A gyök fogalma

A gyök fogalma

A gyök a legkisebb szókép.

A gyök a magyar nyelvben, a legrövidebben rögzíthető, róható, írható, a legrövidebben kimondható kép, szókép, mozgókép. Pl. el, bő, ág, ég (égbolt), ég (lángol), bab, bak, cél, dac, húg, nagy, nép, nád, tá (megy), úsz(uszik) stb.

A gyök hangokból keletkezett. Ezek a hangok a gyökhangok.

A gyökhangok:

A gyökhang önmagában egy Ősgyök! Az eredendő Őshangok, ősgyökök kiválasztása, meghatározása nyelvi, nyelvtörténeti kérdés. Ebbe nem bonyolódom bele. Az általam vázolt ősgyökök, könnyen, lehet, hogy az eredeti Ősgyöknek csak egyik másik változatai.

Az ősgyök, megjelenik egy kimondott hang formájában, pl. az „L” hangot így is ejtjük „eL” vagy mondhatjuk így is, „Lö” a hang maga már egy értelmes gyökhang! Az ember nyelvében a gyökhang, a magyar kiejtésével, olyan értelmes szót alkot, ami magyarul megérthető, a magyart beszélő képet alkot róla. Ezek az Ősgyökök. A nyelvünkbe gyök formájában beépültek, önálló szóképpel rendelkeznek. Általában a mássalhangzóink hordozzák.

Gyökhangok magyarul leírva, magyar kiejtéssel, ma is érthető szóképek: Be, Bő, Fő, Ha, Há, He, Hé, Hi, Ho,Hó, Hő, Hü, Hu, Jő, Kő, Le, Lö, Ne, No, eN, éN, eSZ, éSZ stb. Táblázat mellékelve.

Az ősgyök Jellemzője, a szókép. Minden gyök, önállóan, képet jelenít meg a tudatunkban. A kép lehet többféle, de mind az ősgyök képre vezethető vissza! A nyelvek keveredése során több ősgyök képe más, konkrét fogalmat jelenített meg, de a kép minden esetben visszavezethető az eredeti magyar ősgyökre. Az Ősgyök képek, történelmi folyamatok által okozott változása lehetőséget biztosít számunkra a történelmi folyamatok rekonstruálására! A nyelvünk megőrizte az eredeti gyökképeket, és beépítette, a helyére tette, a megváltozott világ újonnan hozott képvilágát.  A nyelvünkbe beépült képek, feltárják, a kényes folyamatokat. Ennek a folyamatnak az elemzése minimális történelmi ismeretekkel is feltárja a valóságos múltat és rávilágít a jövőre.

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]: Minden gyök, legyen az elvont, kiavult, avagy önálló, egy vagy több belőle képezhető szónak mintegy csiráját, magvát rejti magában. Azon bötüt vagy szótagot, illetőleg szócskát, mely akárminő gyökhöz vagy törzshöz járulván, azzal szorosan egybeforr, s belőle új szót alkot, képzőnek; azon szócskát pedig, mely már csak önálló szóhoz vagyis beszédrészhez úgy függesztetik, hogy az az egész mondatban annak valamely viszonyát határozza meg, ragnak nevezzük.

A szavaink a szóképek közvetítésével, melyek az ősgyökök, fogalmakat fejeznek ki.

A gyökök magyarul.

A gyök magyarul semmiféle járulékkal nem rendelkezhet.

 

A gyököt, magyarul történő megértése alapján lehet csoportosítani.

Gyökszó

Önálló szóalkotó. Olyan szó, ami egyedül is értelmes szó. (Czuczor Gergely, Fogarasi János meghatározása) Az a legrövidebb önálló szó, ami egy nyelvben, az adott kor szavainak eredetéül szolgál. Lehet: gyök és ősgyök.

Gyök

A legkisebb önálló értelmes szó, a ma használatos magyar nyelvben.

Ősgyök

Olyan gyök, ami más nyelvekben is megjelenik és a magyar megfelelőjének a szóképét hordozza. Az ősgyök az alábbi feltételnek kell, hogy megfeleljen.

  • Legyen gyökszó.
  • Az idegen nyelvű szóképe egyezzen meg az eredeti gyök szóképével. (Ekkor értjük.)
  • Az írása, – legyen az akár fonetikus írás, – magyarul olvasva, vagy a kiejtése, magyar fonetikával leírva, – akár a magyar helyesírás mellőzésével, – egyezzen meg a gyök szóképével.

