Hunor és Magyar

Hunor és Magyar

Az Árpádházi fejedelmek és Királyok udvaraiban az írástudók, a táltosok mindennapos ismereteiben napi témának számított, Nimród két iker fiának, a története. Ez a későbbiekben több helyütt megénekelt, rege a csodaszarvasról mondában elevenedett meg. A régiek ezt tényként fogadták, mert ismerték „ékes” (ékírásos) eredetét, de ezek a kő, és agyagtáblákba rejtőző jelek a kereszténység felvétele után eretnek bizonyítékok voltak. Az egyház minden erejét bevetve kereste, kutatta, és megsemmisítette. Így az írásos emlékek csak morzsáiban, a nép nyelvén a magyar nyelvben, és regéinkben-mondáinkban maradhatott fenn. Itt-ott előfordul pár külföldi történetíró, aki foglalkozik a HUN és Magyar nép Attila korát megelőző történetével. Manapság már több kézzelfogható lelet is bizonyítja, de ezeket a mai magyar történészek, akik a politikától, és újabban a külföldi tőkétől függnek, igyekeznek figyelmen kívül hagyni. Szerencsére már egyre több, politikától mentes, igazi magyar, vagy magát annak valló, kutató vállalja fel a Hun és a Magyar nép diadalíves történelmét. Igen diadalíves, ez a történelem, a Hun és Magyar, több világbirodalmat megért, és vezetett, mid amennyit az Indoeurópai népek, beleértve a Római birodalmakat is együttesen magukénak mondhatnak.

Nimród két daliás fia Hunor és Magyar, a Szkíták földjén, vadászat közben egy csodás szarvast követve Bul (Dul) és Balambér háztájára vetődtek, mivel a két király éppen távol volt, a lányaikat elragadták és velük alapították meg a Hun és a Magyar nemzetet.

Így írja ezt le Arany János:

Vadat űzni feljövének, Hős fiai szép Enéhnek

Vadat űzni feljövének
Hős fiai szép Enéhnek:
Hunor s Magyar, két dalia,
Két egytestvér, Ménrót fia.

Dúl leányi, a legszebbek,
Hunor, Magyar nője lettek;
S a leventék, épen százan,
Megosztoztak mind a százon.

Hunor ága hún fajt nemzett,
Magyaré a magyar nemzet;
Szaporaság lőn temérdek;
A szigetben nem is fértek.

Nimród ismert nemzetségei, sorrendben:

Nimród, Hunor és Magyar – Bor, Dama , Keled (Kelend), Keve, Keár (Kér),  Beler, Kádár (Rada),Otmár (Othmár), Farkas (Tarkans,Tarkán), Bende kürt (Bondofárd), Bakony, Csanád,Rudi, Bezter, Mikó, Miske, Ompud, Külcse, Levente, Lél, Zamur, Zombor,Balog,Bulcsú, Zulon, Berend, Kadisa, Opor (Opoz), Ethei (Thé), Szemen, Torda, Bendegúz (411-416), stb. és végül Attila

Nimród, Noé dédunokája. Nimród Király a nemzetségével nekifog, hogy megépítse a Bábel tornyát, Ő a később született ikrek Hunor és Magyar apja. Bábel tornya hatalmas volt, az özönvíz utáni 201. esztendőben kezdték el építeni. Isten esetleges újabb haragjától egy másik özönvíztől akarta az emberiséget Nimród megóvni. Kézai és a Biblia szerint is, Bábelben az emberek nyelve összekeveredett, Ez valószínű nem így történt. Több olyan utalás és forrás van miszerint, volt több nép aki túlélte az Özönvizet, és ezek között a Magyar ott volt. A Zsidók és a történelemírók nem értették a túlélők nyelvét, ezért adták el a Bábeli zűrzavar elméletét.A tornyot azért nem fejezték be, mert megjelentek a környéken olyan túlélő népek, akik nem a bárkán vészelték át a legendás Özönvízet. Az építők becsapva érezték magukat.  Ott hagytak csapot papot és szétszéledtek. Milyen csapot? Milyen papot az megtalálható Mózes első könyvének 9. fejezetében:

20 Noé pedig földmívelő kezde lenni, és szőlőt ültete.
21 És ivék a borból, s megrészegedék, és meztelenen vala sátra közepén.
22 Khám pedig, Kanaánnak atyja, meglátá az ő atyjának mezítelenségét, és hírűl adá künnlevő két testvérének.
23 Akkor Sém és Jáfet ruhát ragadván, azt mindketten vállokra veték, és háttal menve takarák be atyjok mezítelenségét; s arczczal hátra meg sem láták atyjok mezítelenségét.
24 Hogy felserkene Noé mámorából, és megtudá a mit vele az ő kisebbik fia cselekedett vala:
25 Monda: Átkozott Kanaán! Szolgák szolgája legyen atyjafiai közt. 26 Azután monda: Áldott az Úr, Sémnek Istene, néki légyen szolgája Kanaán!

