A szó

A szó

Alapesetben, a modern nyelvészetben a szó, egy jelentéssel rendelkezik. Ennek a gondolatnak a következménye a szótári jelentés fogalma, ami egy jelentést sugall.  A magyar nyelvben ez nem igaz, ezért a magyar nyelv szótári jellegű tanulása lehetetlen. A magyar nyelv ennél több, és egyszerűbb. Tudomásul kell venni, hogy két magyar nyelv létezik egymás mellett. Az egyik a gyöknyelv, a másik a tanított magyar nyelv. Ma Magyarországon az emberek többsége a gyöknyelvet beszéli. Az állami oktatás már a nyelvújítás óta folyamatosan kitanít bennünket a gyöknyelvből, mégis mivel a gyöknyelv magában hordozza az indoeurópai nyelveket is, ezért, viszonylag könnyen megtanulja a magyar ember ezeket a nyelvidegen szabályokat, sőt egyes szavakat gyököket visszailleszt a helyére a gyöknyelv rendszerében és megjelenik a visszaillesztett gyök régi-új szóképe. Például a nyelvünk ős régen természetéből adódóan, ismeri a ViL, ViL -an, ViL -ám, ViL -ágos, ViL -ágit, szavakat. Az elektromosság feltalálása során, csak használatba kellett venni a villany szavunkat. És láss csodát, fel –ViL -ant, nem csak a szó jelentése, hanem a szóképe is megegyezik a feltalált villany szóval. A kettős nyelv addig fog élni a magyar nyelvben, amíg a jelenlegi magyar nyelvtant, és finnugor szemléletet tanítják. A tudományos körök bármilyen erőlködése, a nyelvújítás, azért felesleges, mert bármelyik élő, indoeurópai nyelvrendszer, vagy feltalált „modern” nyelvelméletet vetik be, és próbálják „megregulázni” a mi nyelvünkben az a kitalált, megalkotott elmélet már bent van! A része, sőt működik, mint valami vegetatív[1] rendszer. Mindenki számára világos, hogy egy rendszer legyen az bármilyen, egy részével nem elemezhető, főleg nem szabályozható. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ősiségünk

A Magyar nyelv és a magyar történelem, kérdései.

A Magyarországon, a Kárpát-medencében élő népek nyelvének alakulása szorosan összeforr a magyar nyelv eredetével.

A nyelvünk, a magyar nyelv, magában hordozza a világ történelmét, a világ vallásait, a tudományokat.

Ezért titkolják előlünk.

Mondja Kiss Dénes, másokhoz hasonlóan, mintha a „Marsról” jött volna.

Valamikor a rendszerváltás után, amikor a Fidesz hatalomra került, volt Orbán Viktornak egy elszólása:

„Azt mondták, mindent meg szabad tennünk, mindet! Nincsenek tabu témák, mindenhez hozzá lehet nyúlni, meg lehet változtatni!

Csak egy dologhoz nem nyúlhat senki az a nyelv!”.

Visszanézve ez így is történt!

Valószínű pontatlanul idézek, de megmaradt bennem ez a gondolat azóta sem hagy nyugodni. Miért ez a nagy titkolózás, kik mondhatták, hol mondhatták és főleg miért?

Ekkor kezdtem el foglalkozni a magyar nyelvel azóta sok minden megvilágosodott előttem. Ilyen a történelem hamisítás.

Mivel több esetben látom a vitákat az alternatív történelmi álláspontok, és a „Tudományos”, vagy annak mondott felfogás között mindig eszembe jut a fenti elszólás.

Úgy gondolom, hogy rengeteg, kitűnő alternatív történelmi írás létezik a témában. Lássuk be, ezek mind csak egy-egy szeletét tartalmazzák a valóságnak. Vannak átfogó művek, vannak kitűnő részterületekkel foglalkozók. A gond az, hogy a mai tudományos szemlélettel vizsgálva mindegyikben találhatók kifogásolni valók. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Magyar népek, és nevük

Magyar népek, és nevük:

  • Magyarok
  • Kunok
  • Jászok
  • Lófejüek
  • Palócok
  • Pártusok

Ezek a népek együtt a Szittyák leszármazottjai.

