A „Magyar” szavunk elemzése.

A szó által hordozott tartalom jelenlegi formája, olyan sok ismeretet rejt magában, hogy a teljes magyarázat több kötetnyire rúg.

A „Magyar” szó, a mai világban még mindig megjeleníti népnevünket, és formálja a nyelvünket. A sokrétűsége, összetettsége, jelenlegi alakjában meghatározza az ország nevünk, és a benne élő embert (magyarok, magyar). Lehet személynév, így, vezetéknév és keresztnév, vagy melléknév. Felépíti, értelmezi és magyarázza a nyelvünket, a nyelven keresztül többet mond, mint a mai tudományok. A megértésének a feltétele, szavaink eredeti jelentése. A Magyar szavunk gyökei, megjelenek mindennapi szavainkban, beszédünkben, a nyelvünk magját, magát a nyelvet alkotják!

A „Magyar” szavunk jelenlegi megjelenési formája hordozza a saját kialakulásának a történetét. A történelmileg létrejött szóképéből, meghatározza, a beszélő saját magát, legyen az a fenti előfordulások, nép, ország, személynév (Magyar), vagy fogalom (magyaráz) bármelyike. A magyar szó története, bemutatja saját útját, leírja a szót megjelenítő személyeket, meghatározza azok gondolkodását, tudatát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A szellem korszaka

A szellem korszaka

A szellem, az emberi fejlődés, ember által felfogható végső csúcsa. A gondolkodó ember által felhalmozott, a szaporodás során felgyűlt, közős tudat, továbbá az emberek lelki összeolvadásának kiteljesedése. A szellem az emberiséget minden időben átszövő, annak, egyesített tudása. A szellem az emberrel, együtt, az emberiségben létezik, az emberiség közös lelke.

A lélek

Nagy lelke van, szokták mondani felénk gyerekkoromba. Azokat az embereket illették ezzel a jelzővel, akik, mindenüket, ha kell az életük egy darabját is feláldozzák másokért. Meg azokat, akik képesek arra, hogy lelket verjenek a másik emberbe, szinte új életet adva neki. Ilyenkor voltak, akik lelkendeztek ezen a tevékenységen örömüket kifejezve.  Ha rossz emberre mondták, akkor csak megfordították, rosszlelkű egy ember. Az gonosz mindenre elszánt ember, ha kell még gyilkosságra is képes, elveszi a másik lelkét. A rosszlelkű ember, arra is képes, hogy elvegye mások életét. Az egy lelketlen ember, mondják arra, aki gondolkodás nélkül öl, vagy károsít meg másokat. Azt is mondták a gyenge beteges emberre, hogy csak hálni jár belé a lélek, vagy jön-megy, mint a bűnös lélek. Érdekes, hogy gyakori a lélekjárással kapcsolatos kifejezések sora. Ilyenek: bolyong, kóborol, bódorog, jár, kel. A lélekkel kapcsolatos kifejezéseink szinte mind a leheletre, annak mozgására, valamilyen tulajdonságára utalnak. Nagyon ritka a lélek elvont tartalmú megfogalmazása a nyelvünkben, ha mégis előfordul akkor ezek a megfogalmazások mind visszavezetnek más idegen nyelvekből, hiedelmekből fordított fogalmakra vagy egyházi forrásokkal rendelkeznek.

A magyar ember a nyelvében racionális. Minden szava a valóságot tartalmazza. A lélek szavunk is egy racionális szó. Igaz sok évszázadon át szerették volna velünk az ellenkezőjét elhitetni. Mégis az eredetforrás az, amit jelent. A lélek nem más, mint az a levegő, ami az ember száját levegő vétel során elhagyja, a lehelet.

A H-gyökhang

 „H” Gyökhang.

leh > lehel > lehelet

léh > lég > léhlek > lélek > lélegzik > levegőt vesz

A Székely magyar rovás jele a

H Rovásjel

Rovásjel

h > ahogy mondjuk >  a há vagy hö

A H hang gyökei:

  1. Kéthangú gyökök: aH, Ha, áH, Há, eH, He, éH, Hé, iH, Hi, íH, Hí, oH, Ho, óH,Hó, öH, Hö, őH, Hő, uH, Hu, úH, Hú, üH, Hü, űH.                                                                                                                                                                            Hű
  2. Háromhangú, jelentősebb gyökök:
    1. Testel kapcsolatos gyökök: haj, has, hág, hev, héj, hév, híg, hím, hős, húg, húgy, hús, húg, huny, húr, hűt, hall.
    2. Szaporodással kapcsolatos gyökök: hág, hál, hev, hév, hív, hím, hit, hon, húg. Érdekes a rovásjel és a DNS jele közötti hasonlat.
      DNS

      DNS

      Talán nem is véletlen.

    3. Hevességgel kapcsolatos gyökök: had, heg, hev, hév, híd, hír, hisz, hon, hopp, hoz, hol, hős, hőn, huh, hun, huj, húz, hűt, hüv.
    4. Élettel, halállal kapcsolatos gyökök: had, hal, heg, hím, hír, hős, huny. lásd:DNS
    5. Szám (mennyiségi) gyökök: hány, hat, hét, húsz, húz, hossz, hoz, hez, höz.
    6. A hittel kapcsolatos gyökök: hal, higgy, hin, hisz, hit, hiv, hir, hísz, huny.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A mag népe

Mágóg apánk naptól való,

A csillagok közt szárnyaló.

