ÚJ

Címszó: ÚJ

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. [1862.]

mn. tt. új-at. Általán, ami nem régtől fogva létezik, ami csak imént, csak most támadt, eredt, született, sarjadzott, képződött, készült stb.; ellentéte: ó, v. régi, néha ócska, múlt. Új templom, melyet most épitettek. Ó v. régi házfalakra új tetőt rakni. Új ruha, új kalap, új csizma, amint a kézmives kezéből kikerültek (ellentéte: ócska ruha, ócska kalap, ócska csizma). Új pénz. Új könyv. Új bor (ó-bor). Új széna, (ó széna) azaz, tavali, harmadévi stb. termés. Új dohány (ó dohány). Új gabona, idei termés. Új buzából új kenyér. Új év. (mult év). Új hold, midőn egészen homály födte állapota után ismét világosodni kezd, tulajdonkép úgy látszik. „Hoz ő kéncseből újokat és ókat.” Münch. cod. (Máté XXIII. Pestinél: újakat és avasakat). Új ötlet, új élcz, új gondolat, új tan, új költemény, új zenemű. Új törvények, rendeletek. Új barátság, új szerelem, új harag. Új szokás, divat, izlés. A legújabb divat szerint. Új fejedelem, ki most kezd uralkodni. Új tisztviselők. Új szövetség, mely az ó után következett. Új világ, új események, történetek, hirek. Többször viszonylagos jelentésü, mennyiben minden utóbbi az előbbihez képest új, s ez ismét az utána következőre nézve ó. A helynevek Újmajor, Újtelek, Újfalu, Újlak, Újvár, Újváros, Új-Arad stb. szintén ezen viszonyból származtak. – Szükebb és átv. ért. a tárgyak egyes tulajdonságaira is vonatkozik, mennyiben azokat csak nem rég vették föl. Valamely régi müvet újjá alakítani, olyanná tenni, mintha új volna. A könyvnek új táblát csinálni. Néha am. nem kopott, viseletlen, pl. újnak mondható a ruha, ha régebben készitették is, de még senki sem viselte. Továbbá mennyiben az új rendesen jobb, épebb szokott lenni az ónál, a réginél: innen mellékértelemben jobbat is jelent, kivált erkölcstani, s bibliai nyelven: Új emberré lenni. Vetkezzél ki, az ó emberből, s öltözzél újba. Új életet kezdeni. Közmondatok: Új szita szegen lóg v. függ; az újat jobban szokták becsülni, kimélni. Új söprü jobban söpör, az uj tisztviselő, új gazda, új cseléd pontosabb. Bámészkodik, mint borju az új kapura. Egy avult zsákból két új tarisznya.
E szónak hangzója általánosabb szokás szerint hosszu ú származékaiban is, ámbár némely tájakon, kivált túl a Dunán röviden szeretik ejteni, minélfogva a költőnek szabadságában áll így is használnia. V. ö. Ú betű.
Mandsu nyelven: ice, icengge. Budenz J. szerént finnül uute (nomin. wussi), észt nyelven: uus, lív nyelven: ű? (genit. űd), lapp nyelven: od, oddo, oddos, cseremisz nyelven: uo; hegyi cser. ű, erza-mordvin ny. od, (honnan od-i = új év, od-ava (mostoha [új] anya), votják és zürjän ny. vil’ stb.