Ó-gyök

 

Olyan szó, melynek a fogalmát már nem értjük, de bizonyíthatóan gyökszó. A Czuczor-Fogarasi elvont gyöknek nevezi, míg másik csoportját elavult gyöknek hívja. (Az Ó-gyök saját elnevezése az elvont, és pusztagyök nevű gyökfogalmaknak) 1. számú táblázat.

Elavult gyök

Ma már nem használt, kevésbé ismert gyökszó. Többféle képzett szóban megtalálható. Mivel, ragozott, vagy képzett szavakról van szó ezért valamikor használatban voltak, és határozott jelentést, szóképet hordoztak, többféle származékaiknak rokon jelentésük van és az jelenleg is megtalálható a nyelvünkben. Ezekben az esetekben a rag, vagy a képző vezet a gyök nyomára.

Pusztagyök

A csak származékaikban élő gyököket elvont gyököknek, pusztagyököknek nevezzük. Itt: fak,ap,ep. Az elvont gyökfogalmat nem szívesen használom, mivel azt sugallja a felületes vizsgálódás során, hogy a képző, elvonása alkalmával új értelmes szó keletkezik. Adott esetben az ad-ed, aszt-eszt képzők elvonásával létrejött fak, ap, ep gyökök létét, ezzel magát a gyökrendszert kérdőjelezné meg. Jobban megfelel a fogalom megjelölésére a pusztagyök elnevezés. A helyzetet bonyolítja, hogy a szótár szerzői, felhívják a figyelmet arra, hogy ilyen gyököket, vagy azok járulékos, képzett, ragozott változatait az írók, költők szívesen használták, beépítették a nyelvbe, és ennek okán is (régi-új) elvont fogalommal jelölték meg, az így létrejött szavakat. Az „elvont” fogalom használata, káros a nyelv elemzésére, mivel a más, elsősorban hajlított nyelvekben a szavak egyszerűsítésére használják, amely szabály a ragozó magyar nyelvben károkat okoz. A magyar nyelv, szavak hozzáadásra épül és nem azok elvonására.

Új gyök

A nyelv szerkezete lehetőséget biztosít új szavak kialakítására, új gyökök létrehozására. A nyelvünk rendszerében már megtalálhatók ezeket a különféle osztályba sorolható gyökök, a nyelv még nem vette használatba, vagy már régen, valamikor ős régen elfelejtette. Ez egy létező táblázat, valaki már kitalálta! Talán megírta. A vizsgálat alapján az elméletileg lehetséges gyökkészletet a magyar nyelv legfeljebb 35%-os felhasználási százalékban veszi igénybe. Ezek a jelenleg használaton kívüli szavak már ott vannak, csak nem használjuk őket. Valamikor a jövőben használni fogjuk, hiszen megvan a jelentésük a gondolati képük. Az is lehet, hogy a magyarban már rég elveszett, vagy talán soha nem is használt gyökök, melyek más nyelvekben ma is léteznek mi értjük őket, de még nem építettük be a nyelvünkbe. A legrosszabb esetben ezeknek a gyököknek a használatba vételére akkor kerülhet sor, ha egy átvett szó képe megfelel az adott gyöknek. A rendszerbe nem illeszkedő szavak elvesznek az emberi beszédből.

A gyök

1.táblázat

A gyökök osztályozása

A többször hivatkozott Czuczor Fogarasi szótár szerint a gyökök három osztályba sorolhatók.

Kedélygyök

Kedélyszók. Emberi vagy állati kedélyhangok, az ember, vagy állat érzését fejezik ki, pl. más érzésből nyerít, másból röhög, másból fortyog a ló; más-más kutya kedélyhangra mutatnak: ugat, vonyít, csahol, szükül; a tyúk jó kedvében kárál, káricsál, ha szomorú kotlik, midőn megijed, kotkodákol, ha ragadozó madarat lát, kirrog. Emberi kedélyhangok és szók hihi! haha!! oh! ah! huh! jaj! nyö-g, soh-ajt stb.

Hanggyök

Hangutánzó szavak pl. csör, dör, pú, dú, suh, zuh, sis, keh, lih, leh, pih, korty, horty, roty, szorty, szusz, szisz, pisz, posz, nyif, tuty, mukk.