Bábel

Milyen hatalmas Király és nép kellett ennek a Bábeli vállalkozásnak a véghezviteléhez, azt tudnunk kell, hogy a bibliai időkben egy név adott esetben Nimród nem egy embert, hanem egy egész népet, területet, nemzetséget, családot a hozzá csatlakozó környező népeket együtt  jelentette, vagy jelenthette. Nimród Thana (I. Szkíta király) – tól ö pedig Jafett „magvából ered” kinek az apja Noé. Kézai Simon pap volt, mégis ezt az információt, ellentétben a Bibliai tanításokkal, valamilyen, más ősi írásból vette, mert, és szinte, kizárt, hogy Kun László udvari papjaként ne ismerte volna a Bibliát. Az adott korban a bibliával szemben legalább 20-25 leírás ezt a mi általunk elismert, Kézai féle változatot, Nimródtól történő származást tartalmazza. Mégis valahogyan a később megírásra került képes biblia cáfolja Kézai fejtegetését. Nagyon érdekesnek találom ezt a származástani ellentmondást ma, amikor felerősödnek a rasszista elképzelések, helyénvaló a kérdést feltenni, hogy a zsidóknak miért ált szándékában, már az ó szövetség megfogalmazásakor ennek a származásnak az elmásítása. Ha csak az, az igazság, amit Ők mondanak, akkor miért szükséges, minden lehetséges alkalommal a Hunor és Magor származását a magyar emlékektől eltéríteni. Nem lenne egyszerűbb, hagyni csak a legendák világába veszni?

Valami történt Ott Bábelben, valami más történt, mint, amit tudunk, mert ha minden úgy lett volna, ahogy a biblia írja, szemben a magyarok eredetgesztáival, akkor a zsidók nem hadakoznának ellene ennyire. Ez külön megérne egy fejtegetést.

Nimródot már akkor kezdték a Hun Magyar népek Ősüknek tekinteni amikor Mezopotámiában a szemiták felett uralkodtak.

Kézai azt meséli Bábelről, mielőtt a nyelv összekeveredett volna ott Nimród Színaranyból templomokat, drága kövekből palotákat, arany oszlopokat, és színezett kövekkel különbnél, különben kirakott utcákat csináltak. A négyszögletes torony tizenötezer lépés hosszú és széles volt. A magassága még nem volt befejezve. Alapjának vastagsága pedig háromszáz lépés volt, és ahogy emelkedet úgy keskenyedet, hogy a súlyát elbírja. Núbia és Egyiptom között épült a mai napig látni maradványait Memphisből Alekszandrijába menet. Miután a nyelvek összekeveredtek Nimród a Szkíták királya, kinek a nyelvét a Zsidók nem értették, Perzsiába megy ott született meg Eneth -től két híres dalia fia Hunor és Magor. Nimródnak több felesége is volt, ezektől származó gyermekei népesítették be Hunor és Magyar a mocsárvidékenPerzsiát, Ezek termetre és színre hasonlítanak a hunokhoz, de beszédre egy kicsit eltérnek. A két testvér feladva az anyai házat, Nimród engedélyével támogatásával melléjük adott száz legénnyel, az Azovi tenger és a Fekete tenger közötti félszigetek meotis ingoványai közé költözik. Onnan járnak ki vadászni, portyázni, így történik az asszonyok elrablása, a nemzet alapítása. A Hunok és magyarok Biblia korabeli Őstörténete ezen a földön kezdődött. Az Ószövetségben jegyzett Özönvíztől a bibliai időkben itt szaporodott el a Hun és a Magyar, másodszorra a föld történelmében.  A csatlakozó népekkel történő vegyes házasságokkal nagy gyerekáldással egyre kevésbé fértek el a szigeteken. Az első szervezetlen kiáramlások, portyázások a Hunok vezetésével történtek, a hunok keresték azt a helyet ahol az Őseik túlélték az Özönvíz pusztítását, egyes törzsek el is érték, ez a Kárpát medence.  A Magyarság formálásában erőteljesen megjelent a Kaukázusban élő népek hatása. A mocsáron belül maradók, biztonságban tovább erősödnek. Tovább szaporodnak, ezért újból kicsinek bizonyulnak a szigetek,  most már szervezetten Hunok és Magyarok először kémeket küldenek szét, majd elkezdődik a nagy kiáramlás, létrejönnek a Szkíta birodalmak.

