a társadalmi normáktól való eltérés Magyarul: másság.
Tulajdonképpen nem más, mind a társadalom minden szintjén, a átlagtól eltérő az átlag által elítélt, viselkedési, megjelenési, beszédbeli, erkölcsi, társadalmi, nyelvi eltérés, és annak hangsúlyozása.
Nem csak az a deviáns aki azt viseli, teszi, hanem az is aki ezt a másságot magyarázza, mivel ez a magatartásforma a cáfolatával erősödik, kiterjed, terjeszkedik.
Nyelvi, beszédbeli sajátosság, beszédmód.
A beszédben alkalmazott megjelölés formájja tulajdonképpen egy cimkézett beszédmód.
Jelentése: Nyelv
Nyelvjárás, tájnyelv.
Eredete: Görög
Források: Kandó; Kurtán Zsuzsa, Lengyel Zsolt
<gör. ’nyelvi fordulat’> : a nyelvekben előforduló olyan állandósult kifejezés, mely grammatikailag tagolható, de jelentése nem bontható szét a kifejezést alkotó szavak szerint (pl.: itt van a kutya elásva, hallgat mint a sír stb.). Gyakran szépirodalmi forrásuk van. Többféle oszt.-ozási lehetőséget kínálnak fel, de egy oszt. is további aloszt.-okra osztható (pl.: az eredet szerinti oszt.-ban: biblikus, antik mondavilág, szépirodalmi, szleng stb. aloszt.-ok különíthetők el. idiomatikus kifejezések
Lengyel Zsolt
<gör. ’nyelvi’> : a nyelvben állandósult szókapcsolatok, formailag kötött frazeológiai egységek, amelyeknek értelme nem következtethető ki alkotó elemeik külön-külön vett jelentéséből. A kész kifejezéseket alkotó szavak annyira összeforrtak, hogy új jelentést hordozó nyelvi egységekké váltak, ezért szó szerint nem fordíthatók. ( idióma) A különböző nyelvek idiomatikus kifejezéseire alkalmazott m. megnevezések közül néhány legismertebb: anglicizmus, germanizmus, russzizmus. – Ir. Popov, R. N.: Frazeologizmi szovremennogo russzkogo jazika. Moszkva, 1976.; Molotkov, A. J. (ed.): Frazeologicseszkij szlovar ruszkogo jazika. Moszkva, 1978.; Griesbach, H.–Schulz, D.: 1000 deutsche Redensarten. Berlin etc., 1988.; Hesky R.: Deutsch–ungarische Phraseologishe Sammlung. Bp. 1982.; Boatner, M. T.–Gates, J. E. (ed.): Angol–amerikai idiomatikus szólások és kifejezések tára. Bp. 1984.; Drosdowski, G.–Scholze–Stubenrecht, W.: Redewendungen und sprichwörtliche Redensarten. Mannheim, etc. 1992.
Kurtán Zsuzsa
Mondták gyerek koromba többek között arra az emberre aki, semmittevő cselekedetbe fogott. Minap szembe jutott ez a meghatározás hát rákerestem. Meglepődtem, mert másként értelmezik mint ahogyan én ismerem. A googl valahogy így foglalta össze, az oldalra nem is kattintottam, ahol találta: „Elküldték Kukutyinba zabot hegyezni.” a magyarázat szerint, úgy küldik oda azt az embert, akivel nem törődünk. Vagy olvastam olyat is hogy „Elmehet Kukutyinba zabot hegyezni” a semmire kelő, úgy sem jó már semmire.
Azt is olvastam, hogy tulajdon képen két Kukutyin is van a közelünkben.
Az egyik, Makó környékén a Déli határhoz közel állítólag ezt egy Gerliczy nevű báró alapította, és zabot vetett oda. Egy alkalommal amikor a Tisza, vagy talán a Maros kiöntött és ellepte a zabot a grófúr az embereit, meg a katonáit, sőt bárkit, aki hajlandó volt rá beküldte, a vízbe, hogy kaszával vágják, le a zab hegyét, ott ahol a termése van. Én úgy tudom akkor már volt egy hasonló nevű település Romániában, persze Románul írva Cucuteni. Ez a település már 7000 éves feltárásokkal is rendelkezik a környékén.
Na a mondanivalómnak talán ez a lényege.
Szeretnék belebeszélni, csak úgy kéretlenül az előző vitába., bár mindig igyekszem ezt elkerülni, de most e kell mondani a véleményem.
Ez egy olyan hely ahol egymásnak segítünk. Többségünk nem, de talán senki, sem hecker, én legalább nem ismerek ilyet. Csak igyekszünk ismereteinket naprakészen tartani legyen, az szórakozás, zene film, vagy információ, esetleg egy új program. Úgy gondolom erről szól ez a fórum.
A véleményem az, hogy aki itt igénybe veszi másnak a segítségét, igyekezetét, az ne legyen finnyás. Mindegy az, hogy az itt lévők milyen formában jutnak információhoz, és hogy azt ki szülte, ezen a fórumon a szolgálat az információ tovább adása. Mások igényeinek a kielégítése. Az információhoz való jutásnak többféle módja van kint más fórumokon, oldalakon, Egy link kikeresése, nem számít és nem is számíthat sehol, semmilyen körülmények között védettnek. A linkel letölthető fájl tartalmáért tartsa a hátát az aki feltöltötte, esetleg az aki letölti így én is néha, néha gyakran.