Mértékgyök

Közelség-távolság

Nagyság-kicsiség

Magasság-alacsonyság

Gömbölyűség, tertyedség, laposság

Mozgékonyság tespedő állapot

Együttesség vagy szétváltság

A gyökelemzés

A nyelvünket felépítő gyökök, az emberi beszéd kialakulásának kezdetén, talán több százezer éve, vagy számunkra fel nem fogható ősrégi korban alakultak ki. Még az is könnyen előfordulhat, hogy ezt a nyelvrendszert, ami a gyökökre épül, más bolygókról hozták az őseink.  Mai ismereteinkkel határozottan állítható, hogy az Ősgyökök a nyelvünk magjai, egy-két kimondott mássalhangzóra vezethető vissza. Ezek a kurjantások, a hangutánzó mássalhangzók tobzódása, vezetett valahol, valamikor az első gyökszavak, magjainak elszórásához. A magukat, a magban, a szavak magjában, a szavak gyökerében kifejező emberré válók lettek a mag óvó népe. Megjegyzem, ma létezik egy település a Balkánon melynek ez a neve „Magovo”, biztos véletlen. A technika az informatika, lehetővé teszi a nyelv a magyar nyelv részletesebb elemzését. A számítógépes vizsgálatok azt a feltételezést támasztják alá, hogy a gyökök, egy meghatározott rendben épülnek fel. Ez az elemzés megjeleníti a nyelvünkbe előforduló összes gyököt. Megjelennek a már használaton kívüli, a jelenleg használt, és a jövőben használatba állítható gyökök. Az írás kialakulásáról azt tanítják, hogy először a képek rajzolása, a képírás, majd később az elvontabb írásjelek megalkotása történt meg. Egy kis gondolati csúztatás érződik itt az elvontabb fogalom használatánál. Ezzel ellentétbe úgy tűnik, hogy a beszéd kialakulása kezdetén az indulatszavak, a megjelenő képek, a képek sorozata, a mozgás, elvontabb gondolkodásra ösztönzött, mint a mai beszéd speciális, célirányos szavai. Úgy gondolom, hogy egy lerajzolt állat, vagy egy rovásjel képi, mozgóképi megjelenítése elvontabb gondolkodásmódot eredményezett, mint a ma leírt „a” betű. Nyilvánvaló, hogy a technikai, tudományos fejlődésünk, ennek a specializálódásnak az eredménye. Tovább gondolva, egy ma leírt akár szépirodalmi mű is, legyen az bármilyen szép, csak az író valós, vagy kitalált, érzéseit közli velünk, és jobban figyelmen kívül hagyja az olvasó tapasztalatit, az olvasó emlékképeit, mint a kép, vagy rovásírás. Ez a kitaláció elvezet a fikciók egységesítéséhez, az egyezményes rendszerekhez. Az írói gondolatok szigorú meghatározott formája, út az uniformizált világba, a diktátumok világába. Ez a mai világunkban az erőszak továbbító képességeinek az alapja. Mondhatnám, minden elolvasott betű, más gondolatait ülteti el bennünk, meghazudtolva a saját élettapasztalataikat, ezzel átváltoztat, azzá tesz, amit a fikció írója elképzelt. A specializálódott szavak, a kép nélküli betűk, egységes irányt szabnak a gondolatainknak, kihagynak engem olvasót, a saját eredeti valós élményemből.

Kevéske ismereteimmel elmondhatom, hogy az írás kialakulása a képírás megjelenésével kezdődött. A valamikor élő egyik legrégibb ma ismert képírás az egyiptomi írás. Ma hieroglif írás. Érdekes, hogy a nyelvünkbe szereplő gyökök elég nagy százalékban tartalmazzák ennek az írásnak a megfelelőit. Szinte minden jelentősebb egyiptomi, isten, fáraó, vagy vezér, neve megjelenik a magyar gyökök között, eredeti, ma is érthető formában. A hab a tortán az, ahogy szokták mondani, hogy az általunk ma is megjelenő gyök képe nagyon sok helyen megegyezik az adott isten, fáraó, vagy csak nevéhez kapcsolódó mitológia képével. Az is biztos, hogy egy két eset kivételével, minden egyiptomi történelmi, vagy mitikus alaknak megvan a magyar nyelvben a nyelvi gyöke, a gyökere. Azt is lehetne mondani, hogy ezeknek az isteneknek, majd később a történelem során másoknak sem volt jobb dolguk, mint az, hogy a magyar nyelvben elszórják a nyelvük, a neveik, a hitük magját, de mivel ez nehézkesen feltételezhető, akkor a legszerényebb állítás az, hogy a nyelvünk, egyenes folyatása, az ókori nyelveknek adott esetben az egyiptomi nyelvnek. Esetleg az is lehet, hogy egy adott meglévő nyelvet beszéltek akkoriban, ami a magyar nyelv őse. A magyar nyelvben megjelenő egyiptomi alakokról formált gyökök jelenleg is aktív részesei a beszélt nyelvünknek.

