RDS-TMC

Címszó: RDS-TMC

 Az RDS-TMC rádiós információs rsz-ek 

Az Európai Rádiótársaságok Egyesülete kiegészítő információk átvitelére fejlesztette ki az RDS-t. A TMC az RDS-en belüli közlekedési információs csatorna (digitális jelfolyamot továbbít).

 

RDS-TMC lehetőségei:

  • a vezető akkor hívja le az információkat, amikor szüksége van rá
  • saját anyanyelvű információk
  • az információk a rádióprogram megszakítása nélkül továbbíthatók
  • a vezető csak az aktuális útvonallal kapcsolatos információkat kapja
  • az információ írásban is kérhető

 

Az információáramlás útja:

           mért adat         kódolt jelzés                TMC kódolt info

 

Használat feltétele: helyszín, eseményajánlás kódolt formában álljon rendelkezésre. Európai szabvány: ALERT C protokoll.

 

Továbbítható információk: útburkolat állapot, közlekedési információk, időjárási adatok, útvonalajánlat, rendkívüli vészhelyzet.

Későbbi fázisban: turista információk, utazáshoz kapcsolódó infok, járművekben tárolt digitális infok aktualizálása, parkolási infok.

 

Háttér:

  • közúti infrastruktúra finanszírozásának módjai: 1. költségvetési pénz, 2. úthasználati illeték
  • úthasználati díj bevezetésének okai: 1. utak építésének, üzemeltetésének finanszírozása és kompenzációja, 2. közlekedési igények befolyásolásának leghatékonyabb eszköze (befolyásolás csak dinamikus, rugalmas útdíjstruktúra mellett lehetséges)
  • tarifák paraméterei: 1. járműtípus, 2. hét napjai, időszakok, 3. környezetvédelmi tényezők
  • elektronikus útdíjgyűjtő rsz-ek technológiai megoldásai: 1. kétoldali kommunikációs eszközök (DRSC, ezen belül mikrohullám és infravörös fény), 2. GSM felhasználása, 3. műholdas helyzetmeghatározás (GPS, DGPS)
  • technológiai megoldásokra vonatkozó követelmények: kompatibilitás, interoperabilitás, folytonosság
  • szabványoknak fokozott jelentősége van: CENTIC 278 rögzíti az intelligens közlekedési rsz-ek műszaki követelményeit
  • az elektronikus útdíjgyűjtő rsz-eknek Európában különböző technológiai megoldásuk és filozófiájuk van.

Vízdíj fajták

Címszó: Vízdíj fajták

 Vízdíjak fajtái, meghatározásuk és az azt befolyásoló tényezők

 

Vízi közművek problémái: közgazdasági és jogi problémák merültek fel. A közművek eleinte állami tulajdonban voltak, később a vízi közműveket átadták az önkormányzatoknak, akik nem voltak erre felkészülve.

1996: vállalatok átalakultak és változott a tulajdonviszony, a politikai- és gazdasági helyzet. Szétaprózódtak az üzemeltető szervezetek. A rendszerváltás előtt 32 szervezet volt jelen, utána 320.

 

Vízdíjak időbeni alakulása: országosàterületiàtelepülésiàzóna.

  • Országos: az állam finanszírozta a szolgáltatás ára és a vízdíj közti különbséget (dotációs rsz)
  • Területi: rendszerváltás után (támogatási rsz) az állam 4-5 mrd Ft-nyi vízdíjat finanszírozott, a többit nem (megpróbál kivonulni)
  • Települési: azok a települések alacsonyabb vízdíjat fizetnek, amelyek kedvezőbb helyzetben vannak a vízkészlet szempontjából
  • Zóna: szolgáltatás zónákra osztása 1-1 településen belül. Ez csak ötlet volt, egyelőre elvetették. Pl.: 1. fizetési zóna: Bp-en a Duna vonala……4. fizetési zóna: külső területek.

 

Az önkormányzat feladata a szolgáltatás, rövidtávú felelőssége az olcsó vízdíj biztosítása (a), hosszú távon az innovatív vízdíj tulajdonosi szemlélet (b).

Az önkormányzat dönti el, hogy ki legyen az üzemeltető, tehát ő felel annak hibáiért.

 

A vízdíj állandó részeinek megoszlása: 1. bér + TB, 2. igazgatás, 3. energia, 4. amortizáció

 

Vízdíjat befolyásoló tényezők: 1. munkabér, 2. automatizálás (drága), 3. humán munkaerő (olcsó), 4. profiltisztítás (az alap tevékenységektől leválasztjuk az egyéb tevékenységeket).

 

Önkormányzat időzített bomba, ha olcsó, de nem megbízható megoldást választ, ha rosszul választja meg az üzemeltetőt, vagy ha felelősségvállalás nélkül vállal anyagi és erkölcsi kockázatot.

 

Fajlagos fogyasztás [liter/fő/nap]: 70liter/fő/nap=víz árától független fogyasztás. A higiénia miatt az átlagember ennyit mindenképpen elfogyaszt. A víz árának növekedésével egy bizonyos szintig csökken a vízfogyasztás.

Viz minősítés

6. Mi a vízminőség és a víz minősítése során milyen paramétereket kell vizsgálni?

 

A vízminőség a víz tulajdonságainak összességét jelenti. Meghatározására nincsenek módszerek vagy jellemző mutatók. A vízhasznosítási szempontok szerint vizsgáljuk, melyek

  • ivóvízellátás
  • felszíni víz üdülési célú felhasználása, pl.: Tisza nincs kiépítve, fontos ilyen helyen az ivóvíz minősége (ciánszennyezésàvízbázist érintettàvédekezés ellene iszappal)
  • öntözés
  • ipari felhasználás

 

A vízminősítés paraméter szempontjai:

  • fizikai jellemzők: sűrűség, viszkozitás, illóanyagok, elektromos vezetőképesség, oldott anyagok, lebegő anyagok, radioaktív sugárzás (atomerőművek mellett mérik)
  • kémiai jellemzők: ammónia, ammónium, pH érték keménység, Ca, Mg, Na, K, Fe, Mn,klorid, CO2, hidrogén-karbonát koncentráció, BOI, KOI, nitrát, szerves és összetett nitrogén, klór
  • biológiai jellemzők (az élettelen környezet és az élővilág közti anyagcsere): trofitás (a vizi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag termelésének mértéke), szaprobitás (a vizi ökoszisztéma szerves anyag lebontó képessége), halobitás (szervetlen kémiai jellemzők összessége), toxicitás (víz mérgezőképessége)
  • bakterológiai jellemzők
  • toxikológiai jellemzők

 

A vízkészletek mennyiségének megőrzése mellet gondot kell fordítani azok minőségére is. 1993-as adatok szerint a felszíni vizek 5%-át ráfordítás nélkül, 90%-át elfogadható költséggel használatra alkalmassá lehet tenni. Vízminőségi adatok elemzése alapján a vízfolyások minősége az országon áthaladva nem romlik, sőt egyes folyókon még javul is.

 

Az ország állóvizeinek vízminőségi helyzete kedvezőtlen, javulás vízutánpótlással érhető el. A talajv1z csaknem az egész ország területén szennyezett.