A gyökökröl II.

A gyökökröl II.

Marácz László szerinti:

Meghatározása:
A gyök az a minimális szótári egység, amely ragok, képzők, jelek nélkül rendelkezik saját hangtani és jelentésbeli önazonossággal.

Czuczor és Fogarasi szerint a nyelv „rokon fogalmakat rokon hangokkal” szeret kifejezni.

A magyar nyelv képes szerves szócsoportokat előállítani. Például: a K-R teremtő gyök, amelynek alapértelme „a görbe, kerek, magába visszamenő vagy maga felé visszahajló vonal, vagy ily vonalban mozgás”, a következő szerves csoportokat eredményezi:

A teremtő gyökök:

  1. K-R
    1. KAR: KAR, KAR-aj, KAR-é, KAR-ika, KAR-ima, KAR-ing[1]
    2. KER: KER-ek, KER-ék, KER-ül, KER-ít
    3. KOR: KOR-ong, KOR-ona, KOR-lát, KOR-mány KÖR: KÖR, KÖR-ös, KÖR-öz, KÖR-ny, KÖRnyez
    4. KUR: KUR-kál
    5. KÜR: KÜR-t
  2. Képlet: C(x)-C(y) > C(x)-C(z) vagy C(z)-C(y), ahol minden gyök hasonló jelentéssel bír.[2]
  3. G-R:
    1. GUR: GUR-ul, GUR-ít
    2. GÖR: GÖR-be, GÖR-nyed
    3. GOR: GOR-nyad
  4. GY-R:
    1. GYÜR: GYÜR-ü, GYÜR-ke, GYÜR-em
  5. H-R:
    1. HOR: HOR-og, HOR-ga, HOR-gadt, HOR-paszt
    2. HUR: HUR-ok
  6. F-R:
    1. FÚR: FUR: FÚR-ó, FUR-dal
    2. FOR: FOR-dít, FOR-dúl, FOR-gat, FOR-og, FOR-gács
    3. FER: FER-eg, FER-de
    4. FÖR: FÖR-getyű, FÖR-geteg
    5. FÜR: FÜR-ge, FÜR-dik
    6. FAR: FAR-ag, FAR-adék, FAR-acskál
    7. FŰR: FŰR-ész
  7. V-R:
    1. VER: VER-ecsen („szűrszabók fonó eszköze”), VER-őcze („könnyen pergő forgó ajtócska”)
  8. P-R:
    1. PER: PER-eg, PER-dül
    2. PAR: PAR-ittya, PAR-ipa
    3. PÖR: PÖR-get
  9. B-R:
    1. BAR: BAR-angol,
    2. BER: BER-eg
  10. S-R:
    1. SÜR: SÜR-ög, SÜR-ög-FOR-og, SÜR-get, SÜRgölődik
    2. SIR: SIR-ing (forog), SIR-ingel
    3. SER: SER-de, SER-dül, SER-dít, SER-lő (=sellő)
  11. S-D:
    1. SOD: SOD-or, SOD-rás[3]
  12. P-D:
    1. PÖD: PÖD-ör, PÖD-rés
  13. F-D:
    1. FOD: FOD-or
  14. B-D:
    1. BOD: BOD-or
  15. K-R > G-R > GY-R > H-R > F-R > V-R > P-R > B-R > S-R > S-D > P-D > F-D > B-D[4]
  16. M-GY:
    1. MOGY: MOGY-oró
    2. MEGGY: MEGGY[5]
    3. MAGY: MAGY-al
  17. M-G:
    1. MAG: MAG, MAG-zat, MAG-ló
  18. M-K:
    1. MÁK: MÁK
    2. MAKK: MAKK
  19. M-GY > M-G > M-K[6]
  20. B-GY:[7]
    1. BOGY: BOGY-ó
  21. B-R:
    1. BOR: BOR-s, BOR-só, BOR-óka
    2. BAR: BAR-ack
  22. M-GY > B-GY > B-R
  23. G-M:[8]
    1. GUM: GUM-ó
    2. GOM: GOM-b, GOM-bóc, GOM-olya, GOM- olyag
    3. GÖM: GÖM-b, GÖM-böc, GÖM-bölyög
  24. G-L:
    1. GAL: GAL-acsin, GAL-agonya[9]
  25. M-G > G-M > G-L[10]
  26. M-L:
    1. MÁL: MÁL-na
  27. M-K > M-L
  28. M-GY > M-G > M-K [11]

v     v            v

B-GY      G-M    M-L

v     v

B-R G-L

Ezt a szerkezetet már nem lehet lineárisan ábrázolni, mint a K-R szerkezetet 15. De két lehetőség is kínálkozik ahhoz, hogy hurkolással a kör alakú növények, gyümölcsök csoportjából belépjünk a kör alakú tárgyak vagy körmozgások csoportjába. A 21és 15. B-R> K-R transzformáció megfelel a 2. képlet szerinti korlátozó feltételeknek: csak egy mássalhangzó változik, és rokonjelentés mozzanattal bírnak, hiszen kör alakú növényekről, gyümölcsökről van szó.

Több helyen is lehet „hurkolni” 28. és 15. között: G-L › G-R; és e két gyök közé be lehet ékelni a G-LY gyököt is: GOLY-ó.

 

Összeállította
Kromek Pál
2013 november 28.

 



[1] Lehet, hogy néhány szó az itt felsoroltak közül nem használatos a mai magyar nyelvben, de a Czuczor–Fogarasi szótárban megtalálható, ezért indokolható hogy itt megjelenjenek.

[2] A képletekben nemzetközi jelöléssel a „C” (angol: consonant) mássalhangzót, a „V” (angol: vowel) magánhangzót jelöl.

[3] Az utolsó S-R gyökből újabb ágat lehet indítani, a 2. képlet alapján, amely forgással, körmozgásokkal kapcsolatos fogalmakat jelöl.

[4] Vegyük észre, hogy a fentebb felsorolt gyökkapcsolatok egy és ugyanazon fogalmi csoporton belül léteznek. A rendszer nem csak lineárisan ábrázolható, mert elvileg minden egyes teremtő gyökből lehetne újabb ágazatot nyitni. A kapcsolódási lehetőségek ennél tágabbak, mert nemcsak egy és ugyanazon fogalmi csoport körében lehet kapcsolódásokat kialakítani, hanem fogalmi csoporton kívül is. Tekintsük meg a kerek, gömbölyű növények és gyümölcsök csoportját.

[5] A hosszú mássalhangzókat egy hangnak fogjuk tekinteni, attól függetlenül, hogy két betűvel írjuk.

[6] Ezt így ábrázolhatjuk.

[7] A 16. M-GY szerkezetből újabb ágat nyithatunk a 2. képlet alapján.

[8] Cserebere-szabállyal nyithatunk új ágat 17.-ból.

[9] Ezek eredménye alább.

[10] Az M-K gyökből is lehet még új ágat nyitni.

[11] A 19, 22, 25, 27 megadják a kerek, gömbölyű gyümölcsök levezetési mintáját.

A gyökökről II. pdf

A bejegyzés kategóriája: A gyök, Blogkönyv, Marácz László, Szótár
Kiemelt szavak: Ősnyelv, Szótár.
Közvetlen link.