A képírással szinte egy időbe megjelenő ékírás és rovások, eleinte csak a mássalhangzókat hordozhatták. A más-más vidékeken élő emberek, a mássalhangzókhoz eltérő hangú magánhangzókat illesztettek. Ez a magánhangzó illeszkedés változása is eredményezte az eltérő nyelvek kialakulását. Ugyanakkor ezek a mássalhangzók lettek a kimondott indulatok alapszavai. Ez a legrövidebb szó a gyök, a beszéd magja, a mag. Őre a mag népe, a mag óvó. Az elemzésem során nem történik más, mint a meglévő mássalhangzóhoz, – legyen az bármilyen eredetű, forrású, de jelenleg megtalálható a magyar nyelvben,- hozzá illesztünk egy magánhangzót. Az elemzésem alapját a Székely – Magyar rovások mássalhangzói adják. Ez az elemzés egyúttal megmutatja, hogy melyik szavak jelennek meg a leggyakrabban az adott rovás körül, és egyúttal meghatározza, hogy mi a jelentése a magyar nyelvben az adott rovásnak. A rováshangok körül megjelenített gyökök (magok) ezentúl, a jelentéseik elemzésével egy-egy történelmi, kort, népet, személyt, hőst, vagy mitológiát is kimutatnak, rávilágítanak, hogy ez a nyelv, hogyan találkozott az adott világgal. A számítógépes elemzések során létrejött nagyobbrészt, ma még értelmetlennek tűnő gyökszavak, a magyar nyelv és egyben az emberiség eljövendő korainak a szavai.

Ez a logikus egyszerű számítógépes algoritmusokkal felállítható gyökrendszer azt a látszatot, kelti, hogy a magyar nyelv felépítését valaki kitalálta, megalkotta. Ha ez az alkotói kép, túlzás, akkor nem világos miért értjük ezeket a szavakat, sőt az ott lévő rokon értelmű, még nem is létező gyököket. Amennyiben elfogadhatatlannak tartjuk, a nyelv mesterséges intelligencia által történt megalkotását, akkor egy lehetőség marad, – mivel magyarul értjük, a minden nyelvben megjelenő ősgyököket (magokat) – mégpedig, ez az egyetlen ősnyelv, ami idősebb a földön megjelenő embernél. Ráadásul teljesen véletlenül, szabályos, több dimenziós táblázatokat tartalmazó tömbökbe rendeződött.

Az egyszerű számítógépes elemzéseken túl, a világ legkülönfélébb kutatói, nyelvészek, a nyelvészettől távol álló területek ismerői, más-más szakterületek kivallóságai, több nyelvet beszélők, vagy egyszerűen csak magyarul tudó emberek sokasága, feszegetik a magyar nyelv ősiségének valóságát. Vannak akik, rendszerbe foglalják a magyar-angol, a héber-magyar, a kínai-magyar, a finn-magyar, stb. nyelvi összefüggéseket, és rávilágítanak a magyar nyelv ősi múltjára, esetleg közös eredetére.  Nem foglalkozom az ellenzőkkel, akik, a lejáratás, a lekicsinylés, a merjünk kicsik, lenni álomba próbálják ringatni a magyart megértő embert, mert ők kufárok, pénzért árulják magukat, amely tevékenység teljesen idegen a magyar nyelvtől a magyar embertől. Ezeket meghallja a magyar fül, és kiszűri.

A gyökök meghatározásának előfutárai Czuczor Gergely, Kiss Dénes, Varga Csaba. A gyök matematikai rendszerével nem foglalkoztak, kizárólag nyelvi alapon közelítették meg a kérdést. Persze mindegyik nyelvészünk, aki a gyökökkel foglalkozott valahol figyelembe vette a gyökök, egymásra hatását, tobzódását, ezt nevezték szóbokornak.