——————————————————————-

Magyarok: 

A magyarok[1] „mageresztők[2]népszaporítók. A szittyák.

Görögül: Scythae.

Magyar> Scythae Georgii

Magyar> Scythae Gergithae

Magyar> Scythae Aroteres

Magyar> Scythae Chorasmii

Magyar> Scythae Agriani

Magyar> Scythae Argiui

Magyar> Scythae Agriaspae

A „Magyar” nevet más népek görögből a következőképpen fordították: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A „Magyar” szavunk elemzése.

A szó által hordozott tartalom jelenlegi formája, olyan sok ismeretet rejt magában, hogy a teljes magyarázat több kötetnyire rúg.

A „Magyar” szó, a mai világban még mindig megjeleníti népnevünket, és formálja a nyelvünket. A sokrétűsége, összetettsége, jelenlegi alakjában meghatározza az ország nevünk, és a benne élő embert (magyarok, magyar). Lehet személynév, így, vezetéknév és keresztnév, vagy melléknév. Felépíti, értelmezi és magyarázza a nyelvünket, a nyelven keresztül többet mond, mint a mai tudományok. A megértésének a feltétele, szavaink eredeti jelentése. A Magyar szavunk gyökei, megjelenek mindennapi szavainkban, beszédünkben, a nyelvünk magját, magát a nyelvet alkotják!

A „Magyar” szavunk jelenlegi megjelenési formája hordozza a saját kialakulásának a történetét. A történelmileg létrejött szóképéből, meghatározza, a beszélő saját magát, legyen az a fenti előfordulások, nép, ország, személynév (Magyar), vagy fogalom (magyaráz) bármelyike. A magyar szó története, bemutatja saját útját, leírja a szót megjelenítő személyeket, meghatározza azok gondolkodását, tudatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tamás név jelentése

Tamás.

 

Ta-Más, Te-Más, a T, az MÁS.

Te-Más.

Tamás, az Más. Lehet az élet minden területén eltérő. Az eltérés megjelenhet az átlagtól elütő személyi jegyekben, kövérebb, soványabb, alacsonyabb, magasabb, világosabb sötétebb. A Tamás a megszokottól eltérően gondolkodik, a világ dolgairól, amit megkérdőjelez.
Felénk, szokták mondani, Tamáskodik valaki. Aki tamáskodik, az kételkedik. Lehet kételkedni egy konkrét dologban, de lehet kételkedni mindenben.  Ha mindenben kételkedsz, akkor azt mondják, olyan tamáskodó vagy. Ennek már lekicsinylő (nemszeretem szó: pejoratív) jelentése lehet.

Mondják a mai tudomány állása szerint, hogy Tamás nevünk, bibliai eredetű, Tamás apostol nevéből származik.  Ugyanis Tamás apostol volt az, aki kételkedett Jézus feltámadásában. Ez csak egy része az igazságnak, mivel, már akkor létezett ez a szó, ezért, már akkor az volt a jelentése, mint manapság, amennyiben nem létezett volna, akkor hogyan akasztják rá az apostolra, utólag, vagy hogyan nevezik el erre a névre, előtte!
En úgy gondolom, hogy a Tamás szó, abban az időben, a jelenlegi formájában, már létezett, használatba volt, és ezt a lekicsinylő tartalmat is hordozta, azért, akasztották arra az emberre, aki megmerte kérdőjelezni Jézus feltámadását.

Mélyebben beleásva:

A Tamás szavunk, a TMS mássalhangzókból tevődik össze.

Mai nyelvjárási változatokkal kimondva: TöeMöeS rögtön megjelenik a régies kiejtési formája.

Számomra nyilvánvaló, hogy a három gyökhang, a T az M és az S leírja a szó jelentésének alapvető magyarázatát.

T = TUDÁS, TANÍTÁS. Tanítók, tudósok, táltosok tanítanak, tökéletesítenek, terjesztik a tudást. A táltos, testi, lelki gyógyító, földsugárzások, ásványok, növények ismerője, a jog, a történelem tudója és nem utolsósorban művész is.

