Magyar kategória bejegyzései

Napló -Magyar : Kategória a Kromek Blogban. Ide azokat a bejegyzéseket helyezem el, melyek felhíják a figyelmet a nemzetellenes, kifinomult módszerekre, a nemzeti létünk megsértésére.

Egyre kevesebben

Közzétéve Szerző:
Válasz

Ma halottam az új statisztikát:

Továbbfogy a Magyar.

Kezdhetném azzal, hogy egy olyan nemzeti értékeinket leromboló, társadalom után próbál a magyar észhez térni, mint a kommunizmus.  A rendszerváltás utáni szálak hatalmas erővel húzzák vissza az egész társadalmat, a megélt szocialista világba. Az elmúlt húsz évben nem volt semmi kapaszkodója az átlagembernek. A pártok mind, az általuk kitalált közmegegyezéssel, szép új világot ígértek. Mondhatná a magyar ember „Mások vittek rossz utakra engem”, de ez is mind a többi tetszett. Tetszett az ígéret, tetszett a „felszabadult” gondolat, a szabad egyházválasztás. Tetszettek az elszaporodó kis egyszázak lehetőségei. Tetszettek a prédikátorok. Ezért megtanultuk, hogy ne higgyünk bennük. Ma már oda jutottunk, hogy még a kommunizmusban eltűrt emberi értékeinket biztosító keresztény hitvilág is, tagadássá-hitetlenséggé vált. A mai közélet, a mai „modern” kultúra minden eszközével aláássa a Zsidó- Keresztény értékeket. A nemzeti kultúránk elvesztése mellett kiátkozott lett a népi kultúra, a magyar és a népi szocialista értékek helyét átvette a nemzetközi aktuális divat. A mindennapjainkban éppen a túl szabad egyházválasztásokkal, a szabadelvű megengedő, gondolkodásmóddal, rendszeresen aláássuk keresztény értékeinket. Minden ember tudja, hogy akinek nincs hite, legyen az, bármilyen ellentmondásos is, legyen az akár a szocializmusba vetett hit, az értéktelen ember, erre előbb utóbb saját maga is rádöbbenik, de ha egy nép nem rendelkezik hittel, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy elveszíti alapvető ösztönét a szaporodást. Egy hit nélküli társadalom, aki nem hisz már a saját jövőjében sem, ahol a hitetlenség a közösségi értékeket, megszegő magatartásformákra épül, azokat erősíti, a valóságos erények hiánya miatt előbb utóbb összeomlik, értéktelenné válik, létszámába leépül és megszűnik létezni. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Ujgur

Közzétéve Szerző:
2

Tiltott múlt 2.

Ősidők

Az Ősmagyar történelem valóságának megértése, a magyar népért történő aggódás nem a mai kor találmánya. Egy ilyen kitagadott, de legalább is elhallgatott kutatónk Kolozsvári Grandpierre Endre. Történelmünk központi titkai „A Magyarság eredete”  című művének az elején ezt írta:

Félő, hogy emlékezetvesztés áldozatai vagyunk. Félő, hogy eredeti mivoltunk tudatát és őseredetünk valóságos tényeit feltáratlan kataklizmák és félreértelmezések, bujtogató tévtanok hatására elveszítettük, valamiképpen kizökkentettek bennünket, önmagunkból, őseredeti pályánkról és már nem tudjuk pontosan, hitelesen, kik voltunk, kik vagyunk. Félő- számtalan jel utal ere- hogy valamikor ősrégen, vadrégen, meghatározatlan homályfedte időben, vagy talán a közelmúltban, valamiféle végzetes fordulaton estünk át, ami kifordított bennünket önmagunkból.

Homályban a nemzeti múlt, jelen és jövő.

Homályban a magyar emlékezet és vele a magyar eszmélet.

Három  mondást kell felidéznünk.

Elvész a nép, amely tudás nélkül való, és amely a legfontosabb tudásnak, az önmagáról való igaz tudásnak híján van.

Elvész a nép, amely meghasonlott önmagával, és eltűri, hogy nemzeti összetartozó kötelékeit fellazítsák.

Mert a közszólás szerint akit Isten nagyon meg akar verni annak előbb az eszét veszi el.

Szerezzük vissza hát igaz tudásunkat valós múltunk megismerésével.

Ezek a szavak, sajnos ma még talán jobban igazak mind valaha.