A számítógéppel előállítható gyökök száma igen magas. Ezeket a gyököket két jelentősebb csoportba sorolom, attól függően, hogy a fentebb említett Székely Magyar rovás mássalhangzóit miképpen ejtjük ki. Ez az én elemzéseim szerint lehet a mássalhangzó elé, vagy mögé helyezett magánhangzó. Ez az első csoport, amit vizsgáltam. A mássalhangzóhoz történő magánhangzó illeszkedés révén létrejött kéthangú gyökök száma csekély. Valószínű nem éri el a húszat. Ezt a csoportot szógyöknek hívom. Érdekes módon vannak mássalhangzók melyek jelentősen többet, míg van olyan, ami egyáltalán nem tartalmaz általam felismerhető szógyököt. Ránézésre valószínűsítem, hogy ezek a szógyökök, vagy azok egyik változatai, megegyeznek azokkal a gyökszavakkal, amit Varga Csaba gyöknek nevezett. A másik nagy csoport a háromhangú gyökök rendszere. Ez a rendszer két táblázat csoportból áll. Az egyik, a fentebb említett ABC mássalhangzói elé, és után illesztett magánhangzók teljes képe. Meglepően kevés információt hordoz a magyart beszélők számára. Ezekben a rendszerekben, a megjelenő ma is érthető gyökök egy két hang kivételével, csak itt ott fordulnak elő. A másik csoport a mássalhangzó magánhangzó mássalhangzó csoport. Ez már egy nagyobb anyag, a táblázatok száma a mássalhangzók négyzetének a magánhangzók számának szorzatával egyezik meg. Ha összevetjük ezt a két táblázat csoportot, mármint a kéthangú szógyökök csoportokat, a háromhangú gyökök csoportjával, akkor rengeteg gyök válik láthatóvá. Amennyiben térben helyezzük el ezeket a táblázatokat a hozzárendelt magánhangzó, valamint a mássalhangzó csoportok változatainak variációival, akkor megjelenik a gyökrendszerekkel foglalkozó nyelvészek által megfogalmazott szóbokor. Feltűnik a gyök, vagy a mag elnevezésnek a képe, ami nem más, mint egy magjaiból kiserdülő, gyökeret és ágakat növelő fa, eleinte síkban a papírra vetve, majd a térben, három dimenzióban. Talán innen a mag, vagy gyökér elnevezés. De ki találta ki?

Az elemzéseim során nem fordítottam kelő figyelmet a magánhangzók, és mássalhangzók különféle csoportjainak a változataira, a nagyszámú feladat miatt a lehető legkevesebb hang elemzését vontam be. A hangrendi, és képzési változatok jelentős mértékben bővítenék a rálátásunkat a gyökrendszerre. Az eredmény így is meglepően magas egyezést tár elénk. Talán, ha megélhetem, bővítem.

A gyök helye

A gyököket a szóbokorban elfoglalt helyük szerint is be kell sorolni. E szerint a nyelv megértéséhez, legalább négy szintet kell vizsgálni. Megjegyzem a szintek száma a bonyolultsága miatt ismeretlen, csak a képzelet szabja meg a gyökök szintjeinek a felső határát.

  • Az első szint, azoknak a hangoknak a szintje melyek kimondva önálló gyökök.
  • A második szint, a gyökök szintje.
  • A harmadik szint, az adott szóbokorban egyik előző szintű gyökből betoldással megnövelt szó, gyöke. (Itt és a továbbiakban: betoldás= toldalék = gyök vagy rag).
  • A negyedik szint, a szóbokrok gyökeinek olyan burjánzása, további betoldásokkal melyek az előző három szint egyikéről származnak, előfordulnak más korok, – a múlt a jelen és a jövő,- vagy idegen nyelvek kiejtéseiben, ezek kombinációiban, a gyökök szóképe magyar hangzással visszavezethető ez eredeti gyök szóképére.

 

 

Ez a besorolási szint módot ad arra, hogy eltérő korok eltérő nyelvek, magyar képi gyökeit megnevezzük, azt visszavezessük a forráshoz, az eredeti húsz körüli Ősgyökhöz.

 

Kromek Pál

2013 Január.

A bejegyzés kategóriája: A gyök, Blogkönyv, Mag, Meghatározás, Ösnyelv, Szótár
Kiemelt szavak: A gyök fogalma.
Közvetlen link.