A Mars

Mars

Általában:

  • A mai Európai felfogás szerint, a szokatlanul vörös megjelenése miatt alakult ki róla a véres harcok istenének jelképe.
    • Európai nevének elterjedése közvetlenül a francia „marche” után, hadrendbe való menetelés, szóból ered. Ugyanitt menést parancsoló vezényszó. A jelentése magyarul: Indulj[1]! Menj! Innét a „masíroz” eredetiben: „marsol”.
    • Olyan zenemű, melynek időmértéke a lépés időmértékével egyezik, azaz valamely ütemrészre egy lépésre esik; magyar neve: induló.
    • Görögül: ArhV (erős?), a görög hadisten Árész,
    • A római hitregében a hadak istenének vagy hadúrnak a neve lett Mars.
      • Forrása az Etruszk „Marist”. Marist természetisten, a termékenység istene. Nem nagyon feszegetik, de Marist az apja Latinusz -nak aki a mai „kultúrvilág[2]” névadója.
    • A csillagászatban 4. bolygó neve.
  • Az északi népeknél Mars Tyr és Tyu mind a háború félkezű istene jelent meg.
    • Innen származik az angol Tuesday, azaz kedd, ami a latinban Dies Martis, a franciában Mardi.
    • Március a Mars hónapja a francia Mars, és angol March elnevezése is erre enged következtetni.
  • Az egyiptomi mitológia szerint RÉ isten csillaga volt. Ré helyenként Hórusszal, aki a Horizont Hórusza, és Vörös Hórusz, továbbá, Atummal és Ámonnal is össze van mosva. Már Egyiptomba tudták, hogy „Visszafelé utazik”. A képeken sólyom fejű emberként ábrázolják.
    • Mégis talán legjobban a témába vág Ré mitológiáinak olvasata közben a teremtésmítoszokban való részvétele. Itt vannak olvasatok, ahol a SZAVAKKAL Ez szerint: Ré (ő) SZAVAIBÓL[3] lettek az emberek.
    • Másik érdekesség a hieroglif jele, ami megegyezik a „Lyuk[4]„rovásukkal.
    • Ide kapcsolódik az „R” hang elemzése, amiről több oldalt írtam, és olvashatók belőle részletek a blogomban.
  • Indiában a Hindu mitológia szerint Mars a Mangala volt, a vörös bolygó, a hadisten Kartikeja.
    • Mangalát, istenként tisztelték. Mangala a Kedd napja. Vörös testű négykezű isten. Úgy tartják, aki ennek a bolygónak a hatása alatt van az hajlamos a szenvedésre, a szerencsétlenségekre. A szó forrása szanszkrit. Kiejtve magyarul hangzik.
    • Kartikeja, a háború istene. Említik még: Guha, Kárttikéja, Kumára, Murugan, Sanmukha, Szubrahmanja neveken. Kartikeja Síva isten szeméből, egy Madras közeli tóba zuhant, hat csóvából álló tűzből, született.
  • A mai magyar felfogás teljes mértékben illeszkedik az Indoeurópai kultúrkörbe. Az elnevezései is erre utalnak, „Hadakozó csillag” „Vérszemű csillag”. Ezen szavak szóösszetételéből, nehézkes elnevezéséből látszik, egyféle nyugati nyelvekből lefordított változatai jelentek meg a nyelvünkben.
  • Az eredeti magyar gondolkodás, mégis ha halványan is, de utal a szó nyelvünkben való jelenlétére ez pedig az „a” névelő nélküli régies használata. Száz, kétszáz éve így hangzott egy mondat: „Marsot megfigyelni”, ami megszemélyesíti, esetleg istenként tekintettek rá.

 

Gyökelemzéssel:

A gyökhangokkal:

MRS gyökhangok határozzák meg. Kiejtve eMeReS, MöeRes, MöRöeS, MöRöSö, eMRöeS, eMRöSö, stb. Látható, hogy a magyar tájnyelvben ezek a kiejtett formák nem jelentek meg, jobban mondva én nem ismerem fel. Az ősnyelv valószínű nem tartalmazta a MARS szavunkat.

Gyök képekkel:

A MARS szó egy gyökből és egy kötőszóból áll: a MAR gyök és az S kötőszó.

MAR gyökszó

A MAR gyök a MR gyökhangpárból áll. Kiejtés szerint eMeR, MöeR, MöRö.