Ha tudásunk visszaszerzésének útját járjuk, akkor hazaárulónak kell kikiáltani azokat, akik, eltagadják, a múltunk, hazug igazságra oktatják a gyermekeinket, nem hagyják megelevenedni a nép álmát, eltitkolják a valóságos történelmet, a legendákat, meséket. Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Hit remény szeretet

Közzétéve Szerző:
2

Kis unokáim, gyerekeim.

Szeretlek, benneteket ezért azt mondom, tanuljatok nyelveket.

Kínait, Spanyolt, Angolt, ha kell akkor Hébert.

Ha Te egyszer hatvan éves leszel, akkor tudd elmondani azt, amit én most elmondok néked. A Te unokáid, akkor már lehet, hogy nem beszélik a magyart. Tanulj nyelveket, hogy el tudd mondani, mit érzel. Tudd elmondani, nagyapádék hol veszítették el őseik jussát, az utolsót, a nyelvet. Tanulj nyelveket, hogy megértsenek, mert könnyen lehet, a magyart addigra elfelejtik, régen. Tudd elmondani, hogy volt valamikor egy szép ország, úgy hívták Magyarország. Mond el nekik azt is, hogy itt harcoltak őseid, több ezer éven át, és védték fegyverrel és szóval a hazát.  Akkoriban még, élt egy nép, magyar volt, és remélt. Volt egy kicsi ország, a Kárpátok között, két folyó ölelte föl, ők úgy hívták Haza. Az itt élő nép jó és büszke volt, a szeretet a génjeibe volt. Soha nem hitt a gonosz szándékban. Ez a nép úgy gondolta, nincs is más, csak ahogy ő él a hit, szeretet, béke, a jó. Ez a nép, bízott magában, remélt a munkában, szerette a másik embert, hitt a magyarok istenében.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el csak nekik! Akkoriban Az emberek magyarul beszéltek, nem volt bűn a saját szép magyar anyanyelved.

Mond el egyszer csak jöttek az emberek, az idegen emberek, őket csak a pénz érdekelte. Rávették nagyapád, hogy semmi nem számít, csak a pénz, jólét és csillogás. Nem kell a magyar, tanulj nyelveket, mert „Úgy érvényesülsz”. Nem kell a hit, mert az nem termel „profitot” . A menő szlogen az lett, „Csináld azt, amit a kutyák. Amit nem tudsz megenni, megrágni, vagy megdugni, azt hugyozd le és hagyd ott.” Ezen eleinte nevettünk. Olyan jópofának tűnt.  Aztán később, amikor minket hagytak ott, tűrtük, majd próbáltunk tiltakozni, de akkor már késő volt. Akkor már nem volt visszaút. Akkor írtam ezt neked.

Mond el, mindent megtettek, ezek az emberek, hogy elvegyék ükapáid jussait, megtervezték, egy évezreden át. Mindenki csak tűrt, szenvedett, hitt és remélt.

Ez a nép könnyezett, és a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: Elvették az országot, csak csonkán maradt meg a nemzetünk. A csonkaságban is a magyar csak hitt remélt.

Ez a nép könnyezett, és a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: Azok, akik kívül rekedtek üldözöttek lettek. Szép lassan feladták eltűntek. A maradék, csak hitt remélt.

Ez a nép könnyezett, és a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: A kommunizmussal elvették a hitet, a vallást, az egyházat. És egyenlőséget ígértek. De a magyar csak tovább élt, mégis hitt és remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: A kollektivizálással elvették a földet. Virágzó gazdálkodást-egyenlőséget ígértek. A magyar ember dolgozott érte, mert hitt és remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: Mikor az emberek elkezdtek mindebben hinni. Akkor ezt is elvették. A maradék hitet. Mindent elkövettek, hogy szembe állítsák a népet, de mind ez mellett a magyar. mégis, hitt és remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: Azt mondták, hamis volt az a hit, van egy új szép csillogó világ, ez a szabad világ. Ott bűnösök nem, csak toleránsak élhetnek. Bűnösök, akik ezt el nem fogadják. Megosztották a népet. A magyar mégis csak, hitt remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: Szabadságot, egyenlőséget ígértek Európát! Elhazudták, hogy Európa Mi vagyunk. Eltagadták, a múltunk, eltagadták, hogy vagyunk. Mégis, a magyar hitt remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Mond el: nem volt szabad magyarnak nevezni magad, mert törvénytelen volt, nem kérdezhetted meg, hogy másokat miért nem nevezhetem a nevén, mert törvénytelen volt. Szidni már csak a magyart volt szabad. Mégis a Magyar hitt remélt.

