közúti-vasúti kombinált áruszállítás

Címszó: Áruszállítás

A közúti-vasúti kombinált áruszállítás megjelenési formái és jellemzői

 Főbb típusok:

 

I. Huckepack forgalom

 

A forgalom jellege A kombinált forgalom megnevezése szállítási egységek vasúti kocsik A járműátmenet módja
kísért Ro-La (Rollende Landstrasse) tehergépkocsik, nyerges szerelvények kis átmérőjű, kerekekkel ellátott, alacsony rakfelületű vasúti kocsik Roll-on, Roll-off: a közúti járművek homlokrakodó
kon át fel-, ill. lehajtanak a vasúti kocsikra(-ról)
kíséret nélküli csereszekrényes cserefelépít
ményes
csereszekrények normál pőrekocsik vagy konténerszállító vasútikocsik Load-on, Load-off: speciális fogókerettel felszerelt rakodógépek
kel, darukkal
félpótkocsis, daruzható daruzható nyerges félpótkocsik zsebes vasúti kocsik Load-on, Load-off: speciális fogókerettel felszerelt rakodógépek
kel, darukkal
félpótkocsis, nem daruzható nem daruzható nyerges félpótkocsik lengőhidas vasúti kocsik Roll-on, Roll-off: a félpótkocsikat homlokrakod
ón át felfogják a vasúti kocsikra

 

 

II. Konténeres:

a konténeres árufuvarozás alapeleme a konténer, amely műszaki előírások szerint épített, legalább 1m3 térfogatú, áruk befogadására, ismételt felhasználásra alkalmas csomagolási és szállítási eszköz. Előnyei:

  • vonaton, teherautón, hajón is alkalmazható
  • gépesíthető az árurakodási munka
  • helytakarékos
  • biztosított az áru védelme (időjárás, lopás ellen)
  • csökken az áruval végzett műveletek száma

 

III. Bi-modális forgalom:

félpótkocsis szállítás (a pótkocsik alkotják a szerelvényt és azokat forgóvázas szerkezettel (vasúti forgóvázzal) kötik össze. A félpótkocsi odatolat, felemeli a fenekét és rárakják a forgóvázra). Magyarországon nincs ilyen.

 

Kombinált szállítások összehasonlítása:

  • súlykérdés: 1500 t a vonat, Csereszekrény 812 t, Konténer 840 t, Félpótkocsi 952 t.
  • költség: közút 100%, huckepack: 75%, konténer 80%, trailer 70%

Nagysebességű vasút

Címszó: Nagysebességű vasút

 A nagysebességű vasúti közlekedés kialakulása és fejlődése

 

A vasúti közlekedés nagy számú személyek és nagy tömegű áru kötött pályán történő szállítása.

 

Nyugat-Európában a vasút fejlődésnek indul, ebben látják a jövőt.

 Fajtái:

 1. nagyvasút,

2. városi vasút (közúti villamos vasút, földalatti gyorsvasút, elővárosi gyorsvasút, függővasút),

3. hegyi vasút (fogaskerekű vasút, sikló, kötélpályás)

 

1830: Liverpool – Manchester 47 km/h (személyszállítás)

1846: Budapest – Vác vonal (Európában a 9.)

1896: millenniumi földalatti vasút

 

Rekordok:

  • 1829: Rocket 47 km/h
  • 1846: gőzmozdony sebességrekordja 124,8 km/h (London – Bristol)
  • XIX. sz. vége 180 km/h
  • 1903: 200 km/h
  • 1955: 331 km/h
  • Franciao. az abszolút rekorder: 513,3 km/h

 

1964 Japán: Tokyo – Osaka 5 nagysebességű vonal

Franciao.: Párizs – Lyon az első nagysebességű vonal

1980-as évek: Németo.

Olaszország: Róma – Firnze

 

Franciaország:

  • TGV: flexibilis vonalvezetés
  • Madrid – Párizs (Spanyol nyomtáv 1674 à szerelvény nyomtávot tud tartani)
  • sebességexport: Franciao.-ból Spanyolo.-ba, várhatóan az USA-ba és Dél-Koreába
  • franciák tartják a sebességi és átlagsebességi világcsúcsot is

Németo.: IC, nagysebességű vasút, 1970-80-as évek, Hannover – Würzburg között, túlelektronizálták

Olasz, svájci, svéd: domborzat miatt bedőlő szerelvény, új megoldást kellett keresni

Skandináv félsziget: Stockholmot és az É-Német városokat összekötő vízalatti alagút.

Anglia: élen járnak az átlagsebesség növelésében

Japán: a leghosszabb tengeri alagút (a „Csalagút” néhány km-rel rövidebb)

 

Az elmúlt 25 évben 5 nagysebességű járművet fejlesztettek ki. Gyorsvasutak alkalmasak lehetnek közepes távolságok összekötésére, mint pl. Japánban Tokyo és Osaka közt. Több európai és amerikai állam tervezi új vonalak létesítését, amelyen a szerelvények 250-300 km/h átlagsebességgel közlekednének. Franciao.-ban a TGV Párizs és Lyon közti szakaszát 1983-ban adták át és 1991-ben megnyitották az Atlanti-vonalat. Németországban 1991-ben két nagysebességű vonalat is átadtak. 1992-ben Spanyolországban épült az első ilyen vasútvonal Madrid és Sevilla között.

Vasúti és közuti közlekedés

Címszó: Közlekedés

 Közlekedésösszehasonlítás környezetvédelmi szempontból.

 

A XX. század elején a vasúti közlekedés sokkal jelentősebb szerepet játszott. Magyarországon is jó vasúthálózatot alakítottak ki. A világháborúk óta a közúti közlekedés fejlődött. Kimerült a közúti közlekedés kapacitása, jelentőssé vált a közúti járművek szennyező hatása (CO, CO2, NO).

 

Fajlagos energiaigény (árutonna/km):

 vízi: 1 egység, vasút: 10 egys., közút 100 egys., légi 1000 egys.

 

Károsanyag kibocsátás (g/szállított szmély/km):

a közúti forgalmi szennyezés mértéke többszöröse a vasútinak mind a személy, mind a teherszállítást tekintve.

 

Védekezés:

ólommentesség, katalizátor, fogyasztás csökkentése, a vasút helyigénye is sokkal kisebb (2 villamosított vágány, kis helyen, nagy tömeg szállítására)

 

Balesetek, biztonság:

a közúti balesetek száma többszöröse a vasúti balesetekének.

 

Használat:

 Sokkal többen használják a közutakat, mint a vasutat.

 

Légszennyezés:

a levegőbe jutó CO 75%-át a közlekedés adja, amiből 96%-ot tesz ki a közúti közlekedés. 1 autóüzemóra 760 embernyi levegőt használ, a repülőgép 600 autónyit (456000 embernyi, vagyis 1 órányi repülőgépüzem egy ember több mint 52 évi levegőszükségletét használja fel).

 

Vasút előnyei:

 1. nagy szállítási kapacitás,

2. alacsonyabb zajkibocsátás,

3. kisebb energiafelhasználás,

4. kevesebb az időjárás okozta akadály,

5. gyorsabb,

6. nagyobb szintkülönbség győzhető le általa,

7. nagyobb biztonság, 8. kisebb tájromboló hatás

Hátrányai:

1. adott időben indul,

2. rugalmatlanabb,

3. vasúti szervezet bürokratikus üzemeltetése,

4. állomások kötöttsége,

5. kihasználtság csökkenése esetén nő az önköltség,

6. útipoggyász kényelmetlen szállítása.

Útdíjgyüjtő

Címszó: Útdíjgyüjtő

 Elektronikus útdíjgyűjtő rsz-ekkel szemben támasztott követelmények

 

Legyen automatikus:

a forgalom zavarása nélkül a díjbeszedés minden lépését automatikusan hajtsa végre (alkalmi úthasználóknak is)

 

Díjgyűjtés végrehajtható legyen:

 többsávos pálya esetén szabad forgalmi sávváltás, előzési folyamatok; különleges forgalmi helyzet (torlódás, alacsony forgalmi sebesség a megállásig)

 

Rugalmas illetékstruktúra kialakítása.

 

Műszaki megbízhatóság és rendelkezésre állás az alábbiak mellett is:

  • elektromágneses zavaró hatások
  • műszaki manipulációk
  • egyéb manipulációk
  • normális és extrém környezeti feltételek
  • adatátviteli utak ködösödése és árnyékolása

 

Nem műszaki követelmények:

  • elfogadható költség-haszon arány
  • magánszféra védelme, adatbiztonság
  • európai interoperabilitás

 

A rsz összes infrastruktúrális elemének alkalmazhatónak kell lennie.

RDS-TMC

Címszó: RDS-TMC

 Az RDS-TMC rádiós információs rsz-ek 

Az Európai Rádiótársaságok Egyesülete kiegészítő információk átvitelére fejlesztette ki az RDS-t. A TMC az RDS-en belüli közlekedési információs csatorna (digitális jelfolyamot továbbít).

 

RDS-TMC lehetőségei:

  • a vezető akkor hívja le az információkat, amikor szüksége van rá
  • saját anyanyelvű információk
  • az információk a rádióprogram megszakítása nélkül továbbíthatók
  • a vezető csak az aktuális útvonallal kapcsolatos információkat kapja
  • az információ írásban is kérhető

 

Az információáramlás útja:

           mért adat         kódolt jelzés                TMC kódolt info

 

Használat feltétele: helyszín, eseményajánlás kódolt formában álljon rendelkezésre. Európai szabvány: ALERT C protokoll.

 

Továbbítható információk: útburkolat állapot, közlekedési információk, időjárási adatok, útvonalajánlat, rendkívüli vészhelyzet.

Későbbi fázisban: turista információk, utazáshoz kapcsolódó infok, járművekben tárolt digitális infok aktualizálása, parkolási infok.

 

Háttér:

  • közúti infrastruktúra finanszírozásának módjai: 1. költségvetési pénz, 2. úthasználati illeték
  • úthasználati díj bevezetésének okai: 1. utak építésének, üzemeltetésének finanszírozása és kompenzációja, 2. közlekedési igények befolyásolásának leghatékonyabb eszköze (befolyásolás csak dinamikus, rugalmas útdíjstruktúra mellett lehetséges)
  • tarifák paraméterei: 1. járműtípus, 2. hét napjai, időszakok, 3. környezetvédelmi tényezők
  • elektronikus útdíjgyűjtő rsz-ek technológiai megoldásai: 1. kétoldali kommunikációs eszközök (DRSC, ezen belül mikrohullám és infravörös fény), 2. GSM felhasználása, 3. műholdas helyzetmeghatározás (GPS, DGPS)
  • technológiai megoldásokra vonatkozó követelmények: kompatibilitás, interoperabilitás, folytonosság
  • szabványoknak fokozott jelentősége van: CENTIC 278 rögzíti az intelligens közlekedési rsz-ek műszaki követelményeit
  • az elektronikus útdíjgyűjtő rsz-eknek Európában különböző technológiai megoldásuk és filozófiájuk van.