Érdekes megjegyezni, hogy ezen a területen, és a kiáramlás utáni Szkíta területeken (Mai India) több kisebb, de pár nagyobb település neve hordozza némelyik, magyar, vagy hun törzs, esetleg vezető nevét, a nevének gyökét, esetleg fordítását. Ilyen pld. a Tar, Tab, Kér, Kar stb. a csillag, Star, stb. előfordul a magyar településnevekben is a megfelelője egyes településeknek. A kiáramlásoknak mindig négy fő iránya volt, ezeket a spontán, helyszűke vezette. Az is igaz, mivel felkészültek a későbbiek során minden alkalommal, a hírszerzőik a kémek által javasolt fő irányok rendszeresen a történelmi koroknak megfelelően változtak. Jelentősebb négy HUN kiáramlás.

A Hun Magyar kiáramlások.

A Bibliai időkben az első kiáramlásoknak négy fő iránya volt. Északra a Kaszpi tenger irányába megkerülve, és a hatalmas mocsárvidéket (átkelve, benne élve), egészen az Óceánig, Észak Amerika, majd Dél Amerika. Délre két fő irányba Keletre India a Gangesz vidéke és nyugatra Közel kelet, majd Afrika. A negyedik irány Nyugatra a Fekete tenger fölött és alatt, Európa a Kárpát medencével, egészen Gibraltárig.

A Hunok és Magyarok után az első más népek által feljegyzett írásos emlékek az IE 1000 körül a Kínai területeken jelennek meg.

i.e. III.-I. század

Az egyik a mai a Kaszpi tenger Északi oldalán, Kazahsztán területén keresztül, Mongólia, majd Kína irányában. Ez az első emberemlékezetben történelmi írásokban rögzített nagy HUN birodalom IE 700-tól majd 800 éven keresztül ált fenn. Rendszeresen Kína határait fenyegették. Több alkalommal betörtek Kínába. Ezek voltak a (hiungnuk)  lásd HUN majd a Kínainak nehezen kimondható és így lett HiUNg vagyis egyszerűen Hun. Ilyenkor szégyellem magam. Szinte nincs olyan magyar nyelvű leírás, amelyik ne törökösen, vagy valamelyik elfajzott IndoEuropai, vagy zsidó nyelvre kiforgatva nevezné meg ezt a magát HUN -nak valló népet. Ilyen nevekkel illetik őket a magyar történelemkönyvek, valószínű azért, nehogy könnyebben beazonosítsa a pusztai parasztgyerek, aki tud magyarul, és megérti a szót, ráadásul hajlandó egy kevés történelemmel foglalkozni: „hsziungnuk, xiōngnú, hiungnu, hiungnus,  hjóno”. Érdekes módon soha nem a nevén nevezték a magyar történelemben őket. Ők voltak azok a HUN törzsek, akiket nevezhetünk Ázsiai Hunoknak, akik a Kínai nagyfal építését kiprovokálták. Egyes történészek az Atilla HUN birodalmának Őseivel azonosítja őket. A Szittya népekre jellemző módon, ez részben igaz, a vezető törzsek maguk köré gyűjtötték állandóan a kisebb létszámú, de harcos törzseket, akik igen gyakran más nyelvű népek voltak. Azok, akik érintkeztek ezekkel a törzsekkel és a papírra vetették ezeket a találkozásokat, soha nem tudtak, nyelv alapján azonosítani, mert a nyelv, mindig attól függött, hogy melyik határvédő törzs ellen harcoltak. Mindennek ellenére a mai Kínai történelmi források azonosítani tudják a Magyar nyelvet ezekben a HUN törzsekben. Részben azért igaz, a későbbi HUN szövetségekben való részvételük, mert a HUN és Magyar népek, az emberek a családok midig Önállóak egyéniségek voltak, ha úgy gondolták megtelepedtek más irányba vándoroltak az éppen aktuális Törzsszövetség fő irányánál. Másrészt pedig az újabbnál újabb kiáramlások midig frissítették ezeket a szövetségeket, majd új nagy kiáramlásokat eredményeztek.