Ez a nép könnyezett, a himnuszát úgy énekelte el.
Isten, áldd meg a magyart, Jó kedvvel, bőséggel.

Vagy ne tanulj nyelveket, csak szeress és akkor, unokádnak könnyezve énekelheted, az akkor már több mind kétszáz éves éneket:

Kölcsey Ferenc:

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.

Mert mégis, akkor is, mindig van hit, van remény.
Csak egy kell a szeretet, és bennetek az töménytelen.

Kromek Pál
2009 November 16.

A tiltott múlt!

Közzétéve Szerző:
1

MAGYAR.

Úgy gondolom alapvető, és elengedhetetlen, a hovatartozás megfelelően történő értelmezése, mindenki életében. Ha valaki Magyarnak vallja magát, akkor az a Magyarság tudat.  A jelenlegi szociálliberális kormányzatok, a polgáriasodás vágyát terjesztő, Zsidó- Keresztény politika, ezt másként gondolja. Évezredek óta, új és egyre újabb kultúrát, történelmet, fedeznek fel számunkra, és ezt a hit, és a tudomány köntösével letakarva kufárok módjára árulják. A tudományt művelő emberek munkásságuk során, vagy az aktuális tudományos, politikai irányzatokat követik, vagy kirekesztődnek ezekből a körökből, és kiátkozottak lesznek. Legyen az a munkáságuk, de akár a megélhetésük. Ellehetetlenülnek. Ma Magyarországon a háttérben háború folyik a „Hivatalos” és a „Nem hivatalos” körök között a történelmi kérdésekben. Az utóbbi években felerősödő, a magyarság múltját, és ezzel a jövőjét befolyásoló teóriák két fő irányt rajzolnak ki. Az egyik a hagyományos irányzat, amikor azt mondják, hogy a magyarok, egy finnugor eredetű nép, aki úgy ezer-ezerötszáz éve feltűnt és eltűrt vendég lett a Kárpátok között. Vele szeme a másik azt mondja, hogy a Magyarok az úr közvetlen leszármazottjai, az emberiség hajnalától, és feladatuk, az emberiség tanítása, irányítása, a múltban ép úgy mind a jövőben. A hivatalos körök a politika rendelésére eldöntik, hogy TE, aki ezt olvasod, milyen identitással rendelkezz. Eldöntik helyetted, hogy egy nyomorult ezer éven át szenvedő nemzet tagjakén bűnösnek érezd magad. Ha ez mégsem úgy jön be, ahogy elképzelik, úgy látják, hogy mégis talpra állsz, akkor minden eszközt megragadnak arra, hogy átalakítsák a Te tudatod, olyanra, aminek látni szeretnék.  Mindig voltak, és jelenleg is vannak olyan emberek, akik ezen hamar átlátnak és tesznek ellene. Ha többet nem hát leírják. Ezeknek az embereknek a tudományos munkássága teremti meg a Magyar ember magyarságtudatának új kézenfekvő lehetőségét. Ebben a bejegyzésben megpróbálom a jelenlegi, többségi magyarság által még mindig tudott, bár a hivatalos tudományos köröktől elátkozott, nézeteket összefoglalni. Ezek azok a feltevések, amit a hatalom nem mer a gyerekeink kezébe adni még mese formájában sem. Nem merik gyermekeinkben még rege, vagy legenda, segítségével sem erősíteni ezt az identitást. Attól, tartanak, hogy a magyar nyelvbe ágyazott tudással ez annyira felerősödik, hogy a tudományos propaganda, tehetetlen lesz vele szembe. Az, hogy mennyire bizonyíthatóak ezek a magyarság sorsát meghatározó írások, csak egy szempillantásnyi állapot. A bizonyítékok egyre jobban ellentmondást nem tűrve, a technikai fejlődéssel, minden titkolózás ellenére előkerülnek.  A tudományosságán, vagy netán tudománytalanságán túl, csak a hivatalos köröket irányítók félelmével magyarázható az a gyűlölet, ami elutasítja a magyarság eltitkolt tudásának a terjesztését.

Van mitől félniük.

Úgy gondolom a magyarság, elhallgatott történelme is ér annyit, a világnak, mind a más nemzetek, idegenek által kitalált figurái, és a zsidók históriái.

Az első mese:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →