert: az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel. Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra. A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend.
A pálos-rovásírás különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában. A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez. Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg. Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást. Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt.

Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás. Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható. Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett. Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel. A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak.
A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára. Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást. Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege.

Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja. Inkább titkosírásként használják, és egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. Ezen nacionalistának látszó jellege miatt azonban a hivatalos hatalom nem szívesen áll ki mellette.
A Pálos-rovásírást az újraalakult Pálos szerzetes rend kezdi újra felfedezni.

A SZÉKELY-MAGYAR ROVÁSÍRÁS ÁBÉCÉJE

Az írás eme formája, – mint láttuk a történelmi részben – többször feledésme merült, majd újjáéledt. Ebből következően az írásmód és az ábácé is többször változott, illetve területenként új irányban fejlődött. Ezeknek köszönhetően maga az ábécé sem egyértelmű mára. Különböző kutatók, különböző ábécét állítottak össze, melyek mára 4 nagy csoportot alkotnak, amiből 2 ami, igazán használatban van. Azért nem kell megijedni; szerencsére ezek nem sokban különböznek egymástól. A két legelterjedtebb változata, az ún. Magyar Adorján-féle ábécé (az oldalamon én is ezt mutatom be) és a Forrai Sándor-féle, ezen kívül még van az ún. “rovás szabvány” és a “ritkán használt (V1)” betűkészlet.

A Magyar Adorján (a továbbiakban: MA) és a Forrai Sándor (továbbiakban: FS) által meghatározott betűkészlet alapvető különbsége az, hogy a MA ábécé nem tartalmaz külön jeleket a hosszú magánhangzókra (í, ó, ő, ú, ű ), míg a FS ábécé megkülönbözteti ezeket.

Az ábécé egytagú jelei (jobbról-balra írva)

rovas_abc_ma

Csoportjelek

rovas_csoportjelek

A székely-magyar rovásírás számjegyei nagyon hasonlítanak a római számokra, úgy tűnik mindkettő etruszk eredetű. Itt is évényes a jobbról-balra történő írás.

Számok

rovas_szamok

Betűtípusok számítógépre:

A mai modern korban már könnyen megtehetjük, hogy számítógépünkön is ezekkel a rúnákkal írunk, nem is kell mást tennünk, mint az alábbi betűkészleteket letölteni, és az operációs rendszer Font mappájába feltelepíteni-bemásolni.

Mindegyik betűkészletnek van egy jobbról-balra és egy balról-jobbra írt verziója (a rúnák tükörképei egymásnak). A jobbról-balra írt betűtipusnál a fájl nevének végén “jb” tag található. Pl.: rov_majb.ttf — Magyar Adorján-féle betűkészlet jobbról-balra.

Letöltés:

Magyar Adorján-féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 68Kb: rovas_ma.zip

Forrai Sándor -féle betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 70Kb: rovas_fs.zip

Rovás szabvány betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 69Kb: rovas_szabvany.zip

Rovás V1 betűkészlet (balról-jobbra és jobbról-balra) 69Kb: rovas_v1.zip

Linkek:

(A rovásírás videó) (Rovásírás latinbetü online fordító) (A rovásírás iránya) ( Rovásírás Amerikában )

A bejegyzés kategóriája: Magyarság, rovásirás
Kiemelt szavak: Magyarság, Ősmagyar, rovásirás.
Közvetlen link.