Bál

Bál

Bálról, a mitológiáról, arról, hogy mégis mit jelentett a magyarságnak sokkal többet tudunk, mint bárki is gondolná. Ő az, aki Jézus előtt legyőzi a halált. Egy mitológia szerint feltámadt a halálból, mint később Jézus. A HURI területről kiáramló népek Bál és Ana (anya) isten gyermekei a világ négy égtája felé indultak. Talán ez a hetvenhetes szám jelenti azt a meghatározhatatlanul sok embert, aki ezt az istenhitet tovább viszi. Talán a nyelvünkben ezért használjuk a sok meghatározására a hetvenhetet. Pl. hetvenheten voltak. Ezek a kiáramlások, a szemiták, később a zsidók üldözése elől eljutottak többek között, egészen a Kárpát medencéig, ahol mentségre leltek.

A Kárpátok által átölelt földrész a Balti tengerig, a Balkán. Bál-Kán-ja uralja, azaz a Bál által uralt terület a Kánaán. Bál nem más, mint a vízözön elötti Jégkorszak alatti első, Északi, Kánaáni Birodalom Királya. Rengeteg bizonyítékkal rendelkezzünk ezzel kapcsolatba. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete 7. részében, a Duna-medence népessége a bronzkor végén, a Magyarország területén előforduló helynevek vizsgálata során talán több száz erre a HURI mitológiára visszavezethető Bár isten névvel történő egyezést bizonyít be. Többek között ilyen: Bál (Béla), a, Bél, Pál, Pél, a Balaton = Bál- Otthon szóból ered, középpontja,  Bál-ványos – Bál hona.3

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Tibet

Tiltott múlt 3.

Tibet a második Ujgur birodalmi központ.

Az Ujgur nép emlékezetében Tibet része volt a történelmi idők előtti, Nagy Ujgur Birodalomnak. A nagy hegyek kialakulása előtt az ország sík és termékeny volt. Most ez a világ legmagasabb fennsíkja. A világ tetejének is hívják, a tengerszínt felett 4900 méter magasságban terül el.  Körülötte található számos hatalmas hegyvonulat, köztük a legmagasabb hegycsúcs a Monteverest (Mount Everest), vagy Csomolungma. Tibet Közép Ázsiában található. Keleten Kína, Északon Mongólia, és a Góbi sivatag, Nyugaton jobbára India határolja. Az Ujgurok Indiát mindig egy titkos tudással, hagyományokkal rendelkező területnek tartották, de többjük véleménye szerint a Tibeti tudás meghaladja az Indiai ismereteket is. A fennsíkon, évezredeken keresztül, elvágva a külvilágtól, elzárva annak információ éhségétől, a nagy távolságokra lévő kolostorok romjai között még ma is őrzik azt a kőlapokra írt tudást, amit a Valamikori második Ujgur Birodalomból örököltek. Néhány kolostor szent emberei a szerzetesek, leszármazottjai elkötelezett módon vigyázzák az Ősi köveket, ami az emberiség legősibb ismeret anyaga. Ezek az emberek a kis létszámú pásztorok között elvegyülve, rejtőzködve élnek. Ezeken a helyeken található a Világ első civilizációjának, és vallásának az írásos bizonyítéka.  A legtöbb kolostor átvette a Buddhizmus valamelyik változatát, de három kolostor őrzi a birodalmi örökséget. Mélyen a hegyek között van egy kolostor Brahmaputra számos templommal, ahol a kolostor romjai alatt rengeteg kőtábla található ékírásos bizonyítékokkal. Ezek a könyvtárak több ezer kőtáblát tartalmaznak, Nakalskujú Ujgur fővárosról. A természetfeletti erővel rendelkező legendák kerültek rögzítésre ezeken a kőtáblákon. Egy legenda a Nakalskoji könyvtár történetét a következő képen írja le: Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Csillagösvényen

Csillagösvényen

.

Három film látta meg a napvilágot Pörzse Sándor és Kriskó László szerzők munkássága nyomán. 

A filmek ajánlója az alánniakat írja : „Ez a három film egyfajta főhajtás a magyar történelem előtt. Gazdagon fényképezett, bámulatos bepillantást nyújt a régmúltba. Három történelemórányi időutazás a magyarok mesésnek tűnő, ám mégis igaz, hősies világába.

A Hazatérés című önálló film a honfoglalást, míg a Bulcsu az európai hadjáratokat és a lovas harcmodort mutatja be.

A harmadik, A titokzatos Szent Korona című film pedig a koronaelméleteket foglalja össze a hagyományostól a meghökkentőig. A Magyarországon eddig ismeretlen műfajú filmek tartalma ugyan tudományos és ismeretterjesztő, képi megfogalmazása mégis a játékfilmeket idézi.”

Az első sorozat óriási sikere után elkészült a méltó folytatás. Ezúttal négy történelemórányi időutazással bepillanthatunk a magyarok mesésnek tűnő, mégis igaz, hősies világába. Olyan neves szakértők segítségével, mint dr. Aradi Éva, Friedrich Klára, Jankovics Marcell,Kiss Dénes, Marjanicz László, Marton Veronika, Obrusánszki Borbála, Szakács Gábor, Szántai Lajos, Szentesi Zöldi László, Szenti Tibor, Vukics Ferenc.