Másik kiáramlási irány délre Perzsia, Mezopotámia területére mutatott. A Szkíta Hunok Ázsia déli területein több birodalmat hoztak létre, egyes birodalmak nyomai megtalálhatók a mai napi. Nem kell mást tennünk, mind egy, egy ismert vagy kevésbé ismert magyar szót beütünk a keresőbe és India területéről szinte biztos a találat. Ennél pld. kézzelfoghatóbb a Krisztusi időszámítás idején egyes indiai területeken volt Szkíta időszámítás. Indoszkíták idejéből származó, amit a magyar történelem nem nagyon ismer, de biztos, hogy nem tanít.  Vannak még ma is Észak India területén olyan tankönyvek melyek a Szkíta időszámítás szerint is számolják az éveket. A Dél Ázsiai Indiai területekre áramló Hun népeket két fő csoportban említi az Indiai és a Tibeti történetírás. Az egyik a Fekete hunok, akik az itteniek szerint a Mongol fekete szóból ragadt rájuk, a másik a Fehér hunok elnevezés, India területein.


Kézai ezt írja:

Szkíta határa északon a jeges tenger, délen az Óceán keleten Kína, Nyugaton ahol Európa végződik.

Szkíta birodalmát a Magyarok és Hunok három országra bontották Baskar-, Dent- és Magyarországra. Ezt a három országot nem több mind száznyolc nemzetségre és tartományra osztották. Ebbe a birodalomba beletartozott a Kárpát medence is, a mai Magyarország a Kárpát medence területét már 20 000 éve magyar törzsek lakják. A Szkíták népeit az Özönvíz utáni ötszáztól a honfoglalásig Hun és Magyar törzsek vezérei, irányították.

Szkíta igen nagy föld természeti kincsekben gazdag, írja Anonymus, melyet „Detü Mogyernak „hívnak. A Szkíta föld a leírás szerint prémben, vadban, igen gazdag. Olyannyira, hogy nem csak a „nemesek és alrendűek ruházkodnak vele, „hanem a gulyások, kanászok és juhászok szintén díszes ruházatot hordanak azon a földön.” Ugyanis ott bővében van az arany meg az ezüst, s annak a földnek a folyamaiból drágakő és gyöngy kerül elő. A későbbi korokban a Rómaiakról, a történetírók, nem túl szép képet festettek. Ugyanakkor, amikor a magukat Magyarnak valló Kárpát medencében élő, a pusztára kijáró halászó, vadásSzittya népekről írnak, azt mondják ez egy nagyon békés, bölcs és szelíd nép, bár a nyelve nehezen érthető. Földet nem művelnek és szinte semmi féle bűn nincsen köztük. Nem építenek kőházakat, sátrakban élnek, és mindenféle bőrrel, meg nemezzel fedik azokat.  A római és Zsidó népek tisztaságban, bölcsességben és erkölcsben messze föl nem érnek ezekhez. A magyarok nem paráználkodnak, mindenkinek csupán egy felesége van. Bölcsességük az egész társadalomra kiterjedt, a Magyarok semmiféle uralkodó igája alá nem hajtották a fejüket, háborúskodásokba nem keveredtek. Vezetőik ha kellett a saját és családjuk életét áldozta, hogy megvédje a népet. A tudás a régi magyar népek között nem a vezetői családokban, azok holdudvarában, hanem a nép tudásában volt látható.  Mégis ha nagy baj volt, és előfordult, hogy külső harcias ellenséges népek támadtak rá akkor eleinte menekültek, mindig, vissza a mocsarak irányába, pedig jól tudták, hogy már nem ismerik az utat. A menekülések során össze, összeverődtek, ilyenkor jöttek létre a szövetségek, később az ismertebb törzsszövetségek. Akkor már lett mitől félnivalója a világnak, egy, egy ilyen szövetség létrejöttekor a föld beleremegett, az üldözőkből üldözöttek lettek, a támadókból menekülők, a Hunokból és a magyarokból, újra és újra honfoglalók.

Az utolsó Hun birodalom

Letöltés : A Hunok családfája.