M = MELL, EMLŐ. A táplálás, a nevelés jelképe. Testi és szellemi táplálék átadását egyaránt jelenti.

S = SÁNC, azaz a fedezék, töltés, szekérvár rokon szavakkal együtt a földi, emberi, külső ellenség elleni védekezésre utal. Alakjában a sátor képére is emlékeztet, amely szintén a védekezés, óvás egy formája. (Friedrich Klára után)

Tovább:

A Tamás két gyökszóból a Ta és a Más szavainkból származik.

A „Ta” gyökszó:

Mai jelentése, a „távoli”, szavunkkal fejezhető ki a legjobban.  Elment tá-tá, mondták valamikor, a kisgyerek is tá-tába megy, amikor altatják, a tata mind, (mind[i]) nagyapa ma is élő szavunk, áthallással egyszerűen papa. Azt is látjuk, tudjuk, hogy a Tata egy bölcset a távolból az idő távolából hozott tudást is jelenti, csak nem szoktuk kibeszélni. A Ta gyök meghatározója a magyar nyelvnek a tavasz, tanár, tavaly, talaj, tart, tányér, tag, tart, társ, távoli, stb. A Ta, szavunk, mint távolsággyök megjelenik a ragozás során egymástól messzebb levő azonos elemek kifejezésekor, pl. tó > Tavak. Hordozza a rámutatást a dolgokra, csata[ii], írta, itt is megjelenik a távolság, a térben és időben.  Mégis a nyelvújításnak „köszönhetően”, talán legjelentősebb megjelenése áthallással a TE gyökben fordul elő. A TE értelmes magyar szó. Főnév, Személyes névmás.  Több szavunk megjelenítésére használatos gyökszó. Hordozza rámutatással a TA gyökszavunk jelentését. A TE meghatározza ősidőktől, a te, tél, tenger, tesz, temető, templom, test, terület szavaink jelentését. Beépül az új, akár átvett szavainkba meghatározó elemként, gyökszó formában, televízió, telefon. Mind ugyanazt a szóképet, a távolit, tartalmazza.

Ősi gyökszavunk.

A „Ta” gyök a Tamás szavunkban a térben vagy időben való távolság meghatározója.

A „Más” gyökszó:

Eredeti jelentése az „egy másik” fogalommal írható le. Nem én, hanem más, vagy másik, de az is olyan minőséget hordoz, mint az eredeti, legyen az személy, fogalom, vagy tárgy.

A Más szavunk mondják, hogy határozószó.

Meghatározza azt, ami azonos minőségben, de a meghatározó számára eltérő formában jelenik, meg. Mivel a „Más” gyökszavunk jelentése eltérést jelent ezért a meghatározása, fordítva is igaz. Meghatározza azt, ami azonos formában, de a meghatározó számára eltérő minőségben jelenik meg.

A másik, lehet a második, akkor már számnév, meghatározza az időt, a másodpercben, de lehet az eredeti másolata, továbbá lehet a másik hangjaink meghatározója, a mássalhangzó. Az eredetitől eltérő új minőséget hordoz és ezért különböző.

Ősi gyökszavunk.

A „MÁS” gyökszavunk, a Tamás szavunkban az eltérőt jelenti, de megmondja az eltérés újabb minőségét vagy formáját.

Tamás
A magyar nyelvű ember számára, tudatosan, vagy anélkül, a Tamás név; a megszokott eredetitől, térben vagy időben, egy adott távolságon túli eltérést jelent.

Tudjuk, minden emberre hat a környezete, ezért hatással van ránk a nevünk is, a nyelvünkbe ágyazott jelentése miatt.

 

Kromek Pál
2014 március 29.



[i] Rámutatás a „mind” és „mint” eredeti jelentés tartalmának azonossága.

[ii] Csitt-csatt, szóból ered, ahol a ta gyök a csattogás távoli helyére utal.

 Letöltés.pdf. formátumban.