  • 1. rész – Titokzatos mondáink
    Miről árulkodnak a legszebb magyar mondák? Az Aranyszarvas legendája, Attila kardja, Emese álma, Lehel kürtje. Megannyi titokzatos história, amelyeknek mély történelmi alapjuk van.
  • 2. rész – A magyar nép rejtélyes eredete és nyelve
    Honnan ered a magyar nép és nyelv? Létezett?e a sumér rokonság vagy az etruszk kapcsolat?
    Mi igaz és mi nem a finnugor elméletben? Volt-e írása a hunoknak és a magyaroknak?
    Ezernyi kérdésre keressük a választ neves szakértők segítségével.
  • 3. rész – Betyárvilág
    Közönséges bűnözők, vagy a nép jótevői? Kik is voltak a Betyárok? Hogyan harcolt Rózsa Sándor csapatával a szabadságharcban? Betyárvilág, legendák és igazságok.
  • 4. rész – Az ősnyelv
    Hogyan épül fel a magyar nyelv, mi a logikája? Ha létezett ősnyelv, annak van-e köze mai beszédünkhöz?

Én nem láttam az eredeti DVD változatokat de a YouTube videó megosztó portálon egy sor klip található, a témában  a fenti címmel. A magyarságról történelmünkről, igen érdekes klipek kerültek fel. Ezekből ágyaztam be pár rövid filmet. Érdemes őket megnézni.

 

CSILLAGÖSVÉNYEN – VÉRSZERZŐDÉS!

.

 

Csillagösvényen   

(A magyar nép eredete)   (Az augsburgi csata)   (Augsburg)   (Betyárvilág)  (Bulcsu hadjáratai)  (Ez a hazánk)   (Finnugor?)   (Magyar géniuszok 1.) (Magyar géniuszok 2.)  (Magyarok fegyverzete)   ( Magyarok őshazája )  (Öltözködés)   (Rongyos Gárda 1)  (Rongyos Gárda 2)  (Rongyos Gárda 3)  (Rongyos Gárda 4)   (Rovásirás)    (Szkíta és Hun világ)   (Vérszerződés)

Legenda

Címszó: Legenda

Legenda:

Régebben vallási, ma már lehet egyéb, scifi, fantazi, tárgyú rövidebb epikai mű. Egy a szerző által, fontosnak tartott, emberről, tárgyról, népről, hősről, szól. Régebben kifejezetten egy középkori szent ember életének a leírása volt. Az egyház a csodák, csoda tévők gyűjteményének szánta.

A Sulinet szerint:

A legenda műfajáról általában

A legenda a középkor egyik legnépszerűbb műfaja volt. Hogy mi tette vonzóvá még az olvasni nem tudók számára is, arra választ kaphatsz ebből az írásból.

A legendák eredete

A legenda elnevezés eredete a latin olvasni (legere) igéből származik, és szó szerint olvasmányt, elolvasandó dolgot jelent. A műfaj alapját azok az iratok képezték, amelyek a katolikus egyházban a szentté avatást szolgálták. Ezek az iratok elsődlegesen arra voltak hivatottak, hogy bebizonyítsák: az illető személy valóban méltó arra, hogy az egyház szentként tisztelje. Mindebből adódóan a legenda műfaja kifejezetten egyházi műfajnak tekinthető.
A legendák az idők folyamán a szentté avatások elválaszthatatlan kellékévé váltak, kialakult általános szerkezetük. A legendák általában a tárgyalt személy nevének etimológiájával kezdődtek. Természetesen e névetimológia is a végső mondanivalónak, a szentség bizonyításának szolgálatában áll. Ezután következik az életrajz (vita) ismertetése. A szentté avatandó személyek esetében általában már a születés előtt is csodás események (pl. szokatlan vagy megmagyarázhatatlan természeti jelenségek) történtek, illetve maga a születés és a csecsemőkor is bővelkedik ilyenekben (pl. rögtön születése után feláll, beszél stb.). A csodás események a szent egész életét jellemzik, illetve ő maga is csodás tetteket hajt végre. A legendák következő főbb része a szenvedéstörténet (passio), amely elsősorban a vértanúhalállal elhunytak esetében különösen jellemző. A szentek a halált, legyen az akármilyen fájdalmas is, mindig belenyugvással fogadják, mert tudják, hogy ez csak porhüvelyük földi életének végét, ugyanakkor lelkük mennybéli életének kezdetét jelenti. A legendák sokszor külön csodajegyzékkel (miracula) záródnak, ahol is felsoroltatnak azok a csodatételek, amelyeket a szent élete során véghez vitt. A csodák sok esetben nem külön jegyzékben, hanem az életrajzba beledolgozva kaptak helyet. A legendák számos esetben a szenteknek haláluk utáni sorsára is kitérnek, újabb csodálatos eseményeket (pl. sírjuknál történt gyógyulások, ereklyéiknek csodatevő ereje stb.) elősorolva.

 

A minap kérdezte tőlem a negyedikes Fanni unokám az ebédnél, hogy mi az a legenda. Elmondtam neki.

Egybesült hús volt az asztalon.

Elmeséltem, hogy a mama úgy süti a húst, hogy ketté vágja. Megkérdeztük a mamát, hogy miért úgy süti. Elmondta, hogy azért, mert a Horváth mamától az édesanyjától így látta.

Elmentünk a Horváth mamához megkérdezni, hogy miért így süti a húst. Elmondta, hogy ő a Szitamamától tanulta aki az édesanyja, és az is mindig így csinálta.

Elmentünk a Szita mamához. A Fanni közbe vágott -tudom az is az anyukájától látta- mondta. Nem. Válaszoltam. A Szita mama azt mondta, hogy azért vágja el a húst mer nem fér bele a lábosba.

Na kérem ez a legenda.