A Hunok családja visszavezethető egészen Ménrótig (Nimród) aki Noé dédunokája és tőle származik Hunor (Arszakida-i?) és Magor (Magyar), akik a Rege a csodaszarvasról elnevezésű történet szerint, a Dul/Balambér népből házasodtak ki és alapították a Hun és Magyar nemzetet. Ők a nemzet alapítóink. A Hunok a Szkíta területeken belül, Ázsiát Krisztus előtt 800 -tól majd ezer éven át uraló nép volt. A Hunok története szerint 24 törzs szövetsége alkotta ezt a birodalmat. A mai magyarhoz hasonló nyelvet beszélő rokon hun törzsek, úzok, kabarok, avarok, széki – és kazahunokból stb. ált. A törzsszövetséget a 24 törzs öregeiből álló tanács irányította a törzsvezetőkön-fejedelmeken keresztül. A Hun birodalom egységes és modern volt, a határain élő nagyobb népek másként nevezték őket, így a Keleti határokon a Kínaiak „Hsziungnuk” ként hívták őket. A másik határvidéken, Délen az Indiai területeken élő Szankszrítok és a török törzsek „Heftaliták” ként. A harmadik mindenki által ismert határvidék a Kárpát medence területe, Róma szomszédsága. Az Európába nyomuló hún vezérek nevei: (Kézai 1,2; bud. chron. 14) Bele, v. Wela, Keve v. Cuwe, Kadicha v. Caducha, Attila v. Ethela, Reva v. Reuva, Buda, Kádár. Érdekes a hetes szám egyezése a honfoglaló vezérek számával.Az ezer éves birodalom kiteljesedése, és bukása Attila halálával következett be. A történelem azért rá emlékezik, mert az Ő életével ért véget a Világ valaha létező legnagyobb korának legmodernebb birodalma. Később a HUN birodalom romjaira épült Európa, a feltörekvő Római hatásra ezt igyekezett eltagadni. VII.Bíborba születet Konstantin szerint Attila címe: Isten kegyelméből Bendegúz fia(Atilla dei gratia filius Bendekuz), ki Engaddiban nevelkedett, s a Nagy Nimród unokája. (qui est nutritus in Engaddi, nepos Magni Nemroth), (Budai Chronica 18 st.), ez úgy néz ki nem teljesen igaz mert hiányoznak más forrásokból ismert Ösök. Ami biztosnak tűnik, hogy Attila leszármazottja Nimródnak. Mind ismeretes Attilának öt feleségétől hét ismert gyermeke volt. Érdekes megjegyezni a hetes számot, ami misztikumával végig kíséri elsősorban a magyar, de az Európai ember történelmét is. Egyes leírások alapján ennél sokkal, több feleséggel és gyermekkel büszkélkedett. Attila udvarában, ágyában a Római kéjnők seregétől a nemes patrícius asszonyokig, valamint Német királylányok és fejedelmek lányai fordultak meg. A történelem azt bizonyítja, hogy ez a második Szodoma és Gomora, ami beszennyezte a történelmünket. Attila udvara is áldozata lett a Rómaiak közvetítésével, a Zsidóföldről kikerült Zsidó papok és kereskedők által pénzelt, és hirdetett hamis erkölcsi „függetlenségnek” amit saját vallásukban szigorúan tiltanak. Más népek vezetőinek közelébe férkőzve a fellazítás egyik eszközeként használnak, hogy utána könnyebben érvényesítsék befolyásukat. Erre nem tudott felkészülni egy olyan egyenes gondolkodású szigorú nép mind a HUN. Az Indoeurópai népek részben magukévá tudták tenni ezt a gondolkodásmódot, a felsőbbségi érzések, tudat, erősítésével, kihasználásával. Úgy látszik, mi mai magyarok, akik a HUN népek megtört utódai vagyunk, még fel sem fogjuk, csak élünk ezer éveken át ezzel a fertőző a métellyel, ami újra és újra elpusztít, de a magyar újra és újra feláll belőle. A beszélő szavak itt is, ma is, csak nekünk beszélnek, akár kérdezhetem, akár kijelenthetem, mindenhogyan másként értjük -hun a magyar-. Valószínű a trónkövetelési háború, a sok utódharc, testvérharc osztotta fel, szaggatta szét a hatalmas HUN birodalmat. A Görög császár lányától-Rékától három gyermeke született Ellek/Ellák/Velek őt Dingzik követte és a harmadik Csaba. Az ismert gyermekek között a Római Patrícius nők gyermekei, Emnedzár és Uzindur