  1. Mozgást jelentő ige
    1. A marúl,[5]> menűl, ficzamik, mondták> kimarúlt a karja,> kimenűlt> kiment. E jelentés után is valószinű, hogy mozgást jelentő ige volt, melyből úgy lett marúl, mint a men igéből menül, lágyítva menyül, szóképe> hozzá men-t[6]. Rokon hozzá a franczia marcher= menetelő, sőt a német fahren, forth =tovább, szanszkrit par, pur, =előre nyomúl és görög peirw, pera= felett is.
    2. Ugyanez a szóképe a marha szóban levő MAR gyöknek.
  2. Időhatározó: A marad, maraszt igékben időbeli tartósságot, bizonyos állapot azonos folytatását jelenti. MARAD> MAR- AD> MAR-A> MAR-D.
    1. AD
      1. Régiesen ÁD (Huszú egyedi hanggal)
      2. Általában valamit oda nyújt. Lehet tárgyi és szellemi.
  • A vásárlásnál a csere egyik fele. AD-VESZ
  1. Kínálás: Ad egy pohár bort.
  2. Fenyegetés: AD-ok a szemed közé. Ennek oka van. OK!
  3. Képző> helynévképző> od, ed, ěd, öd módosításokkal jár, ú. m. lov-ak Lov-ad, lud-ak Lud-ad, som-ok, Som-od, ölv-ek, Ölv-ed, ěb-ek Ěb-ed, bög-ök Bög-öd. A hangal végződő gyökök után: ád, ód, éd, őd, ud, üd, id: Abád, Ürgéd, Szapud, Gyömrőd stb. Részletek a szótárban.
  • Osztó> Számév képző> od, ed, öd, főnevekben: harm-ad, nyolc-ad, husz-ad. Az egész osztását: három (ból) egy, négy (ből) egy, öt (ből) egy, stb. Részletek a szótárban.
  • Igeképző: ár-ad, horg-ad, lik-ad, vig-ad, fúl-ad, gyúl-ad, forr-ad, ak-ad, ap-ad, borz-ad, stb. Részletek a szótárban.
  1. Egyes számban, második személyű birtokrag, melynek hangzója a többes számét követi, s ennél fogva gyökhang után ötágú: ad, od, ed, ěd, öd: fal-ad, bor-od, kez-ed, kert-ěd, bőr-öd; az egyedi hangokkal, mint a többes k-ja, öszve olvad: kapa kapád, kefe keféd, csákó csákód, tömlő, tömlőd, tepszi tepszid, kapu kapud, csöpü csöpüd. Személyrag: nál-ad, reá-d, után-ad, hozzá-d, miatt-ad, nek-ed, vel-ed, mellett-ed, érett-ed, előtt-ed, Ez a rag nem más, mint a második személynévmás TE, megfordítva ET, ED, módosult mása.
  2. Egyes számú második személyrag, a határozott alakú igékben, ezek, némely idejében és módjában. Párhuzamos társa ED, nevezetesen a múltban: irt-ad, itt-ad, látt-ad, gyúrt-ad, mondt-ad vagy mondott-ad, vert-ed, ett-ed, nézt-ed, ütött-ed[7] vagy ütt-ed, kérdett-ed vagy kérdt-ed, ölt-ed. Parancsoló módban: irj-ad, igy-ad, láss-ad, gyúrj-ad, mondj-ad, verj-ed, nézz-ed, egy-ed, ölj-ed. Ma már a parancsoló mód képzőjét elhagyva> d: ir-d, id-d, (igy-ad), mond-d, ver-d, öl-d. stb.
  1. A mara (zúzmara) származékban jelentése a szláv mráz = dér egyezik, de lehet manó is. ZUZMARA. MAR -A
  2. MAR-OK, MAR-JA. A négy lábu állatoknak, különösen a lovaknak két első lapockája között kiemelkedő dudorodás, izom. Ugyanezen testrész a szarvasmarhánál TARJ vagy tarja, disznóban nyaktól hát mentén ORJ vagy orja. A ,MAR’ máskép: MARJ, tájszóval: mor, morj. Erdélyben medvehús -nak is nevezik, mivel a medve, valamint a farkas is, ebbe szokott először harapni. A felsorolt példákban a feldudorodás, kiemelkedés, ami az AR OR módosulva ER, IR, ÚR gyökök egyik jelentése adott, gyökképben, szóképben.
    1. Magyarban: orom, far, tarjag, taré, mart, part, tarcs (emelt hely), borz, borzad, szár, szaru, torlik stb. a
    2. Latinban: armus, arundo, arbor, arduus, arx, cornu stb.
    3. Görögben: oroV (hegy), orJioV (meredek), orJoV, orniV, orw, artaw, airw, keraV, purgoV.
  3. MAR -t Mondjuk állatokról, ha, bele harap valamibe, s azt tépi, szaggatja[8], csipkedi. Különösen marnak a vadak, kutyák, kígyók. Ebből a szólás> Aki bírja, az marja. Átvitt értelembe rágalmaz, szid, szóval űz, kerget, üldöz. A szegény árvát kimarták saját házából. Ha ő mar, én is harapom.
    1. A gyök szóképében az R jellemhangként jelenik meg. A nyelvünkben a Rontást jelenti. Ilyenek: Irt, ort, őröl, morzsol, ront, harap, farag, sarabol, doroszol, korhol, horhol, tör, töröl, dörgöl, dörzsöl stb.
    2. Latinban: mordeo és voro.
    3. Görögben: morew, merixw.
    4. szanszkrit: vark (megfog
    5. lenyel), mard (rág), mar vagy már (öl, hal),
    6. német: morden stb.
    7. A magyar szintén fölveszi a d betűt mardos v. mardoz és mardalódik szókban; vagy a rokon t-t, martalék s martalócz-ban.