Ez a fórum, nem korlátozza a fórumozót abban, hogy más által feltöltött fájlnak linkjét bemásolja. Itt nem léteznek védett linkek. Annál inkább előfordulhat rossz link amibe naponta belefutunk. Persze ha eljutunk addig, hogy egy illegális tartalomhoz nem férünk hozzá valamilyen okból akkor nincs helye a reklamációnak Most én is kinél reklamáljak mert lekínlódtam valamit és nem tudom kicsomagolni. Hát ez peh , de az én pechem, és nem azé aki nem tud benne segíteni. Bízzunk, a másik jóindulatában, abban, hogy azért tett ide valamit, mert segíteni akart és nem átvágni, nem meglopni bennünket. Én így gondolom, és tudom, hogy mindenkit csak az igyekezet hajtott abban, hogy segítsen a másiknak.
A segítség nyújtás tapasztalataiból próbáljunk, meg további előnyhöz jutni a másikkal szembe és akkor eleget tehetünk a fórum elvárásainak is.
Még egy gondolat, linklopás az nem létezik, az sehol nem számíthat negatív cselekedetnek. Csak esetleg kellemetlen annak aki a linket a tulajdonának tekinti, pedig a link nem tulajdona senkinek. Nem a link a tulajdon, hanem ami mögötte van törölje le és már oka fogyott a link Ha valaki meztelenül pózol a kirakatban akkor ne csodálkozzon azon, hogy a kirakat minden újságban bent lesz.
Magam részéről a témát lezártam, remélem megtudom állni, és többet ebben az ügyben nem szólalok meg.
Mintha
http://rapidshare.com/files/341515/Adobe.Photoshop.CS.V8.0.Hungarian.Win-pNDISO.part1.rar
http://rapidshare.com/files/346687/Adobe.Photoshop.CS.V8.0.Hungarian.Win-pNDISO.part2.rar
http://rapidshare.com/files/350472/Adobe.Photoshop.CS.V8.0.Hungarian.Win-pNDISO.part3.rar
Pass: warezlinks.eu
http://warezlinks.eu/warezlinks/Adobe.Photoshop.CS.V8.0.Hungarian.Win-pNDISO.rar
1045-0578-2803-2074-2559-2754
1045-0695-0406-0166-8105-1752
1045-0947-8142-7769-1569-5916
1045-0894-4431-4750-9302-1977
1045-0323-3848-7832-6441-8303
1045-0598-4567-5701-3031-2128
1045-0150-5831-3629-5152-4573
Ambrus Pál
Előszó
Immár ötödik évfolyamába lépett az Ébredés, az általam alapított és kiadott, a magyarság sorskérdéseit, őskori- és jelenkori történelmét feltáró kiadvány. Ebben a számban az ezen idő alatt megjelent cikkeimet gyűjtöttem egy csokorba, remélve azt, hogy általuk kedves olvasóim ismereteket szerezhetnek rólam, s beállítottságomról.
Ne vegyék remekműveknek ezeket a kis cikkeket, hiszen nem vagyok újságíró, de a napjainkban folyó politika mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Magyarnak vallva magam, génjeimtől örökölt igazságérzetem megköveteli, hogy néha-néha tollat ragadva kiírjam magamból a magyarságot ért igazságtalanságokat, a „rendszer nem váltás” óta eltelt idő történéseit.
Olyan felgyorsított, elanyagiasított, erkölcsileg lezüllesztett világban élünk, hogy minden nap valami újabb igazságtalanságot hoz ennek a sokat szenvedett népnek az életében, melyhez tartozónak vallom magam. Naponta lehetne több oldalt írni, lerántva a napi hazugságokról a leplet, de nincs Magyarországon jobboldali sajtó, amely ezt rendszeresen megtenné. Nem képviseli senki az itt élő népet. Vannak ugyan kisebb lapocskák, mint az enyém is, de ezek csak egy szűk körben mozognak, s így legnagyobb bánatomra nem tudják maradéktalanul betölteni azt a szerepet, amit én is szántam indulásom pillanatában. S ez a magyarság felvilágosítása. Hihetetlen nehéz a helyzetünk, mert képi médiával folytatnak ellenünk harcot, amely kényelmes, nem igényel semmit, csak ülni előtte, s minden érzékszerv befogadja a neki szánt félretájékoztatást. Ezt nevezzük agymosásnak, melyet idegen uraink sikeresen alkalmaznak ellenünk. Általa mindent el lehet érni, a bűnösből áldozatot csinálni, a ördögből angyalt, a hülyéből professzort, a senkiből sztárt, a zseniből elmebeteget, a reklámok által egy fogyasztásba menekülő, semmivel nem törődő emberi masszát, és még sorolhatnám.
De legnagyobb bűne a médiának melyet idegenek uralnak, hogy a magyart ezt a hajdan volt büszke nemzetet háború nélkül legyőzzék. Rávegyék az idegenimádatra, a „másság” tiszteletére, kineveljék belőle nemzeti öntudatát, bűnös népet kreáljanak belőle, s igaz történelme helyet, mely az ősidőkbe vész, hazudjanak neki egy kitalált történelmet. Mert amelyik népnek nincs történelme, az elveszti nemzeti öntudatát, az a nép az enyészeté lesz. S aztán jöhet az utolsó lépés, hogy idegen fajok betelepítésével végleg elvegyék Trianonban amúgy is megcsonkított, még maradék kis hazánkat. Nem engedhetjük. Mindenki, aki még nem esett áldozatul ennek a mindent elnyelő mocsárnak, kötelessége nemzettársát felvilágosítani az itt folyó dolgokról.
Ezzel a kis kiadvánnyal a jelenkori történéseket próbálom bemutatni az én igazságom szerint. Tudjuk igazság sok létezik, mert mindenki máskép látja a történéseket, s mindenkinek más jelenti az igazságot. Ez az én igazságom. S ha netalán valakiével vagy ne adj Isten többekével egyezik, akkor még nincs veszve minden, még van remény egy szebb magyar jövőbe vetett bizalomra.
Békéscsaba 2005.10.18.