míg a Gepida király húgának gyermeke Geism. A Gepida király később a Hun birodalom romjaira Pannóniában nagy birodalmat alapított és üldözte a Hunokat. Az üldözés olyan intenzív volt, hogy egyes HUN törzsek még a nevüket is megváltoztatták, hátha így megbújva el tudják kerülni a végzetet. A HUN birodalomért, a hatalomért a gyermekek között véres háború kezdődött. HUN gyilkolt Hunt. A vesztes mind ilyenkor szokott a Hun lett. Két fő iránya volt a háborúskodásnak az egyik vezér a Német származású feleség Brünhilda fia Aladár (Aldarik), és Csaba között. A vesztes Csaba lett. Csaba az apóshoz menekült, majd a mai székelyföldön telepedett meg, egy csapatnyi úgy háromezer visszavonuló HUN harcossal.Csaba a Görög császár és a még élő nagyapja Bendegúz tanácsára rávette a Hun vitézeket, hogy házasság révén újítsák meg a nemzetet a Pannoniában rekedt szittyákkal, házasodva. Így új magyar népet teremtettek, a jövő számára Székelyeket, a Kárpátok szikláin. Csaba utódai egy része visszavonult Szittya országba, Attila más gyermekeinek és testvéreinek leszármazottaival együtt. Csaba Magyar teremtő volt hiszen Ed fián keresztül alakult ki az Aba nemzetség, melynek szerepe volt a honfoglalásban, ez a nemzetség a második a székelyek után ami neki köszönheti létét. Ettől a Csabától számolva a Magyar uralkodó házakban a fejedelmek harmadik gyermekének a neve Csaba ez a név a későbbiek során rang lett. A harmadik gyermek rangja. A családfa érdekes pontja Bendegúz Buda nevű fia, aki Attila testvére. A későbbiek során talán szóba kerül, mivel a honfoglalást megelőzően Budát egy magát és a népét Avarnak nevező Magyarul beszélő Kazár vezér, Mén Marót uralja aki a lányát Zoltánhoz (Solt, Soltan, Zsolt…) Árpád legkisebb fiához adja. Zoltán nagyapja Istvánnak. Az Attila halála után a Német fejedelmi házasságokból származó utódok kerültek hatalomra a Szász – Germán területeken, közéjük jelentős számú Hun vegyült. Több krónikában is olvasható, hogy a Szőke németek kezdtek eltűnni és helyettük megjelentek a barnák. Ezek az új identitásnak eleget téve, nem veszítve a harcos HUN természetet, üldözték a magukat HUN-nak valló népeket, és ha tehették kiirtották. A Szászok a germán törzsek közötti megerősödésüket a beilleszkedett Hunoknak köszönhetik. Később ennek a harciasságnak köszönhetően Ők lettek a kereszténység szószólói, a legnagyobb térítők, akik a területre benyomuló szlávokat térítették keresztény hitre. A számtalan Hun népesség egy része visszavonult a sztyeppékre, egy része beolvadt, más népekbe, eltanulta a magukkal hozott szolgák szláv nyelvét, míg igen jelentős népesség rejtőzködő lett. Ilyen megbúvó magatartása volt a Székelyeknek és az Avaroknak. A honfoglalás kori Német lovagok között megjelenő Vencelin ág (Mely ág feltevések szerint HUN eredetű) egy leszármazottja az István korában élő Koppány Német származású lovag, aki nem azonos a trónkövetelő Koppánnyal, de Géza testvérével, Mihállyal egykorú, ezért gyakran keverik. Koppány azonosításánál ez több helyütt a családfában származásában zavart okoz, néha helytelenül Mihály gyermekeként tüntetik fel.

Nagy nemzetek, népek, csak legendákon nőnek.
Teremtsünk magunknak legendát, a régiek nyomdokán!

A Hun és A Magyar nép kiáramlás kori legendáinak ez csak az egyik fele. A Másik a Góg és Magóg féle legenda ami szorosan összekapcsolódik, a jelenlegivel és kiegészíti a hiányzó láncszemeket. Várhatóan az lesz a következő bejegyzésem témája.

A bejegyzés kategóriája: Blogkönyv, Hun, Hunor és Magyar, Magyar
Kiemelt szavak: Hun, Magyarság.
Közvetlen link.

Hunor és Magyar bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Hunor és Magyar « Hazafias Blog

  2. Visszajelzés: Hunor és Magor « Hazafias Blog