A magyar nyelv

Az Ősi magyar nyelv

Az előző bejegyzésem után elkezdtem kutakodni a netten. Rengeteg anyagot találtam ami a magyar nyelvel az ősnyelvvel kapcsolatos. Rendkívüli módon örültem annak, hogy ezt nem csak én érzem így és nem is volt olyan nagy tévedés az amit leírtam, sőt nyelvészek sora támasztja alá azt amit én csak megéreztem a magyar nyelvel kapcsolatban.

Úgy érzem, kötelességem ezek után közzétenni azokat az anyagokat publikációkat melyek a magyarság létét jövőjét meghatározó bizonyítékok útmutatások. Valószínű ezentúl nem fogom kijavítani az általam helyesnek vélt, a jelenlegi helyesírási szabályoknak nem megfelelő írásmódot, szó és mondatszerkezetet.

Büszkén a szerzőikre felnézve teszem közzé nyilvánosan azokat a publikációkat melyek a közelembe kerülnek a magyar nyelv írás és beszédmódjának, mélyebb vizsgálatával kapcsolatosan. Tovább >>>

Tovább az ősi nyelvel foglalkozó  oldalra >>>

Magyar

 Többször említettem a Somogyi-as, Magyar beszédet.

Ma amikor az urbanizáció túljutott a Somogyi kanász ostorpattogtatásán, ideje újból szóba hozni a nyelvújítást. A nyelv a nép kommunikációs eszköze, a beszéd annak megjelenítési formája. A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája. Nálunk, magyaroknál elsősorban a gondot az jelenti, hogy vannak tájegységek, ahol elveszik, vagy már el is veszett a tájszólás a tudatos változtatások miatt. Igen gyakran előtérbe kerül az idegen eredetű szavak nyelvbe történő integrálása. El kell mondanom, hogy ezeknek az idegen nyelvű szavaknak a hiányát elsősorban azoknak a nemzeteknek a nyelvészei kifogásolják a legjobban akik azt szeretnék ha minél előbb elárasztanák az idegen kifejezések a magyar nyelvet is. A mai világban amikor a technika beláthatatlan fejlődésen megy át az élet minden területére betolakodnak az idegen elsősorban angolszász jó esetben szavak, rosszabb helyzetekben a rövidítéseik mozaik formában. Egyes munkahelyeken már égő, ha ezeket a kifejezéseket, rövidítéseket nem érti valaki. Ma már a műveltség látszatának egy emeltebb szintjét  igyekeznek egyes emberek kelteni, azzal, hogy tele tűzdelik szakmai, valós, vagy kreált áltudományos idegen szakkifejezésekkel a beszédüket. Ezeket az embereket meg kell állítani. El kell távolítani, előbb beszéljenek magyarul utána alhassanak oda másokat oktatni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

ADÁS

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

ADÁS

 (ad-ás) fn. tt. adás-t, tb. ~ok. Általán cselekvés, mely által valamit adunk, ezen ige minden érteményét véve, nevezetesen 1) Nyújtás, odanyújtás, leginkább igekötővel: átadás, kiadás, föladás, leadás. 2) Ajándékozás különféle nemei. 3) Bizonyos árért való átengedés: adás-vevés. Leginkább összetételekben fordúl elő: kézbeadás, bérbeadás, egybeadás, hálaadás, hozzáadás, jeladás, tanácsadás, számadás, melyeket és hasonlókat l. saját rovataik alatt.
*ADÁSVĚVÉS
 (adás-věvés) ösz. fn. melynek mindkét tagja ragozható: adást-věvést, adással-věvéssel, adási-věvési. Általán, minden vásári csereberélés, áruváltás, sokadalmi közlekedés. A kereskedők, kalmárok foglalkodása adásvevésből áll.
*ADÁSVĚVÉSI
 (adás-věvési) ösz. mn. tt. adásvevési-t, tb. ~ek. Adásvevést illető, ahhoz tartozó, arra vonatkozó. Adásvevési tárgyak, czikkek, áruk. Adásvevési szerződés, ügyesség.

Nyelv

Címszó:  A nyelv

A nyelv az emberek közötti beszéd, első eszköze. Tagolt egymástól elkülöníthető, de mégis egymásra épülő hangok sora. Később rögzített formában megjelenő kifejezésmódja az írás, ami nem más mind a beszéd, mások számára történő rögzítése, írásjelek formájában. Az emberi kommunikáció napjainkban már több megjelenési formát tartalmaz, de az alapja mindnek a nyelv. A beszéd sajátossága az artikuláció, amely meghatározza a nyelvet, a nyelvjárásokat. A nyelv az emberi azonosságtudat ( identitás ) kialakításának elsődleges, egyéni és csoportos eszköze, kifejezi azt, hogy kik vagyunk, úgy mind egyed, és mind, nép, vagy nemzet. A magyarul beszélő ember számára a magyar nyelv fejezi ki , a magyar nemzethez való tartozást.