Az MR gyökhangpár köré épült gyökszó bokor rejti magába a MaR gyököt. A szóbokor a következő gyökökből ál: MaR, MáR, MeR, MéR, MiR, MoR, MöR, MuR, MüR. A felsorolt gyökök gyökképei, összefüggésbe hozhatók a bolygóval, vagy a bolygó mitológiájával. Ezek kibontása külön téma.

Mars, jelentése a MAR gyökre vezethető vissza. Ilyen értelemben, mint elavult gyök a KIMERÜLT jelentéssel bír. “marúl, azaz menűl, ficzamik, pl. kimarúlt a karja, am. kimenűlt”

Az „S” hang

 

Különösebb részletek nélkül:

  • Természeti suhogó hang> sáska, sebes, sebesség, suhan sugár, sólyom, stb. Szavakban.
  • Susogással járó hangutánzó> selyem, a latin sericum, a német Seide.
  • Természeti hangutánzó:
    • sese, susa, seseg, susog
    • sáp, sápog, sápít
    • sis, siseg
    • serceg, serpeg, serpenyő
    • sisereg, sistereg
    • síp, sipol, sipít
    • sicc
    • sólyom
    • söpör
    • suba, suh, suhan, suhanc, suháng, suhad, suhog
    • suly, sulyok
    • sus, susnya (suhogó vessző), susog, sustorog, sustorékol
    • sut, suttog, suttom, sutol
    • súg; súr, súrol; sül, süt; süvölt, süvöltyű
  • A csúszás, hangja,
    • A csúszás gyökképe rejlik benne> sík, síkos, sikér, sikamlik, sikamít, sikamodik, sikár, sikárol, siklik, sikkad,
    • Csúszva elvesz, eltűnik> sikkaszt.
    • Csúsztatva elveszt> sima, simít, simogat, simul, huppan> süllyed, süllyeszt; süpped, süppeszt.
  • 5) Indulathang, fájdalmasakat utánoz:
    • Saj, melyből sajna, sajnál, sajon, sajnos, sajog, sajgat, sajlódik.
    • A saj gyöknek megfelel a fájdalmas felkiáltású haj vagy. jaj
    • Sanyar, sanyarog, sanyaru, sannyad
    • Satnya
    • Sápol, sápolódik
    • Senyv, senyved, senyves, senyveszt
    • Sí, sivalkodik, sivít, sikolt, sír, siralom, sirás, sirat
    • Sínlik, sinlődik; sohaj, sohajt, sohár
    • Sopánkodik
    • Sovár, sovárog.
  • Szagló érzék susogását utánozzák:
    • sajdít, sejt, sejdít, melyekhez rokon a szag, szagol, szimatol. És még sok példa.

A nyugati kultúrákban  az S hang susogó, sokasodó, sáska jellege miatt lett a hadak istene. Meghatározza tovább az R hangtársa az RS> SR hangpár, ami a vágás a rágás, a marás, sarabol, sarol, sért, stb. szavakban fordul elő. A szóvégi S hang mind kötőszó megfelel az ÉS szavunknak ilyen értelembe az IDE S TOVA, a KI S BE, stb. fogalomképek a távolodást is jelenthetik, továbbá az S mind a parancsoló mód képzője szinte a MARS szó utasít a KIMERÜLT elhagyására.

A MARS szó jelentése gyökelemzéssel:

A KIMERÜLT ELHAGYÁSA

 

Kiegészítés:

Magyar nyelvű vonatkozásai a MARS szónak:

  • A kunok a XIII. Században nemzeti istenüket KÁM[9] -nak nevezték.[10]
  • KÁM, kun isten nem más mind a kunok és hunok közös regéinkből ismert HUNOR és MAGOR ősapjának Hunor párja. Ez a KÁM azonos a bibliából ismert Kánaániak ősapjával. A biblia arról nem beszél, hogy KÁM rege -béli ősapa.[11]
  • Kánaán névadója a kunok nevéből ered.
  • Tiglát-Palaszár asszír király hadakozott egy kumán, kamán, nevű néppel, lerombolva azok legerősebb városát Hunusát[12].
  • Fááy Elek szerint is, Heraklesz azonos a mi Magor vagy Magyar nevű istenségünkkel, viszont ezen Kun, Kiun, vagy Kaun, Kamor, Karn, a mi Hunorunkkal, de azonos egyúttal a görög-római mytholcgia Aresz- Mars hadistenével is.[13]
  • Ezek után úgy néz ki, hogy MARS isten azonos MAGOR ősapánk testvérével HUNOR –al.