Leszállt a föld kebelére,

Édes anyánk örömére.

 

Hunor Magor két dalia,

Mind a kettő Mágóg fia.

Anyjuk földünk boldog asszony.

Soha nem ül rajta alkony. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A görög az magyar

A hit és a törvény.

A világ jelenlegi társadalmai, ideértve a keleti és afrikai országokat is, harmonikusan illeszkednek, a Zsidó tanok, az azt követő, vallások, pártok, filozófiák, elméletek, tudományos képébe.

A zsidó vallás alapja az egyistenhit, valamint a Tóra, az általuk nevezett isteni törvények megtartása. A zsidó vallás a judaizmusra épül. A Judaizmus az élet minden területére kiterjed. Meghatározza az ember és Isten közötti viselkedésen kívül, az emberek egymás közötti törvényeit, a lelki, a szellemi, az erkölcsi tevékenységét, magatartását. A Judaizmus, az azt követő társadalmak törvénykezéseibe beépül.

A modern világ törvénykezéseinek alapja az ókori hit és a vallás. Az ókori ember, és az ókori törvényalkotók gondolkodásában, nehezen különíthető el a vallásban rögzült hit és a jog. Ez a vallásokban megalapozott hit szövi át még napjainkban is a törvénykezést.

A zsidók egy vallást követő emberek csoportja, zsidónak lenni hit. Elnevezésük szerint lehetnek héberek, izraeliták. A zsidó név a héber Júda vagy Jehuda törzsnévre vezethető vissza. A zsidó lehet közel keleti nép, vagy önmagát ettől a néptől származtató ember. Zsidó lehet még, a vallást felvevő, kulturálisan és nyelvileg eltérő személy. A zsidó hagyomány szerint, a vallásban megjelenített első, ősapától, a Mezopotámiai Ábrahámtól származnak, mégis, a kulturális örökségük alapja, a Kánaáni folytonosság. Hagyományaikat a vallásukban megőrző nép. A hagyományaikat igyekeznek nagy részben, régészeti leletekkel, nyelvészeti kutatásokkal, és örökléstani vizsgálatokkal is alátámasztani. Igazoltnak látják a Közel-Keleti Levante térségéből való származásukat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Góg és Magóg Arvisura utalások.

1. kivonat.

Bálvány hegyének másik oldalán az agabák kőfaragó és állatbőrkészítő törzsei telepedtek meg; a Tigris folyam másik oldalán Góg hun fejedelem népe telepedett le; a Kosztromával szemközti síkság dombos oldalán pedig Dorozsma városa épült. Góg fejedelem családjának a tagjai Anina istenasszony hívői voltak, de azért mindenben kész volt nővére férjének, Armogurnak a megsegítésére. Ezért legidősebb fiának, Magyának meghagyta, hogy a közös Anahyta-Anina kegyhely felavatására hozza el Magóg hun törzsbeli lovas seregét az ünnepség fényének emelése végett. Buda fejedelem 30 holdtöltéig építette Anahyta istenasszony kegyhelyét az ataiszi Bálvány-hegy faragott köveiből. A felesége, Suhan, az édesapja, Sute névnapi ünnepén meghalt; két lányuknak-Arannak és Enéknek-a nevelését Eridő hajósvezér leánya, Mari vállalta el. A 208. holdévben érkezett meg Magya ifjúsági fejedelem Magóg leányának, Ildunak 576 lovasle-gényével és Góg furmányosaival. Két holdtöltéig végezték Anahyta-Anina istenasszony kegyhelyének építkezésén az utolsó simításokat. A felavatási ünnepséget arra az időre tűzték ki, amikor a jéghegyek aljáról majd megérkeznek a nagyvizek. Buda hálaadással fordult az égiek felé. Fején egy kosárban vitte a kegyhely zárókövét az Anahyta szobrocskával, amikor egyszerre csak megrendült a föld, felháborodott a tenger, messzi vulkánok tüze pirosra festette az esti égboltot és Ráten napistenből óriási tűznyelvek csaptak ki. Élám kőfaragói félelmükben elfutottak. Közben megeredt az eső: a Nagyvíz elborította a termőföldeket; a szennyes hullámok tajtékozva verték az Anahyta-Anina közös kegyhely lépcsőzetét. Buda fennhangon kérte az égiek segítségét. 3 napi fohászkodás után lassankint el is állott az eső. Eridő visszatérő hajójával eljutott Úr városáig. Itt, ekkor járult hozzá, hogy Mari nevű leányát fele-ségül vegye az özvegy Buda nagyfejedelem. A Nagyvíz lassan lehúzódott az istenasszonyok kegyhelyétől. A Nagyvízből újra előtűnt Anina-óm kereskedőváros nevét az elsüllyedt Uruk város után ennek a nevére változtatták. Az istenasszonyok kegyhelye alatti város pedig felvette az Úr város nevét.. Egy kattintás ide a folytatáshoz….