Az első évezred elmúltával, István koronázása után a latin nyelvű írásokban egyre jobban fordulnak elő olyan elnevezések, melyekben a régi magyar szavakat görögre, vagy latinosra cserélik, feltehetően azzal a céllal, hogy a magyarság összemossa ezeket az elnevezéseket. Mindazon által, ha elfogadjuk a korabeli papságnak ezt a fondorlatát, akkor több sorsunk alakulását meghatározó név bele illeszthető a bibliai szemléletbe. A latin szövegekben gyakran Hunor és Magor helyett egész egyszerűen, Marsot és Herculest írnak.  Ezen senki fönn nem akadt, éppúgy, mint azon se, hogy az akkori latin nyelvű okiratokba székely helyett siculus, jász helyett pedig filisteus állt, mert hiszen azon időkben még minden valamirevaló műveltségű magyar tudta, hogy az itáliai sicheli vagy siculi nép[14] a mi székelyeink, a filiszteusok pedig a mi jászaink igen régi időkben kivándorlott részei nemzetünknek. Ha a krónikások a két törzsatyát, egyúttal a nemzet isteneinek is mondták, akkor világos, hogy a közmondásainkban máig emlegetett „magyarok Istene” sem más, mint Magyar Napistenünk.  Úgymond Heraklesz, akit az elő ázsiai fajunkhoz tartozó ősnépek, valamint a föníciaiak és az Égei tenger szigetei lakói, még el görögösödésük után is, egészen közönségesen neveztek Makar és Magar néven is; ikertestvérét Ifikleszt[15] pedig Kom- és Kaunnak, akiben pedig Hunorra, a kunok és hunok istenségére és regebeli ősapjára ismerünk.[16]

 

  • MARS isten neve, aki a mi nemzetünk testvér népének a Hunoknak, ősapja az ismert kultúrákban több nemzeti hőssel azonosítható. Ezek közül felsorolok párat, a nélkül, hogy az összefüggéseket ismertetném.
    • Bonfini 1690 összemossa „Mars pater” és „parens Hercules” neveket.
    • Az árja népek nyelvükben a Marana név azonosságát a meglévő mars, morte = halál szóval azonosítják
    • Trója és a Dardanosznév összetarozik. Ös török nevek. Dardanosz azonos Hunorral, a harc istenségével Marsz-Aresszel (Manapság Árész).
    • Ábel-Jábel, Marsz- Aresz, Kain- Romolus-Dardanus testvérgyilkos továbbá az egyiptomi Szet, Mars régi nevei még tovább vezetnek bennünket, Turosz és Tlr, impetuoso, szláv mert > szmert, mrt, szmrt halált jelentő szavakkal

Összefoglalva

Addig amíg a velünk rokon kultúrákban a HUNOR név erőteljes vándorló bátor harcoló képet hordoz, addig az indoeurópai árja kultúrákban a Mars a harc mellett a gyíkos képét is megjeleníti.

Kiegészítés: Utolsó kiegészítés 2019. december 19.

[1] IN DÚLJ!

[2]Indoeurópai kultúra.

[3] Ma már nem megvetendő gondolat.

[4] Soha nem értettem a rovás szabvány elfogadóit, miért nem ezt az egyértelmű jelet fogadták el. Nem csak ennél a jelnél, másutt is mindenütt kitanítanak.

[5] A CF szótár alapján, példák és gondolatok.

[6] A fiam felesége, a menyem.

[7] Újabban hibásan a szóelemzésekben látom a múlt idő jelének a szétválasztását. Hibás: ütöt-ted!

[8] Szaggat forrása szak -gat.

[9] A Kunok között ennek a névnek Kamor alakja is létezett, ami megegyezik a Hunor névvel.

[10]Ran Carpin szerzetes följegyzései szerint, akit IV. Ince pápa 1245-ben a mongol kánhoz küldött volt követségbe, a kunok nemzeti istensége még a XIII. században is Kám-nak neveztetett.

[11] Spamer: „Weltgesichte”. Leipzig 1896. évi kiadás I. köt. 271. Old.

[12] Hommel Fritz dr.: „Geschichte Babiloniens  und Assiriens”. Berlin, 1885.529. oldal.

[13] A magyarok őshona”. Budapest, 1910.

[14] szikelek vagy szikulok

[15] Ifiklész = Ikerfivér

[16] Magyar Adorján Ősműveltség 77. oldal.